Szépirodalom

Örök karácsony
Zelnik József
Örök karácsony

Miért van karácsony? Miért az eljövetel? Évente egyszer, ilyenkor karácsonykor óhatatlanul felmerülnek ezek a kérdések itt, a szőlőhegyen is, ahol az alvó szőlőtőkék hétalvó puttonyocskákról álmodnak.

Színeváltozás – Nyilas Atilla verse
Színeváltozás – Nyilas Atilla verse
Színeváltozás és átlényegülés a szavak profán értelmezésében lehetnek szinonímák, szakrális értelmükben korántsem. Ám végbemennek karácsonykor: a fenyő megváltozik. Így és úgy is. Ez a vers azt a pillanatot mutatja, mikor épp a gyermeki lélekben történik ez.
Isten éltesse százegy éves versmondónkat!
Szerdahelyi Csongor
Isten éltesse százegy éves versmondónkat!

Szent karácsony napján látta meg a napvilágot 1923-ban Hegymeginé Vilma asszony, aki a tavalyi Petőfi-évben huszonhárom Petőfi-verssel ajándékozott meg minket. A már sok éve világtalan hölgy százegyedik születésnapjára is tanulással és versmondással készült. 

Karácsonyi angyaljárás
Mezey Katalin
Karácsonyi angyaljárás

Én már találkoztam a karácsonyi Angyallal. Hétköznapi körülmények között, teljesen váratlanul. Egy megbeszélésre kellett mennem, és szokás szerint öt perccel elkésve érkeztem, így sietségemben minden körültekintés nélkül beálltam a bejárathoz legközelebb eső parkolóhelyre.

Jézus létöröme – ahogy Ottlik tanítja
Kodolányi Gyula
Jézus létöröme – ahogy Ottlik tanítja

„Ha pedig nincs benne a művemben mindez, anyám, az égbolt, Jézus, akkor semmi sincs benne.” Ez az egész belső horizontunkat átölelő, és talán meglepő mondat Ottlik Gézától származik, sajnálatosan ritkán említett modern klasszikusunktól, aki a kommunizmus árnyékában, a margón élte le alkotó élete javát.

A csoda mindig megtörténhet
Boldogh Dezső
A csoda mindig megtörténhet

Gáspár Ferenc legújabb kötete, a Fekete pálya – mely novellákat és egy kisregényt is tartalmaz – idén ősszel jelent meg. Erről és témái sokszínűségéről kérdeztük az írót.

Emlékek bejglibe töltve
Döme Barbara
Emlékek bejglibe töltve

A falu szélén a ködnek különös illata van. Feketeföld és füst – a tél első lélegzete, amit az ember csak akkor érez, ha elég rég nem járt ezen a helyen. A kanyar után megpillantom, amit kerestem.

Óvatlan utazó  Örményországban
Gáspár Ferenc
Óvatlan utazó Örményországban
Álombéli és valódi utazás Örményországban, találkozás egy volt magyarországi szovjetkatonával és az ősi, ám egyszerre mai kereszténységgel.
Harmadik vonat – Filip Tamás versei
Harmadik vonat – Filip Tamás versei
A költő verseiben a szerelemtől megváltozott világ megannyi aspektusa, aprónak tűnő, hatalmas csodája vonul fel.
Magyar származású költőt tüntetett ki az angol király
Pásztor Péter
Magyar származású költőt tüntetett ki az angol király

Őfelsége III. Károly az idei költészeti aranyérmét az angolul író George Szirtesnek adományozta. Az 1948-ban Budapesten született Szirtes György 1956-ban szüleivel menekült el Magyarországról.

Hit és meggyőződés
Mezey Katalin
Hit és meggyőződés

– Megtörténhet-e, hogy a világ egymástól távol eső pontjain két látnok véletlenül ugyanabban a másodpercben találkozik Jézussal? Mindketten ott látják őt a közelükben, ugyanúgy rámosolyog az egyikre, mint a másikra, és ugyanúgy választ ad a legbelső kétségeikre? – kérdezte teológus barátunktól egyetemista vendégünk.

Podcast: Woland professzor Szabadkán
Király Farkas
Podcast: Woland professzor Szabadkán

Szabadka az 1970-es években élte virágkorát. Az akkor még többségében magyarlakta bácskai város olyan vívmányokkal büszkélkedett, mint az erős gazdaság, a sokszínű kulturális élet és a szórakozási lehetőségek gazdag tárháza. Majoros Sándor íróval beszélgettünk.

Márai Nápolyban – Both Balázs versei
Márai Nápolyban – Both Balázs versei

A soproni költő verseiről neves pályatársa, Zsille Gábor így ír:  Intellektuális, nyelvi síkokkal játszó, áthallásos, a nagy elődök villanásaira építkező, mert egy poeta doctus alkotta. Az itt közreadott költeményei szépen példázzák mindezt.

Petőfi debreceni afférjai – 4.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 4.

Nem előléptetést kérek többé, nem is fogadom el mindaddig, míg hadi tetteim azt követelni nem fogják… Ha dicsőséggel nem harcolhatok, gyalázatot sem akarok nevemre hozni, s mostanában, véleményem szerint, gyalázat nélkül csak Bem oldala mellett lehet az ember.

Disznófő – Lukáts János két glosszája
Lukáts János
Disznófő – Lukáts János két glosszája

Zugliget, Normafa. Személyes emlékeken keresztül érezteti a szerző a helyek hangulatát, a múló életidőt, és felvillan a nagy történelem is, Kossuth elfogatásának helyszínén.

Nem helyetted, veled – Tibély Orsolya verse
Nem helyetted, veled – Tibély Orsolya verse

A fiatal költőnő verseiben a költészet gazdagságának megtapasztalása érződik, különösen a neoavantgárdé. Épp ezért nem érzi úgy, hogy lenne költői előképe, saját hangját keresi, egyetérteni vagy megmutatni a másik oldalt.

Százfajta alakban neoavantgárd
Bakonyi István
Százfajta alakban neoavantgárd

Elsőkötetes szerző, akinek neve mégsem ismeretlen, hiszen folyóiratközlései már figyelmet keltettek, és akiben konstellál a költő a villamos- és szoftvermérnökkel. Tibély Orsolyával beszélgettünk Kötve hiszem című verseskönyvéről.

Petőfi debreceni afférjai – 3.
Keresztesné Várhelyi Ilona
Petőfi debreceni afférjai – 3.

Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napam kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam tehát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán – írja Petőfi.

A könyvevő
Gáspár Ferenc
A könyvevő

A könyvevő (latin nevén librum edens) Közép-Európában elég gyakran előforduló faj, a gerincesek törzséhez tartozik, emlős. Fiatalon félelmetes gyorsasággal pusztítja a könyveket, néhányat még haza is visz, és felszögezi a szobája falára helyezett polcokra.

A beszélő kovász
Viola Szandra
A beszélő kovász

Kétóránként megetettem a kovászt rozsliszttel és vízzel, ahogy Luca mondta. Jól felhízott már. – Jól van, hogy ne legyenek olyan unalmasak az órák, amik két étkezésem között telnek el, mesélek addig néhány régi történetet! – szólalt meg egyszer csak a trutymó.

Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek
Hegedüs Katalin
Szimbólumok, amelyek a lelkünkről beszélnek

A hetedik Égbolt Viola Szandra négykötetesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatának második része, A Világfa kilenc ága után, melyben keveredik a mitológia, a népmesei elemek, a misztikum és a mai tizenévesek világa.

Inkább megdöglök!
Jezsó Ákos
Inkább megdöglök!

Hú, öcsém, hogy az a Rothermel mekkorát védett! – csapott a tenyerébe Döme, miután mindannyian kiléptek az iskola ajtaján. Odakint, a szabadság első, mámorító pillanatát szikrázón ragyogta be a nap, az az április eleji, amely már éles volt és erős, de csak ott adott meleget, akár még perzselőt is, ahová elért a fénye, az árnyékban még gyenge volt, azt nem tudta felmelegíteni.

Szerteszét – Fecske Csaba versei
Szerteszét – Fecske Csaba versei
A miskolci költő két versében az eltávozottak a főszereplők. A túlvilágra vagy csak a politikai határokon túlra kerülők hiánya jelenik meg a szívbemarkoló sorokban.