Órarendek, diáktársakról készült felvételek, tanári zsebkönyvek segítségével régi találkozásokat, történeteket elevenít fel Korzenszky Richárd Élményeimből áll össze életem című vezércikkében.
Lapunk megálmodóját, szerkesztőbizottságunk tagját, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Kodolányi Gyulát Európa még hasonlíthat önmagához című, hazánk Európába való újra-beilleszkedésének dilemmáit értékelő írásával köszöntjük.
Szőlőhegyi beszédében (Kilátó) Zelnik József bizakodva állítja: Európa túl van az alkonyán, nem tudták megsemmisíteni semmiféle politikai vámpírok.
Éric Zemmour: újságíróból elnökjelölt címmel Fejérdy Gergely a közelgő francia elnökválasztáson Emmanuel Macron államfő független konzervatív – és főként migrációkritikus – kihívójának portréját rajzolja fel.
Magyar Ágnes A hazugság rétegei címmel Platón, Aquinói Szent Tamás és Hannah Arendt nyomán az önmegtévesztés-hazugság stratégiájáról, a normává tett hazugságspirálokról értekezik.
Ne az ellenfél kárhoztatott taktikájával címmel Calum T. M. Nicholsonnal, a Danube Institute vendégkutatójával beszélget Pásztor Péter a nyugati egyetemeken terjedő politikai cenzúráról, normáink, hierarchiáink, igazságaink felborulásáról, a tudomány világában a gondolkodás alázatához, az elemzés szenvtelenségéhez, a vitatkozás jóhiszeműségéhez való visszatérésről.
Erdélyi magyar baloldali hagyomány című írásában Gali Máté, a Mathias Corvinus Collegium kutatója a két háború közt működő erdélyi magyar baloldali párt, a MADOSZ átfogó történeti feldolgozását mutatja be.
Szász László Te ismered Ceauşescu bácsiékat? című szívszorító mininovellái (Óvoda, 1983; Öntudatlan nacionalizmus) a soviniszta diktatúra lélekmérgező mindennapjait ábrázolják.
Leeresztett gumilabdán szédelgő pettyek, apjától ottfelejtett mondatok után ered Mezítlábas angyal című novellájában Döme Barbara, aki biztos benne: meghalni könnyű, élni nehezebb – veled vagy nélküled.
Lackfi János Ingatag és A sistergő reflektorfény zsoltára című verseit olvashatják.
Mostani számunkban Simon Katalin A kocsmáktól a fogadókig című helytörténeti kötetét, Féja Géza részben hagyatékban maradt írásaiból összeállított könyvét, a Lombhullást és Gaal György Kolozsvár – Történelmi városkalauzát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Szülővárosával ismertet meg Jávor Béla (Bajai szépségek és szerelmek), a vizek városával, amelyet az Alföld szélén halászok, hajósok és kereskedők építették összetéveszthetetlenül egyedi, egyszerre mediterrán és közép-európai, ma is élhető kisvárossá.
Kégl Ildikó erőteljes atmoszférájú, az északkelet-magyarországi mélyszegénység világát és kortárs párkapcsolati problémákat feltáró novelláskötetét mutatja be Boldogh Dezső (Az írónő nyomoz).
Sándor Móric, az ördöglovasként ismert gróf Hild József tervezte, a XX. század viszontagságai során csaknem rommá vált, mára részben megújult bajnai kastélyának fordulatos történetét ismerteti Róna Katalin (Legendák és valóság). Leleményes és áldozatos leletmentőknek, valamint a művészi restaurátormunkának köszönhetően az Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője által megálmodott Raffaello-terem és az Etruszk-szoba ma ismét lenyűgöző szépségében várja a látogatókat.
Réfi Zsuzsanna Kolonits Klára operaénekessel A bel canto és a rózsák szerelmese címmel Offenbach-alakításairól, szakmai álmairól, mesterkurzusairól, egy szegedi Donizetti-bemutatóról és Erkel hősnőiről készített interjút.
Szigethy Gábor (Gyalog a mennyországba) Bacsó Péter és Fehér Imre 1959-ben forgatott filmjének születését, Latinovits Zoltán első filmszerepét, a fiatal Törőcsik Mari játékát, s a film fogadtatását mutatja be.
Testekről, álmokról, helyszínekről címmel Sinkó István a többgenerációs festőcsaládból származó Czene Márta hiperrealista festőművészetét mutatja be. Szó esik fiktív történetek, képelbeszélések összefüggésrendszeréről, irányított véletlenről, képpel való építkezésről.
Fazakas Réka Személyesen frissen címmel a Műcsarnok 2021 decemberében immár ötödik alkalommal megrendezett Frissen típusú kiállításáról számol be, ahol minden művész egy teremben, egy kurátor közreműködésével mutatkozik be.
Szentek hozták létre címmel Mészáros Andor a Szent Hedvig által alapított, fennállásának 625. évét ünneplő krakkói pápai egyetemet méltató pápai és püspöki megnyilvánulásokat gyűjti csokorba.
Mészáros Andor (A vasminiszter és a cápa – Magyarul Fiumében) Baričević-Tamaskó Eszterrel, a fiumei tudományegyetem magyar nyelvi lektorával beszélget a város elfeledett magyar történelméről, a magyar nyelvtanulás iránti örvendetes igényről, a magyar gasztronapok és a táncház iránt megmutatkozó érdeklődésről, Rijeka város vezetőségének támogató hozzáállásáról.
Igen-nem rovatunkban Szükségünk van-e atomenergiára? címmel Héjjas István irányítástechnikai szakmérnök a nukleáris energiatermelést támogató, Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa azt ellenző véleményét fejti ki.
