Nehéz örökség címmel Rosdy Pál, Antall József egykori munkatársa szól azokról a szinte megoldhatatlan konfliktusokról, melyekkel a rendszerváltó kormánynak szembe kellett néznie.

A magyar liberális kálvinizmus XIX. századi szellemiségét a két világháború között is képviselő, saját korában komoly tekintélynek számító, mára majdnem elfeledett Baltazár Dezső életútját vázolja fel Szász Lajos (Az államforma nem dogmám). Fő ellenfelét a politikai katolicizmusban látó, Bethlen és Gömbös rendszerét is bíráló püspök a szociáldemokráciával, a kisgazdákkal és a zsidósággal is szövetkezett, fellépve a fajgyűlölet, „a gyakorlat pogánysága” ellen.

Magyarország 1849 és 2015 között nem rendelkezett külföldön hatékony arculatápoló képviselettel – állítja K. Lengyel Zsolt (Nyugtalanító országkép – hazai tükörben) Kiss Csaba és Szalay-Berzeviczy András Címlapon Magyarország – Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című kötetéről írt recenziójában. A szerzők Magyarország válogatott külföldi médiamegjelenéseinek felkutatásával járultak hozzá a Magyarország-képek mélyebb értelmezéséhez, betekintést adva abba a politikai kultúrába is, amelyben e képeket megalkották.

Fejedelmi kötéltáncok címmel Oborni Teréz Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című, a Rubicon Intézet sorozatában megjelent kötetét mutatja be Jeney-Tóth Annamária. A tanulmányok a török vazallusság és Habsburg-házi királyok iránti hűség kettős függésében uralkodó fejedelmek kötéltáncát, Bethlen Gábor belső béketeremtő művét, a fejedelmi hatalomgyakorlást, az erdélyi közigazgatás történetét elemzik.

Bosznia ismét válaszúton című írásában Juhász József a szerbek elszakadási szándéka, a bosnyák revansizmus és a horvát reformtörekvések miatt kétségesnek látja, sikerül-e egyben tartani az országot?

Románia átoltottsága az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Király Farkas a háttérben terjedő hiedelmeket és rémhíreket veszi számba Képzelt interjú valós szomszédunkban című vezércikkében.

Zelnik József (Járványban vajúdó új világ – Konfuciusz Marxszal álmodik) szerint kulturális és technológiai színvonala Kínát már a XIV. században alkalmassá tette volna a világexpanzióra, de talán éppen kulturális identitását védve, a bezárkózást választotta. Ha Kína visszafordul konfuciánus gyökereihez, és abból alakít új világszemléletet, az akár hasznosabb lehet az egész föld túléléséhez is, mint a „vallássá” merevedett kapitalizmus romboló és önfelszámoló rendszere.

Erfurt, a megmentett ékszerdoboz címmel a közelmúltig a német város műemléki hatóságát vezető Sybille Lohsét kérdezi Brenner János a műemlékvédelem újjászervezéséről, a háborús pusztítástól megmenekült, de elhanyagolt óvárost fenyegető bontások megakadályozásáról, az Andreasviertel példaértékű felújításáról.

A pályakezdése óta elfeledett zenei értékek megismertetésén dolgozó Vashegyi Györggyel beszélget Réfi Zsuzsanna a gazdag francia operarepertoárról, a Haydneum – Magyar Régizenei Központról, a régizene hazai fogadtatásáról, a Magyar Művészeti Akadémiáról (A francia hónap, a Haydn-kultusz és a régizene).

Költészetre feltett élet címmel a beregszászi születésű Lőrincz P. Gabriellával beszélget Rónai Balázs Zoltán költészetéről, életének prózai valóságáról, a jég hátán megélés képességéről, a magyar nyelv és kultúra őrzéséről és a fiatalokat támogató Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról.

Valami oknál fogva azt hiszi, jobb nekem, ha feketében van, de szerintem mindenki maga miatt csinálja ezt az egész gyászolósdit – idézi Három hónap élet című novellájában egy megholt csecsemő anyjához intézett szavait Lőrincz P. Gabriella.

Csatári Bence (Írások lélektől lélekig) Szikora Józsefnek a Magyar Katolikus Rádióban elhangzott jegyzeteiből válogatott, A dolgok ismerete című kötetét mutatja be. A négy fejezetre (Hol a haza?, Mi, magyarok, Nagy József történetei és Tisztító tűz) osztott könyv hetven-nyolcvan év történelméből villant fel hétköznapi emberi sorsokat.

Péntek Imre A lakli chef, Fagyott rögön és A pályabér, Mezey Katalin Arkhimédész, Krisztus előtt több mint 200 évvel – Péntek Imre 80. születésnapjára és Mint egy hatalmas felleg, valamint Báger Gusztáv Pillangószárny – A Magyar Zene Háza megnyitójára és Mellékdal című verseit olvashatják.

Pezsdítő erővel hat Fajó János Vizuális játékok című kiállítása – állítja Fazakas Réka A homo ludens vizuális élményei című írásában. A logikai készségeket, szín- és térérzékelést fejlesztő kockajátékokat készítő művész munkásságának és törekvéseinek kulcsszerepe volt abban, hogy a kreatív játékok bekerülhettek az oktatási rendszerbe.

Finom iróniájával és minimalizált témával megtöltött realizmusával Hajdú Kinga villámcsapásszerűen robbant be a magyar képzőművészeti életbe – véli Sinkó István (Sakk-mag). Visszafogott kis csendéletei a természethez és egyben a művészethez való viszonyáról szólnak. Az anyaság, a gyermekportrék világába vezető munkáit a tárgyilagos megfigyelés és az érzelmek intellektussal átitatott formái jellemzik.

Sárossy Bence (Egy igazi közösségi médium) Arkadiusz Andrejkow graffitiművész értékmegőrző Csendes emlékmű programjáról ír, amelynek jegyében a fiatal művész Délkelet-Lengyelország falvaiban régi fotók alapján az előző generációk képeit festi falusi faépületek deszkáira.

A gyerekkor kincses gazdagságáról címmel a gyermekkorában családjával a Balaton-parti Antaltelepre kitelepített Vértesaljai László idézi fel a tóhoz fűződő emlékeit, érzéseit.

Szigethy Gábor egy elrettentően rossz, fárasztóan unalmas, ügyetlenül hazug filmet, az 1963-ban bemutatott Kertes házak utcáját ismerteti.

Szükségünk van-e atomenergiára? című vitacikkünkre reagálva Körmendy Imre Az atomenergia hasznáról és kockázatairól fejti ki a véleményét.

Podcastunk itt hallgatható meg.