Értő olvasathoz értő olvasó kell – állítja vezércikkében Gereben Ferenc. Az olvasó érdeklődése, felkészültsége, érzékenysége szabja meg, hogy egy könyv „üzenete” milyen megértésre, megérzésre számíthat.

Aktuális rovatunkban Gazsó L. Ferenc Nemváltó verseny és Rónai Balázs Zoltán A pápa a békéért beszél című tárcája mellett a Veszprémi Petőfi Színház PETŐFiFJÚ című ősbemutatójáról, Hieronymus Boschnak a Magyar Zene Háza Hangdómjában új életre kelt triptichonjáról, az Európa tizenegy legveszélyeztetettebb örökségi helyszínének listájára esélyes magyar kiállítóhelyekről (Kétes siker), a Seuso-tál látványrestaurálásáról, a jövedelmük erőteljesebb megadóztatásáért fellépő amerikai milliárdosokról (Fizessünk mi, gazdagok!), a zöldgazdaság állami támogatása miatt fenyegető amerikai–európai Zöld kereskedelmi háborúról, a mesterséges intelligenciával tanulmányt író ChatGPT csevegő robotokról (A csebóké a jövő) olvashatnak, s latolgathatják, vajon Johnson vagy Putyin hazudik-e.

Brazília a „trópusi trumpizmus” után címmel Soltész Béla Donald Trump volt amerikai és Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök politikájának hasonló és eltérő vonásait veti össze. A különbségeket alapvetően a két társadalom szerkezete magyarázza: míg Trump az „átlagos amerikaihoz beszélve a vállalkozás szabadságában bízó középosztálybelit vizionálhatott, addig egy „átlagos brazil” szerény jövedelmű bármunkás, aki inkább baloldali üzenetekkel szólítható meg.

Pásztor Péter Molnár Gusztáv filozófussal készített interjút a transzilván gondolatról, a magyar nemzeti liberalizmus hagyományairól, a geopolitika fontosságáról és napjaink konfliktusaiban játszott szerepéről (Mert ott a helyünk). A filozófus szerint az ukrán háború oka, hogy Washington a maradék Kelet-Európából is kiszorítaná Moszkvát, és Ázsiában is csak akkor kerülhető el az összeütközés, ha az Egyesült Államok megosztaná a térség egésze fölötti hegemóniát Kínával.

Varga Csaba jogfilozófussal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Intézetének alapítójával beszélget Elmer István az osztályidegennek minősített ifjúság nehezített pályakezdéséről, jog és filozófia, erkölcs, logika és kommunikáció összefüggéseiről, az egyházak kultúraközvetítő szerepéről (Értelemmel az ember).

Zatykó László a közelmúltban elhunyt Tamás Gáspár Miklós nagyságát méltatja, aki kérdezni, kérni, sőt bocsánatot kérni tudó ember volt. A kolozsvári Farkas utcai református eklézsia neveltjeként értette a megfeszíttetés, alászállás és föltámadás misztériumát, s a madarakkal társalkodó Assisi Szent Ferencet.

Balog Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának mélyszegénységből indult segédápolója vall hivatásáról Juhász Kristófnak (Hozzám mindenki eljöhetne segítségért). Sorsát kezdettől a másokon segítés vágya irányította, s arról álmodik, hogy Alsószentmártonba hazatérve beás cigány közösségét szolgálhassa.

Mezey Katalin a hatalom és az alattvalók viszonyáról írt politikai parabolát (Az állatok tanácskozása).

Kókai János Búcsú ballada és Tükör ballada, Orosz István Grimm-mesék 1., Székelyhidi Zsolt Noé kiszáll a bárkából és A föld benépesítése, Farkas Gábor A lírikus prológja, valamint Puha és üres című verseit olvashatják.

Székelyhidi Zsolt Ami kék lesz című verseskötetét mutatja be Kégl Ildikó (A színben megjelenő vers). „Kitapinthatjuk a kéket, befogadhatjuk akusztikusan, hogy a hagyományos (szín)érzékelésen túl másfajta dimenziókból, esztétikai minőségből, ontológiai aspektusból is rálássunk a (szín)mélységekre.”

Generációk oktatója címmel Kállay Sarolta Vasbányai Ferenc előtt tiszteleg 90. születésnapja alkalmából, aki negyven éven keresztül tanított magyar irodalmat, történelmet és művészettörténetet a budai József Attila Gimnáziumban.

Régi iskolatársak és barátok, a nyolcvanéves Bálint András és Jordán Tamás közös emlékei elevenednek meg a Rózsavölgyi Színpadon. A két legendás színész az igaz szót keresi a színház igézetében – állítja Róna Katalin, felvázolva az előadás életrajzi hátterét is (A játszótértől a színjátszásig).

Saját játszóhelyre vágyik társulata harmincéves születésnapján Bozsik Yvette táncművész, aki bátor, kísérletező előadásairól, mestereiről, Fodor Antalról és Imre Zoltánról, egyéni hangjuk keresésére bátorított növendékeiről, gyermekeknek szóló produkcióiról beszél Réfi Zsuzsannának (Változunk, ahogy a világ is).

Időutazásra hív Kohári Gabriella, a reneszánsz konyhaművészet kutatója, aki tudományos módszerekkel rekonstruálja, s korhű módon el is készíti a késő középkor étkeit (Ehető történelem).

Jankó Judit szerint az egri Kepes Intézet megfelelő teret kínál Kucsora Márta Kiterjedés című önálló kiállításán bemutatott óriás méretű lírai-absztrakt festményeinek. A képek anyagisága és érzelmessége így jól érzékelhetővé válik. A művésznő képeit természeti folyamatokra adott válaszoknak, természeti jelenségek újragondolásának tekinti. (Léptékben nagyot álmodni)

Lovas Ilona textilművészre emlékezik a Műcsarnok Stációk című kiállítása, felidézve a különös anyagokkal dolgozó, a teremtett világban saját helyét kereső alkotó életművét. Takáts Fábián szerint Lovas Ilona a műfaji határokat feszegetve dolgozott, papírba vetett magokkal, vízzel, fűvel, ostyával, gyapjúval, vászonanyaggal, marhabéllel; alkotásaiba beemelve a természet elemeit, emellett videóinstallációval is kísérletezett (Anyagok átszellemítője).

Nagy tehetségű, elbűvölő humorú színészek teszik hihetővé a nézők számára Mamcserov Frigyes Alfa Rómeó, Ferrari Júlia című vígjátékának hihetetlen történetét. Szigethy Gábor szerint őszinte, a másikban fényt gyújtó érzelmekre tanít ma is Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva a könnyed, bohókás mozidarabban.