Szépirodalom

Petőfi debreceni afférjai – 3.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 3.

Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam tehát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán – írja Petőfi.

A könyvevő
Gáspár Ferenc
A könyvevő

A könyvevő (latin nevén librum edens) Közép-Európában elég gyakran előforduló faj, a gerincesek törzséhez tartozik, emlős. Fiatalon félelmetes gyorsasággal pusztítja a könyveket, néhányat még haza is visz, és felszögezi a szobája falára helyezett polcokra.

A beszélő kovász
Viola Szandra
A beszélő kovász

Kétóránként megetettem a kovászt rozsliszttel és vízzel, ahogy Luca mondta. Jól felhízott már. – Jól van, hogy ne legyenek olyan unalmasak az órák, amik két étkezésem között telnek el, mesélek addig néhány régi történetet! – szólalt meg egyszer csak a trutymó.

Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek
Hegedüs Katalin
Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek

A hetedik Égbolt Viola Szandra négykötetesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatának második része, A Világfa kilenc ága után, melyben keveredik a mitológia, a népmesei elemek, a misztikum és a mai tizenévesek világa.

Inkább megdöglök!
Jezsó Ákos
Inkább megdöglök!

Hú, öcsém, hogy az a Rothermel mekkorát védett! – csapott a tenyerébe Döme, miután mindannyian kiléptek az iskola ajtaján. Odakint, a szabadság első, mámorító pillanatát szikrázón ragyogta be a nap, az az április eleji, amely már éles volt és erős, de csak ott adott meleget, akár még perzselőt is, ahová elért a fénye, az árnyékban még gyenge volt, azt nem tudta felmelegíteni.

Szerteszét – Fecske Csaba versei
Szerteszét – Fecske Csaba versei
A miskolci költő két versében az eltávozottak a főszereplők. A túlvilágra vagy csak a politikai határokon túlra kerülők hiánya jelenik meg a szívbemarkoló sorokban.
Szőke is, Hajni is…
Bánki Éva
Szőke is, Hajni is…
És ami azt illeti, a második keresztnév sem sokkal jobb: Szeréna. Ilyen nevekkel törékeny, kacagó kislánynak illik lenni, nem fekete hajú, morcos tekintetű vasgyúrónak. Úgy szeretlek, ahogy vagy, mondogatta Hajni édesanyja, és közben mindig a gyerek válla fölé pillantgatott, mintha az ő valódi kislánya ott lapulna Hajni mögött.
Petőfi debreceni afférjai – 2.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 2.

Az alföldi nyájak körül igen sok szamarat, a magyar irodalom körül sok szamár cenzort ismertem már, s bátran mondhatom, hogy úgy az alföldi szamaraknak, mint az irodalmi szamár cenzoroknak zoológiájában a legelső prototyphon szamár a debreceni piarista cenzor.

Legendát varázsol a történelemből
Gulisio Tímea
Legendát varázsol a történelemből

Bánki Évával új regénye kapcsán beszélgettünk felfedezésről, arról, kell-e külön nyelv a mai fiatalok megszólításához, és hogy miként oldja fel a nyomtatott könyv lezártságát.

Kik lesznek a jövő irodalmi szerkesztői?
Kik lesznek a jövő irodalmi szerkesztői?

Átadták Az év legsikeresebb szerzője díjakat, kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj nyerteseit az Oláh János-emlékesten.

Petőfi debreceni afférjai – 1.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 1.

Voltál-e már Debrecenben, barátom? Láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jőj, (…) de az orrodat jól befogd, mert különben mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta.

Lírai bűbáj
Fenyvesi Ottó
Lírai bűbáj
A délvidéki származású költő prózaversének szakaszai prímszámokkal jelöltek, növekvő sorban, bár, mint az életidőnk, hiába nőnek, hisz attól függetlenül is csak egyel és önmagukkal oszthatók.
Kiderült, kik kapják a Balassi-kardot
Kiderült, kik kapják a Balassi-kardot

Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot jövő februárban, Bálint napon.

Emlékszem, hogy itt raktam le valahol...
Dálnoki Zoltán
Emlékszem, hogy itt raktam le valahol...
Elveszett, vagy nem is: megvolt még nemrég, határozottan tudom, hogy mielőtt beléptem, vagy még utána is, de hová tehettem? Egyáltalán minek? Aki keresett már valamit, ami észrevétlen szinte szublimált, az magára ismer.
Időtlen idő avagy az abszurd Kelet-Közép-Európa
Bene Zoltán
Időtlen idő avagy az abszurd Kelet-Közép-Európa

Sarnyai Benedek szegedi és budapesti kötődésű ifjú prózaíró 2024-ben a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa. Első kötete, az Elfeledték magukat kapcsán beszélgettünk vele.

Versek, zene és kabaré a magyar nyelv napján
Versek, zene és kabaré a magyar nyelv napján

Magyar költők megzenésített versei, rendhagyó irodalomóra és közös versmondás a Kiserdőben. Vidámság, melankólia, rímbe szedett, súlyos szavak, laza történetmesélés. Programsorozattal ünneplik Balatonfüreden a magyar nyelv napját.

Lemaradunk a saját életünkről
Mezey Katalin
Lemaradunk a saját életünkről

Szomorú látni, hogy nemegyszer a hívő, templomjáró emberek gyermekei is mire felnőnek, eltávolodnak Istentől.

Mona Lisa mosolya
Szigeti Kovács Viktor
Mona Lisa mosolya

Ahogy nézem Leonardót, magam is meglepődöm, hogy milyen jól sikerült egy-egy alkotásom. Bár az ember nem tökéletes, ez a fiú már majdnem az. A végén még Darwinnak lesz igaza, és ezek fejlődnek.

Szeretek újat tanulni
Szerdahelyi Csongor
Szeretek újat tanulni

Százegyedik születésnapjára is tanulással és versmondással készül a már sok éve világtalan Hegymeginé Vilma asszony, aki a tavalyi Petőfi-évben huszonhárom Petőfi-verssel ajándékozott meg minket.

Gézlapok – Lajtos Nóra versei
Gézlapok – Lajtos Nóra versei

Kalitkányi térben és madárcsőrnyi időben – amely mégis néha tűrhetetlenül tágas – énekli meg a költőnő az egyszer voltot, a hiányt.

Gyertyák a távolban
Rónai Balázs Zoltán
Gyertyák a távolban

Mifelénk még tartja magát a halottak napja, halloween ide, halloween oda, bárhogy is terjed az, mint valami invazív állat vagy növény, a globalizáció miatt.

A magyar szőlőhegyek angyala
Zelnik József
A magyar szőlőhegyek angyala

Angyal szállt le a szőlőhegyre, a magyar szőlőhegyek angyala. Olyan fényesen, mint egykoron Babilonba és olyan jó hírrel, mint az áldott Názáretbe.

A felvidéki nemzetiségi sorsregény
Mezey László Miklós
A felvidéki nemzetiségi sorsregény

Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.