A székelység kiterjedt középkori önkormányzatiságát a modern Habsburg, majd magyar állam felszámolta. Az 1952 és 1968 közötti erdélyi Magyar Autonóm Tartomány után újra és újra megjelenik az autonómiaigény.  Egyik magányos harcosával, Garda Dezsővel beszélgetett a politológus.

Legújabb számunkban a magyar választójog fejlődéséről, az ukrajnai háború geopolitikai hátteréről, a lengyel szabadságmozgalmakról, a településtervezés tévútjairól, az MMA ösztöndíjasainak kiállításáról olvashatnak, s verseivel köszöntjük a Kossuth-díjas Király Lászlót.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió tétjeit taglalja az illegális bevándorlással és a kínai basáskodással dacoló, korábbi nemzeti-liberális ausztrál kormány feje.

Az ukrán szabadságharc hadműveleti-hadászati vonatkozásairól beszélgettünk Resperger István ezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorával.

Most, hogy néhány napra Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna közösségi oldalain szabaddá vált a gyűlölet, érdemes elgondolkoznunk azon, milyen hatással vannak kultúránkra a gátlástalan technológiai óriások.

Amíg a záhonyi iskola felé gyalogolunk a főúton, azon gondolkodom, vajon mit mondhatnak a szülők, amikor azt kérdezi tőlük a gyerek: Mikor megyünk haza? Amikor csak a szomszédba látogatnak, mindig van utána hová menni.

Közlekedési dugókról készült riportot vártak a kezdő hírlapírótól, aki meg is találta a jó témát: a rendőrök által szétvert diákünnep jó kis dugót okozott a Március 15. tér környékén. Negyvennyolctól mindig óvakodtak azok, akik nem a nemzettel tartanak.

Negyvenhárom év szocialista tervgazdálkodásának súlyos gazdasági örökségét Antall József szellemi és erkölcsi örökségnek is tekintette. Tudta, hogy a lakosság jelentős részének rossz a közérzete. Sosem mondott propagandabeszédeket, nem hallgatta el a fájdalmas valóságot.

Egon Friedell – aki a legszellemesebb európai művelődéstörténetet írta – meg merte kockáztatni azt az állítást: az újkor emberének foganási éve 1348, a „nagy pestis” éve. Ezzel a szellemi salto mortaléval valójában a betegséget az európai történelem szempontjából termékeny dologként értelmezte.

Az orosz–ukrán külügyminiszteri tárgyalások helyszínéül sokak meglepetésére Törökországra esett a választás. Miért éppen rá, amely drónokat szállít Ukrajnának, és lezárja a Fekete-tenger bejáratát?

Márciusi ünnepi számunkban a szabadságharc jelenkori értelmezéséről, a kiskőrösi Petőfi-kultuszról, Táncsics börtönépületének történetéről, Ferenc József Kossuth Lajos ellen indított peréről, Liszt h-moll szonátájának ihletőjéről és az ukrajnai menekültekről olvashatnak.

Kis-Ázsia korábban ünnepelt államáról egyre lehangolóbb hírek érkeznek: pénzromlás, ellenzékiek üldözése, külpolitikai változékonyság. A Törökország-szakértő írása a távlati összefüggéseket taglalja.

Az értelmiségi létmód nem diplomához kötött. Gondolkodó embereket vár soraiba a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,  akik szélesebb perspektívában keresik az összefüggéseket, s akiknek fontos a közösségi lét – állítja Makláry Ákos elnök.

Nem mindenki hagyta el Kárpátalját – s az ottmaradtakra kevesebb figyelem jut a szűkölködő menekültek özöne mellett. Pedig ők is rászorulnak a segítségre, a háború átka: élelmezési és egyéb nehézségek nem kisebb sújtják mindahányukat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Támogatáskezelő nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

Az ukrán–orosz háború Beregszászon ért. A világ legbékésebb szándékával érkeztem oda társaimmal, akik kárpátaljai magyar írók: könyveket vittünk, és felolvasásokat, irodalmi találkozókat szándékoztunk tartani ottani magyar kulturális intézményekben.

MINELL: ez volt a Keleti pályaudvari 72-es postahivatal vasajtókkal elkülönített levélcenzúra-részlegének neve a diktatúra idején. Minőségellenőrzés; mintha bizony a postai küldemények minőségével foglalkoztak, netán helyesírási hibákra vadásztak volna.

Ukrajna orosz lerohanását sokan „több évtizedes amerikai provokáció”-val magyarázzák. A NATO közép- és kelet-európai felelősségéről beszélgettünk Jeszenszky Géza történésszel, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel.

A százhúsz éve született Illyés Gyula alkotásaiban együttesen jelentkezett a francia, az európai és a magyar népi hatás szellemi, erkölcsi vitája és harmóniája. Istennel hadakozott, és a humanista elvekért azokat a legalsó néprétegekig kiterjesztve küzdött.

A 2014-ben francia és német kezdeményezésre létrejött megállapodások voltak hivatottak véget vetni a donbasszi háborúnak. Írásunk ezek sorsát követi nyomon.

– Hát szervusz, régi barátom! Rég nem láttalak. Gyere, együnk egy jó pacallevest meg néhány miccset. Persze, hogy van hol. Mindig is volt. Á, hát ez a maszkviselés dolog olyan, hogy van róla törvény vagy rendelet vagy mi, de hát nem lehet úgy élni, hogy arcodon van az a rongy.

Franciaországban április 10-én és 24-én tartják az elnökválasztás két fordulóját. A küzdelembe hirtelen új konzervatív kihívó robbant be. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója mutatja be felívelését.

Legújabb számunkban Kína konfuciánus gyökereiről, az erfurti óváros újjászületéséről, Fajó János Vizuális játékok című kiállításáról, Lőrincz P. Gabriella költészetéről, Arkadiusz Andrejkow lengyel graffitiművészről, valamint az atomenergia hasznáról és kockázatairól olvashatnak.