Ha van növényi intelligencia és gondolkodás, felmerül a kérdés: vajon mindig okosat gondolnak-e? Kevéssé valószínű. Ebben pedig nagyon hasonlítanak az emlősök egy speciális csoportjára: ránk, emberekre.

A szent semmibevétele se ma kezdődött. „Az ég ellen is feltátják szájukat – panaszolta a Zsoltáros –, nyelvükkel megszólják a földet. Ezért fordul feléjük a nép, és mohón isszák szavaikat, mint a vizet” (73,9–10). Nem is kötődik eleve az „istentelen” tanokhoz vagy a vallásüldözéshez.

A hadtörténeti munkájáról és Churchill-életrajzáról hazánkban is jól ismert történész, Andrew Roberts a legfontosabb aktualitásokról kérdezte Henry Kissingert, a legendás amerikai külügyminisztert a The Spectator hasábjain.

Magyarázatra nem szorul ez az szó, elsőre érthető: akik hazaköltöztek. A kérdező Gyuricza Péter szenvedélyesen kutatja, miért tértek haza. Az olvasó nem tudja letenni a trilógiát, a 36 életinterjút, 36 vallomást egy ültében olvassa el.

Legújabb számunk szól Roger Scruton konzervatív demokráciafelfogásáról, a modern radikális gnózisról, a magzat személy voltáról, a poeta doctus Szepesi Attila barbár szonettjeiről, Minyó Szert Károly művészetéről és Kovács András Hideg napokjáról.

Életének kilencvenedik évében elhunyt Pásztor Győző nyugalmazott esperes-plébános, a dabas-sári katolikus iskola újraalapítója. Tanárként és lelkipásztorként a vallásüldöző pártállam, az egyházi oktatás ügyében a kilencvenes évek kultúrharcát szítók célkeresztjébe került, s kitartott hűségesen.

Az amerikai képviselőházi elnök provokatív látogatást tett a Kínai Köztársaságban, habár Newt Gingrich korábbi republikánus házelnök is megtette ezt. Niall Ferguson, a kiváló történész és közíró a Bloomberg honlapján taglalta a téteket.

Az otthoni takarítástól az oxfordi Young Enterprise-ig. A szerző kamaszkorától folyamatosan kapcsolatban volt a diákmunkával, annak mindenféle formájával próbálkozott. Ebből él a mai napig, pedig már huszonévesen is úgy érezte, hogy kiöregedett belőle.

Ifjúsági szubkultúrák, divatok jönnek-mennek – és tartanak egész addig, míg követőik rendre ki nem nőnek belőlük. De hogyan viszonyuljanak ehhez az érettebb generációk?

Legújabb számunkban a macedón–bolgár identitásvitáról, Vujicsics Tihamér életének egy kedves epizódjáról, a magyar Habsburgokról, a füzérradványi Károlyi- és a gödöllői Grassalkovich-kastélyról, bioetikai és ökológiai dilemmákról, valamint a digitális pénzek kínálta lehetőségekről és kockázatokról olvashatnak.

A 31. Művészetek Völgye Fesztiválon szombat este Void, a magyar street art egyik legismertebb művésze Kapolcs főterén, a közönség előtt készítette el A város arca című monumentális alkotását. A műre a rendezvény végéig licitálni is lehet, a befolyt összegből a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház gyermekrészlegét támogatják. 

A sokadik botrányába Boris Johnson brit kormányfő végül belebukott. A tehetséges politikus elvesztése azonban zavart támaszthat a 2010 óta kormányon lévő Konzervatív Pártban. A budapesti Danube Institute elnökének, Margaret Thatcher korábbi beszédírójának az amerikai National Review-ban megjelent elemzése.

Az aprócska Fekete-tengeri sziget kultikus helyszínné vált az ókorban a trójai háború, ma pedig az orosz–ukrán háború miatt.

A Cseh Köztársaság Szlovénia után a második közép-európai és az első visegrádi tagállam volt, amely 2009 első félévében betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, 2022 második félévében második elnökségi ciklusa következik.

Legújabb számunkban bemutatjuk az örvényesi vízimalmot és gazdáját, Szentendre kis múzeumait, az Ewald rézfúvós kvintettet; a Salvatore Quasimodo Költőversenyről és a Colony fesztiválról szólnak írásaink, illetve Döme Barbara, Lőrincz P. Gabriella és Király Farkas novelláit olvashatják.

Hogyan bukhatott meg Boris Johnson nem egészen három évvel azután, hogy 2019 decemberében az ő vezetésével a Konzervatív Párt az utolsó negyedszázad legnagyobb arányú választási győzelmét aratta? Mi történt?

Ha valaki Prágába készül, beírja a keresőbe: „Prága látnivalói”, megnézi, hol készült a legtöbb instafotó. Az egyik első találat a Lennon-fal. Az EU Tanácsának soros elnökeként a Cseh Köztársaság a híres falat európai vándorútra indítja.

Évtizedekkel ezelőtt a magát proletárdiktatúrának tituláló világban, frissen végzett bölcsésztársam egy délutáni napilapnál kapott állást. Nem volt megszokott dolog, hogy valakit egyből a kebelére öleljen a „szigorúan ellenőrzött” sajtó, de vele megtörtént.

Az utóbbi években a Rákóczi-kultusz ismét erősödik nemcsak hazánkban, a Felvidéken, Erdélyben, a Kárpátalján, hanem Törökországban, Franciaországban és Lengyelországban is. A fejedelem közös emlékezete közelebb hozhatja egymáshoz a Kárpát-medence népeit.

Putyin elnök vissza akarja szerezni a volt orosz (szovjet) birodalmi területeket, de a jelek szerint inkább kicsúszik a kezéből a posztszovjet térség.

Legtöbbször a közvéleményt élénken foglalkoztató, olykor szomorú esemény irányítja rá a figyelmet az ország hátrányos helyzetű vidékeire, az ott élő közösségek leszakadására. Általában cigánykérdésként szoktak beszélni erről, a helyzet azonban ennél árnyaltabb.

65., nyári számunkban a lakóparképítések árnyoldalairól, a Balaton Trianont követő tudatos fejlesztéséről, Keszthely és Szepezd természeti és kulturális kincseiről, népi építészeti emlékeink megújításáról, a Hubble űrteleszkópról és Ukrajna tragédiáktól sem mentes történelméről olvashatnak.

– Elnézést! Leülhetek ide, ön mellé?

– Parancsoljon.

– Aggódtam, hogy elkések, de úgy látom, még nem kezdték el.

– Ugyan, ezeket a sajtótájékoztatókat mindig késve kezdik.