Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.

Bíró Gergellyel, a Magyar Napló folyóirat és könyvkiadó megbízott főszerkesztőjével beszélgettünk a Kaptatóban, az Országút podcastjában többek között arról, mi is ez a lap, hogyan is képzelik az értékmegtartást a kötelező változás korszakában, amiben élnünk adatott.

A délvidéki származású szerző versében a lét elúszik, az ember mégis statikus állapotban szemlél és gondolkodik. Megáll avagy épp táborozik vagy a salátája felett töpreng.

Kimustrált, második világháborús gépet küldtek értünk. Késő őszi, mogorva idő kavarog körülöttünk. Talán az eső is szemetel, apám nevezte így azt az állapotot, amikor még nem ázik el az ember, de nyakára ül a permet. Nyak – minden jelen idő.

Turczi István és Révész Tamás Miféle épület az a katarzis című vers-kép albumának könyvbemutatóját október 18-án este tartották a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

Újabb kultúrtörténeti értékű kézirategyüttes, Ady és Léda levelezése vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén.

A Prózamaraton egy új, 2023-ban indult program, amelynek célja a kortárs novellairodalom népszerűsítése. A legjobb novellák és íróik egy helyen, egy időben.

Október 15-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban tartotta meg őszi közgyűlését. Az esemény jelentős kulturális és szakmai pillanatokat foglalt magában, amelyek a múlt kiemelkedő alakjainak megemlékezésétől a jövő művészeti terveinek megvitatásáig terjedtek.

Új magyar–török kulturális kötet látott napvilágot – bemutattuk a T’örökségünk című antológiát.

„Meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk.” Simone Weil francia filozófus, esszéista ismert gondolatával gyakran találkozhatunk cikkekben, esszékben, ünnepi beszédekben, idézet- és aforizmagyűjteményekben.

Az asszony mesélt nekem mindenféle csodás megtérésről. Valami vakról, aki eldobta a fehér botját, meg valami nepperről, aki lemászott egy fáról, de csak nevettem, vagy ásítottam. 

A budapesti Goethe Intézet október hónapot a szabadság témájának szenteli, ennek jegyében beszélgetett a balatonfüredi Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Klein Judit Kiss Noémivel, a Balaton című novelláskötet és Slachta Krisztina történésszel, a Megfigyelt szabadság című könyv írójával.

A díjat a szerzőnek intenzív költői prózájáért ítélték oda, amely szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva a Svéd Akadémia titkára.

Minka kutyus, a házikedvenccé avanzsált utcakutya és menhelyes eb szokásai, vagy filozófiája(?) olvasható ebben a portréban, megejtő egyszerűséggel és szeretettel.

„Alázat és teremtő lelemény, s a kettő nem egymás mellett, hanem egymást áthatva, beteljesítve: minden igaz művészetnek ez az alfája és az ómegája” – írja A fénykép esztétikuma című esszéjében Jelenits István. Nem tudok másként tekinteni az ő életére, mint hogy az maga az „igaz művészet”, melynek „alfája és ómegája” az „alázat és lelemény…”.

Itt, a hegyen másképpen telik az idő. Úgy múlik, hogy egyszerre telik. Kiteljesedik. Térformát vesz fel, gömbösödik.

– Hol van a többi gyógyszer? – kérdezte Bea.
– Nem tudok semmilyen gyógyszerről – felelte a fiú.
Bea azt a választ kapta, amit várt, már megszokta, hogy ezek a srácok hazudnak, semmit se jelent számukra az, hogy ő az iskolaigazgató.

Egyik levelében azon örvendezik, hogy az Országútban Bálint Sándorról olvashatott (Bálint Sándor, az Embör). „Hallgatója voltam az egyetemen, később meg barátja, ami persze nagy jóindulattal nevezhető annak, hiszen csak Bálint Sándor dedikálta így a könyveit érdemen felüli jóindulattal.” Majd a levelét így zárja: „Baráti szívvel üdvözöl: Ilia Mihály”.

Megtartották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóját szeptember 25-én délelőtt tizenegy órakor, a Pesti Vigadóban.