Szépirodalom

Helyek – Szeder H. Réka verse
Szeder H. Réka
Helyek – Szeder H. Réka verse
A hely, ahol minden ima tárgya materiális, és ahol az emberek eltűnnek és senki sem emlékszik rájuk. Íme a vers tartalma és lokációja egyben, amely, ha úgy vesszük, intelem is.
Mesékkel változtatni meg a világot
Szekáry Zsuzsanna
Mesékkel változtatni meg a világot

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Juhász Kristóffal a Mese a békehozó rózsamagról című meséjéről, Gül Babáról, a mesék fontosságáról és mesemondói tapasztalatairól beszélgettünk.

A csetreszárus kakasa
Szélesi Sándor
A csetreszárus kakasa
Egy utcai ószeres, a holmijai, vickek-vackok, porfogók, hirtelen kincsnek tűnő izék, és az alkalmilag összverődött közönség, a szemerkélő esőben. Kis, különleges, időleges, múló mikrokozmoszba enged be minket a novella.
Ma vagyunk, holnap voltunk
Losonczy Attila
Ma vagyunk, holnap voltunk

Szenvedélyes irodalomtörténész és kritikus, igazságkereső indulat fűti, elkötelezett írástudó. Semmiféle kirekesztés nincs ínyére: a nyugatosok mellett látóterében ott van Pilinszky, akárcsak a népiek. Mind, akiknek „világító lámpásuk az ethosz volt”. Szakolczay Lajos irodalomtörténésszel beszélgettünk.

Szóma széma – Turczi István verse
Szóma széma – Turczi István verse
Művészetek találkozásának lehetünk tanúi. A költő Verebes György festményeinek hatása alatt írt verseiben a festett képek költői képekké transzformálódnak.
Aszfaltstrand a Nagykörúton
Novák Valentin
Aszfaltstrand a Nagykörúton
48 Celsius-fokban, Budapesten logikusnak tűnő őrült ötletek születnek. Abszurd történet egy frissen (ha kánikulával kapcsolatban lehet egyáltalán ezt a kifejezést használni) kelt pesti fürdőhely felemelkedéséről és bukásáról.
Növénylelkem
Zelnik József
Növénylelkem
Vajon mindenkiben rejtőzik egy növényi lélek is? Zelnik József Szőlőhegyi beszédének olvasása után azt kívánja az ember, hogy a válasz bárcsak igen lenne.
Menü – Zsille Gábor versei
Zsille Gábor
Menü – Zsille Gábor versei
Nagy elődöket idéz meg a költő két verse, de kétféleképpen. Kazinczy hársfáját érintve íveli át az időt a tó partján, ahol annyit merengett, majd Petőfit és Jókait vetíti elénk plasztikusan, vacsora közben, míg előbbi egyik kevesek által ismert, kedvenc ételét fogyasztja.
Új kövek – Székelyhidi Zsolt versei
Székelyhidi Zsolt
Új kövek – Székelyhidi Zsolt versei
A költő készülő kötete, amelynek három versét olvashatják most, egyfajta eltávolodás jegyében születik az előző könyve, a Jelenések költeményeinek „sűrű” Istenkeresésétől: nyitás, mégpedig az ember felé.
Magánmenny
Payer Imre
Magánmenny

Székelyhidi Zsolt könyvének előzetes szövege magából a Szentírásból való, Szent János evangelistától a Jelenések Könyve, az Újszövetség textusa. Miért és hogyan történik az átírás?

A sztorizó igric
Bene Zoltán
A sztorizó igric

Száraz Pál novellisztikája a széppróza legősibb hagyományaihoz kapcsolódik: amiben otthonosan mozog, az a történet, a mese, sőt: a sztori. És nagyon jól teszi, hogy ezt a nemes tradíciót követi, mert jó történeteket mond el – és jól mondja el azokat.

Érettség
Németh Miklós Attila
Érettség
Miért is kell tanulni Babits költői hitvallásáról – egyáltalán: mi szüksége van a mai tizenéveseknek a klasszikus műveltségre modern világunkban? Miért jó az, ha valaki felismer a hétköznapi feliratokban egy hexametert?
Levél a Helyesírási Bizottsághoz
Sántha Attila
Levél a Helyesírási Bizottsághoz
A kézdiiek, akik pedig csakazértsem kézdiek, bizony nem átallottak nyílt levélben fordulni a Helyesírási Bizottsághoz, mert ami történt, hogy őket a jogosan járó, régiektől örökölt plusz „i”-jüktől megfosztanák, az mégiscsak hallatlan...
Álmatlan szürke gémek
Rónai Balázs Zoltán
Álmatlan szürke gémek
A metálzene és vízimadarak eltérő asszociációs mezővel bírnak. Úgy általában. De higgyék el, ez bizonyos körülmények között csupán látszólagos.
Miért ne lehetne?  – Bence Lajos versei
Bence Lajos
Miért ne lehetne? – Bence Lajos versei
A szlovéniai magyar költő verseiben a magánélet időnként már emlékké vált, váló tárgyai bomlanak lírává, de maga „a mindent beárnyaló, elsimítóan jótékony és átkos csönd” is beszél hozzánk.
Irodalomteremtés nehéz időkben
Bence Lajos
Irodalomteremtés nehéz időkben

A szlovéniai magyar irodalom intézményesülésének kezdeti időszakába kalauzolom el az olvasót, oda, ahol Szúnyogh Sándor programverse (Tavaszvárás) szerint „az első gyermeklépésektől” kellett kezdeni mindent. 

A béke katonája volt
Toldi Éva Mária
A béke katonája volt

Nemrég, június 25-én volt a költő, Gyóni Géza születésének száznegyvenedik évfordulója, aki az első világháború poklában egy szibériai fogolytáborban hunyt el. Rá emlékezünk.

A pata – avagy teljes metamorfózis
Szappanos Gábor
A pata – avagy teljes metamorfózis
Az író lapunkban korábban megjelent novellájának továbbgondolását olvashatják, melytől szintén nem idegen az abszurd, mint ahogy sajátja a szarkasztikus humor is. Szárazbabódon egy asszony tehenet szült, de sajnos ez még korántsem a különös események vége...
Orgona – Bakonyi István vers-jegyzetei
Bakonyi István
Orgona – Bakonyi István vers-jegyzetei

A székesfehérvári irodalmár, író, a költészet irányába fordult: személyes, lírai jegyzeteiben emlékek, félelmek, szépség és köznapiság elegyednek és válnak az élet „fotogramjaivá”.

Elhunyt Ismail Kadare
Elhunyt Ismail Kadare

Az albán és világirodalom nagyszerű írója nyolcvannyolc évesen távozott közülünk, Tiranában.

Országúton a kézdiiek
Országúton a kézdiiek

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 26-án megjelenő 117. számát, amiben más érdekes cikkek mellett az irodalmi rovatban Sántha Attila kézdii nyelven megírt félig mókás, félig komoly nyílt levele várja Önt!

Lét-líra – Farkas Gábor két szonettje
Farkas Gábor
Lét-líra – Farkas Gábor két szonettje
A miskolci születésű költő hol harsány, hol hirtelen pasztellesebbé, finomabbá váló képei által mintegy expresszionista festményen jelennek meg az emberi, nagyon is kézzelfogható létérzések.
Átok ül a tokajin
Zelnik József
Átok ül a tokajin
Átok ülne a Tokaji dűlőkön, a tokaji boron? Hová lett régi híre, ára, dicsősége? És vajon hogyan lehetne azt visszaállítani?