A westminsteri Külügyi Bizottság elnöke, korábbi katonatiszt tanulságos beszédet mondott az alsóházban augusztus 24-én. A NATO- kivonulást történelmi mulasztásnak tartja, és cserébe a NATO átrendezését helyezi kilátásba. Feladja a leckét mindenkinek.

Ismét elvesztettük egy jeles alakját a rendszerváltozást előkészítő erjedésnek és annak a fajta körültekintő nemzet- és társadalomépítésnek, amely nem tart a vitáktól, de a kultúrharcos gyújtogatást elutasítja.

A magyar ombudsmani intézmény zajos hazai közéletünkben a béke szigetének számít, itthoni, szinte egységesen pozitív megítélése azonban újabban nem tükröződik nemzetközi értékelésében. A kritikák nem a függetlenség hivatalosan elvárt garanciális elemeivel kapcsolatosak, inkább divatos politikai elvárásokat jelenítenek meg.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke új kötetében a gazdasági felzárkózás összefüggésein keresztül oly módon láttatja a magyar gazdaság 2010–2019 között elért kiemelkedő teljesítményét, hogy közben visszatekint az elmúlt száz év fejlődési ívére is.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán kezdeményezte Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszer felmentését, ami formálisan a kormány alsóházi többségének elvesztéséhez vezetett.

A száz éve lankadatlan románosítási törekvések óvatlan kifecsegése, avagy cinikus kampányfogás, vagy mindkettő – a vezető román kormánypárt elnöke betelepítési célú munkahelyteremtéssel kecsegteti a székelyföldi románokat, s riogatja a magyarokat.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a Vigadóban rendezett, szeptember 20-ig látható kiállításról Szabó Irén muzeológussal, a tárlat egyik kurátorával beszélgettünk.

Legújabb számunkban többek között Szent Istvánra, a csehszlovák sovinizmusnak áldozatul esett pozsonyi magyar és német polgárokra, az egyházuk mellett kitartó kárpátaljai görögkatolikus papokra, valamint az életformájukat és kultúrájukat védelmező somogyi parasztokra emlékezünk.

Az idén Kijevben elfogadott jogszabály védelmébe veszi azokat a kisebbségeket – krími tatárokat, karaimokat és krimcsakokat –, amelyek a jelenleg annektált területeken élnek, és amelyek ilyen védelemben korábban nem részesültek. A kisebbségkutató elemez.

A Magyar Nemzet méltósága több, mint emberi tagjai közös méltósága, és ezért nem is tartozik bírói hatáskörbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztőjének hozzászólása Pásztor Péter Amikor semmi se szent című írásához.

Évtizede vissza-visszatérő kérdés, vajon a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek van-e létjogosultsága. Koncz Levente, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettese és Berényi Eszter, az ELTE Szociológia Intézetének adjunktusa fejti ki az ilyen iskolák mellett és ellenében fölhozható érveket.

Legújabb számunkban többek között az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat teremtette nemzeti kohézióról, az ukrajnai őslakos népek jogfosztásáról, tihanyi és tatai épített örökségünkről olvashatnak, s elbúcsúzunk ezen örökség két legendás őrzőjétől, Ráday Mihálytól és Marosi Ernőtől.

Az afgán és az iraki háború, illetve az arab tavasz mind az iszlám köztársaság, mind a cionista állam számára jelentős változásokat hozott a Közel-Keleten, melyek nemcsak környezetüket, hanem egymáshoz való viszonyukat is befolyásolta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának írása a két ország kapcsolatát vizsgálja.

Hsu Hsiu-e (84) és Chang Wan-ji (83) egész életükben családi mosodát üzemeltettek a tajvani Taichung városában. Az évtizedek alatt több száz ruhadarab halmozódott fel, amelyeket tulajdonosuk a mosodában hagyott. Itt kezdődik ez a megható történet.

Nem sokkal 79. születésnapja után elhunyt Ráday Mihály – adta hírül 2021. július 17-én a család.
A Kossuth-díjas operatőr, rendező, műemlékvédelmi író, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke nemrégiben vehette át a Budapest díszpolgára címet.

Sokféle funkciót tölthet be az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat. Veszprém és a Balaton térsége számára a legfontosabb, hogy összetartó és  egységes régióvá szerveződjön. Beszélgetés Navracsics Tiborral, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosával.

Legújabb számunkban a Balatont lengyel szemmel láthatjuk, olvashatunk többek között a székesfehérvári királysírokban nyugvó uralkodóink legmodernebb genetikai módszerekkel történő azonosítási kísérletéről, s Irán és Izrael kapcsolatának meglepő fordulatairól.

Egy évvel elhalasztották, a járvány feléledése miatt külföldi nézőkről eleve szó sem lehetett, a vendéglátó japánok nem lelkesednek érte. Ám világszerte százmilliók várják, s a médiabiznisznek is pörögnie kell, így a közeljövőben megrendezhetik az első online-olimpiát.

Elhunyt Marosi Ernő, ezzel a magyar művészettörténet-írás talán legjelentősebb életműve zárult le végérvényesen.

Közös etnikai és vallási gyökerek vagy nyelv híján az amerikaiakat leginkább a Függetlenségi Nyilatkozat elvei kötik össze, amelyekre a legkülönbözőbb ideológiai áramlatok hivatkoznak az abolicionistáktól a konzervatívokon át napjaink progresszív irányzataiig.

A tokiói olimpia a jövő hónapban kezdődik, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben megugrott a Covid-betegek száma. Az eredetileg 2020-ra tervezett nyári olimpiai játékokra a japán fővárosban remélhetőleg 2021. július 23. és augusztus 8. között kerülhet sor.

Júliusi első számunkat a Balatonnak szenteljük, amely Veszprémmel közösen 2023-ban Európa Kulturális Fővárosaként mutatkozhat be, méltán, hiszen Veszprém ősi királynői város, Tihany néhány évtizede legnagyobb művészeink belső emigrációs műhelye is volt, Füred pedig ma is nyári irodalmi fővárosunk.

Hét állomásból álló, a Károlyi kerttől induló, a Molnár utcát és az egykori Nárcisz presszó épületét is érintő séta keretében Pilinszky János életének jelentős helyszínein hangzanak el a költő művei, miközben az érdeklődők megismerhetik pályájának és életének főbb szakaszait is.