Szépirodalom
Petőfi debreceni afférjai – 3.
Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam tehát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán – írja Petőfi.
A könyvevő
A könyvevő (latin nevén librum edens) Közép-Európában elég gyakran előforduló faj, a gerincesek törzséhez tartozik, emlős. Fiatalon félelmetes gyorsasággal pusztítja a könyveket, néhányat még haza is visz, és felszögezi a szobája falára helyezett polcokra.
A beszélő kovász
Kétóránként megetettem a kovászt rozsliszttel és vízzel, ahogy Luca mondta. Jól felhízott már. – Jól van, hogy ne legyenek olyan unalmasak az órák, amik két étkezésem között telnek el, mesélek addig néhány régi történetet! – szólalt meg egyszer csak a trutymó.
Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek
A hetedik Égbolt Viola Szandra négykötetesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatának második része, A Világfa kilenc ága után, melyben keveredik a mitológia, a népmesei elemek, a misztikum és a mai tizenévesek világa.
Inkább megdöglök!
Hú, öcsém, hogy az a Rothermel mekkorát védett! – csapott a tenyerébe Döme, miután mindannyian kiléptek az iskola ajtaján. Odakint, a szabadság első, mámorító pillanatát szikrázón ragyogta be a nap, az az április eleji, amely már éles volt és erős, de csak ott adott meleget, akár még perzselőt is, ahová elért a fénye, az árnyékban még gyenge volt, azt nem tudta felmelegíteni.
Szerteszét – Fecske Csaba versei
Szőke is, Hajni is…
Petőfi debreceni afférjai – 2.
Az alföldi nyájak körül igen sok szamarat, a magyar irodalom körül sok szamár cenzort ismertem már, s bátran mondhatom, hogy úgy az alföldi szamaraknak, mint az irodalmi szamár cenzoroknak zoológiájában a legelső prototyphon szamár a debreceni piarista cenzor.
Legendát varázsol a történelemből
Bánki Évával új regénye kapcsán beszélgettünk felfedezésről, arról, kell-e külön nyelv a mai fiatalok megszólításához, és hogy miként oldja fel a nyomtatott könyv lezártságát.
Kik lesznek a jövő irodalmi szerkesztői?
Átadták Az év legsikeresebb szerzője díjakat, kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj nyerteseit az Oláh János-emlékesten.
Petőfi debreceni afférjai – 1.
Voltál-e már Debrecenben, barátom? Láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jőj, (…) de az orrodat jól befogd, mert különben mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta.
Lírai bűbáj
Kiderült, kik kapják a Balassi-kardot
Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot jövő februárban, Bálint napon.
Emlékszem, hogy itt raktam le valahol...
Időtlen idő avagy az abszurd Kelet-Közép-Európa
Sarnyai Benedek szegedi és budapesti kötődésű ifjú prózaíró 2024-ben a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa. Első kötete, az Elfeledték magukat kapcsán beszélgettünk vele.
Versek, zene és kabaré a magyar nyelv napján
Magyar költők megzenésített versei, rendhagyó irodalomóra és közös versmondás a Kiserdőben. Vidámság, melankólia, rímbe szedett, súlyos szavak, laza történetmesélés. Programsorozattal ünneplik Balatonfüreden a magyar nyelv napját.
Lemaradunk a saját életünkről
Szomorú látni, hogy nemegyszer a hívő, templomjáró emberek gyermekei is mire felnőnek, eltávolodnak Istentől.
Mona Lisa mosolya
Ahogy nézem Leonardót, magam is meglepődöm, hogy milyen jól sikerült egy-egy alkotásom. Bár az ember nem tökéletes, ez a fiú már majdnem az. A végén még Darwinnak lesz igaza, és ezek fejlődnek.
Szeretek újat tanulni
Százegyedik születésnapjára is tanulással és versmondással készül a már sok éve világtalan Hegymeginé Vilma asszony, aki a tavalyi Petőfi-évben huszonhárom Petőfi-verssel ajándékozott meg minket.
Gézlapok – Lajtos Nóra versei
Kalitkányi térben és madárcsőrnyi időben – amely mégis néha tűrhetetlenül tágas – énekli meg a költőnő az egyszer voltot, a hiányt.
Gyertyák a távolban
Mifelénk még tartja magát a halottak napja, halloween ide, halloween oda, bárhogy is terjed az, mint valami invazív állat vagy növény, a globalizáció miatt.
A magyar szőlőhegyek angyala
Angyal szállt le a szőlőhegyre, a magyar szőlőhegyek angyala. Olyan fényesen, mint egykoron Babilonba és olyan jó hírrel, mint az áldott Názáretbe.
A felvidéki nemzetiségi sorsregény
Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.