A háborút követő koalíciós idők keserű bon mot-ja szerint két férfi volt Magyarországon, mindkettő szoknyát viselt: a reverendás Mindszenty mellett Schlachta Margit, az első magyar képviselőnő, a munkásnők oktatója, a nácikkal szemben a zsidók, a kommunisták ellen az egyházak védelmezője.

Egy olyan világban, ahol lassan napi szinten jelennek meg a félmeztelen középkorú férfiakra bukó Mikulás megható történetéhez hasonló videók, örömmel észleli az ember, hogy akadnak még, akik felveszik a harcot, hacsak tollal is, e jelenségekkel szemben.

Egyetemistákkal beszélgetve feltűnt, hogy a rendszerváltásról alig olvastak, hallottak. Mintha a családi legendáriumok is kiüresedtek volna. Rá kellett jönnöm, hogy az Erdély-tüntetésen, az újratemetésen, az első szabad választáson kívül sokkal többet én sem mondtam el a fiaimnak.

Gyakran elhangzik, hogy az egyházi iskolák háromszor-négyszer annyi pénzt kapnak egy gyermekre, mint az államiak. A pedagógiai szakértő utánajárt a számoknak.

Legújabb számunkban Ján Čarnogurský a szlovák-magyar megbékélésről, Bata János a délvidéki konzervatívok Aracs című folyóiratáról, John O’Sullivan a konzervativizmus esélyeiről nyilatkozik, olvashatnak a magyarok világegyházban játszott szerepéről és Mátrai Erik fény-installációiról.

Az uniós jog közvetlen hatályát és elsőbbségét tagadni látszó határozatot hozott október elején a lengyel alkotmánybíróság. A megfigyelők rögtön Polexitet emlegettek. A jogilag aggályos helyzet politikai aknamentesítés után kiált.

Csendben eltávozott a Ceaușescu-korszakban végveszélybe került erdélyi magyarság világszerte ismert szószólója, a proli gyerekből lett kommunista megyefőnök, a Conducător egykori vadászcimborája, akit igazságérzete az osztályharctól népe szolgálatáig vezetett.

„Fusson a hír, mint a kunsági homok, Kiskunmajsa japán napokra készül.” Az első közösen leírt mondatunk. Emlékszel? Hogyne emlékeznél, hisz Te mindenre emlékszel, ahogy mondani szoktam, a memóriám vagy. Elhagyott a memóriám, Miklós.

Az Alexandra-birodalom megroppanásának idején kétségbeesett levelet írt Szabó Tibor Benjámin író, könyvszakmai újságíró L. Simon Lászlóhoz, az Országgyűlés Kulturális Bizottsága akkori elnökéhez. A nyílt levélből kibomló apokaliptikus problématérkép elsősorban arra mutatott rá, hogy a kiadók és a terjesztők érdekellentéteinek megoldására sem fóruma, sem lehetősége nincs a könyvszakmának.

A színjátékká fajult politika a hatáskeltéshez igazítja a közérdeket. A Gyurcsány-jelenség a valósággal való közösségi szembenézés hiányának súlyos kórtünete is. Az igazság feltárása a hazudozó leleplezésén túl az elrejtett valóság tudatosítását is megköveteli.

Meggyőződéssé érett tapasztalatom, hogy az 1956-os magyar forradalmat az akkor tizen- és huszonévesek emlékezéseiből ismerhetjük meg leghitelesebben. A hatvanadik évforduló alkalmából meghirdetett Emlékév pályázatai talán az utolsó pillanatban hívták elő a kollektív tudat mélyéből a forradalom valósághű képsorait.

Ez a világ egyik legtöbb konfliktussal terhelt térsége. Történései Európát a földrajzi közelség okán közvetlenül érintik, és a nemzetközi rendszer napirendjét is befolyásolják. Áttekintés a térség szakértőjétől.

Pár hét telt csak el a Facebookkal kapcsolatos kényes információk kiszivárogtatása, valamint az oldal világszintű problémákat kiváltó, több órás leállása óta, máris egy új esemény terelte a techóriásra a figyelmet. Mark Zuckerberg október végén bejelentette, hogy megváltoztatja a cég nevét: Facebook helyett ezután Meta lesz.

Legújabb számunkban Mádl Dalmára emlékezünk, a nyolcvanéves Kodolányi Gyulát köszöntjük, Kulin Ferenc az elrejtett politikai valóság tudatosításáról, Farkas Ádám a vadászat és a természetvédelem viszonyáról, Eperjes Károly új filmjéről, a Magyar Passióról beszél.

A néprajz a jövő tudománya. A paraszti életmód hagyományait nem szabad butaságnak ítélni. Éppen ellenkezőleg, eleink tapasztalata segíthet megmenteni világunkat – a 90 esztendős Széchenyi-díjas néprajzkutatóval, Andrásfalvy Bertalannal beszélgettünk a néphagyomány örök aktualitásáról.

Nemzeti érdek, hogy szülői háttértől függetlenül minden jó képességű gyerek bekerülhessen a tehetséggondozás műhelyeibe. A ferences közoktatási vezető szerint jobb lenne, ha kisebb korban, de nagyon érzékenyen és jól bemért eszközökkel próbálnánk meg a tehetséget felismerni.

A volt tőzsdeelnök a születésösztönzésre szánt forrásokat kidobott pénznek tartja, a demográfus ellenben emlékeztet, hogy az elmúlt években kevesebb nő szült több gyermeket. A miniszter szerint a baloldal csak szegénypolitikát ismer, egyes zöldek klímapánikból gyermektelenséget propagálnak.

A forradalom nagy rejtélyeinek egyike a Kádár János november elsejei és tizenegyediki beszéde közötti ellentét. A megfejtést a szovjet pártvezetésben dúló viták környékén szokás keresni, pedig jó eséllyel Amerikában találjuk meg: Washington diszkréten szabad kezet adott Hruscsovnak.

Rövid ideig Playboy-rajongó voltam. Nagyon rövid ideig. Három-négy hétig, ha sokat nem mondok. A dolog úgy esett, hogy rám telefontált csodálatos barátnőim egyike, és még mielőtt elé boríthattam volna a meglepetéshívás feletti örömömet, nekem szegezte: – Te leszel a Playboy főszerkesztője! Így döntöttünk a csajokkal.

Az Európai Unióból való kilépésünket sem a választópolgárok többsége, sem a hazai és brüsszeli politika nem támogatná. Az uniós intézményekkel kialakult konfliktusaink azonban lényeges szemléleti különbségekre irányítják a figyelmünket. A megoldást a közép-európai régió országainak szorosabb együttműködése jelentheti.

Történelemünkben sokszor, így 1956 kapcsán is gyakran csupán érveket keresünk a maguk igazolására és ellenfeleink lejáratására. Salamon Konrád történész néhány tűpontos mondatban emlékszik meg győztes, majd levert forradalmunk össznemzeti és nemzetközi jelentrőségéről.

Legújabb számunkban az 1956-os forradalom köznapi hőseiről, patinás építészeti emlékeink helyreállításáról, szlovák fiatalok örökségturisztikai erőfeszítéseiről, a zene- és képzőművészet modern kori kiüresítéséről, Szőcs Géza és Serfőző Simon költői életútjáról olvashatnak.

A kiváló skót-amerikai történész legújabb munkája a mostani világjárvány politikai, ideológiai összefüggéseit igyekszik rendszerezni. A világszerte sokak figyelmét felkeltő könyvet a Corvinus Egyetem docense ismerteti és bírálja.