Vezércikkében Elmer István hit és ész egymást kiegészítő szerepét vizsgálja a megismerésben, rámutatva a béke, a biztonság és a bizonyosság utáni mélyről jövő emberi vágyra. (Kiben hiszel?)

Aktuális rovatunkban Petőfi egyetlen sírverséről, a türk Petőfi-műfordítók számára hirdetett pályázatról, egy Ruttkai Éva-konferenciáról és kiállításról, a felújított nagyvázsonyi Kinizsi-várról, a Bartók Tavasz koncertsorozatról, Tucker Carlson Donald Trumpról szóló bizalmas smseiről, az amerikai kultúrharc negatív mentális hatásairól, a nigériai választásokról, a nicaraguai kormány egyházellenes lépéseiről olvashatnak. Pásztor Péter a Kína ellen létrehozott csendes-óceáni katonai szövetséget mutatja be dióhéjban (az AUKUS nem rest), Krómer István egy megütközést keltő, két ceglédi lakótelepi focipálya megszüntetését elrendelő bírósági ítéleten ironizál (Szigorú és igazságos).

A gyermekvállalást ösztönző intézkedések ellenére hazánk népessége az elmúlt évtizedben évente átlagosan harmincezer fővel csökkent. Németh György szerint a tudatos gyermektelenség terjedése miatt a demográfiai politikának már nem elegendő a háromgyerekes családokra összpontosítania (Népesedési dilemmák).

Pásztor Péter az ukrajnai háború összefüggésében készített párhuzamos interjút Jeszenszky Gézával és Németh Zsolttal geopolitikai helyzetünkről (A Nyugat alkonya még mindig nem időszerű). Németh szerint az a kérdés, még hány százezer emberéletbe kerül a területi integritás helyreállítása. Az egész emberiség érdeke a fegyvernyugvás, aminek erkölcsi kötelességünk mindent alárendelni. Jeszenszky szerint akkor lehetne tárgyalásokat kezdeni az elfoglalt területek státusáról, népszavazásról, s a nemzeti kisebbségek jogairól, ha Oroszország visszavonná a négy ukrajnai megye annektálását.

Csizmazia Gábor a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia kapcsán a geopolitika felértékelődését elemzi (Az örök békétől a demokrácia arzenáljáig). Peking és más, nem nyugati országok szkeptikusak Washingtonnal szemben, pragmatikus, multipoláris világot képzelnek el, melyben a Nyugat is csak egy pólus a sok közül.

Lehunyt szemmel szülővárosát, Hódmezővásárhelyt látja Gulay István, a tengerentúlra szakadt író, amikor a Tóalj még nem volt beépítve, a Kűfal alatti részt nádas lepte, s amikor a politika által megnyomorítottak, a koldusok, csavargók iránt még erős részvét élt az emberekben (Térdig Vásárhelyt).

Cigánylélek – Kalapos Zoli világa című riportkötetében Borzák Tibor empátiával, nyitott szemmel és elfogulatlanul mutatja be az oláhcigányok különös életét; Bahget Iskander beszédes képeivel – talán az utolsó órában – rögzítve egy eltűnőben lévő színes világ hétköznapjainak s ünnepeinek jellegzetes pillanatait (Krómer István: Cigánykártya, boszorkánygyűrű).

A történelem nyugalmát érzi Nagy Gábor a Vencel téren átsétálva, a végre állványok nélkül csodálható Týn-templomnak örvendve, a Károly híd utcazenészének CD-jét megvásárolva, a Szent Vitus-katedrális csöndjében, s Hrabal emlékét idézi az Aranytigrisben, ahol mintha megállt volna az idő (Barátom, Prága).

Anka László Császtvay Tünde Híres magyarok – Beszélgetések nemzetünk nagyjaival 1849–1914 című kötetét ismerteti, amely azokból az újságközleményekből válogat, amelyekben szóra bírták az 1848 és 1911 közötti időszak nagy alakjait, köztük Andrássy Gyula grófot, Kossuth Lajost, Tisza Kálmánt, Bem Józsefet, Görgei Artúrt, Arany Jánost, Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Liszt Ferencet, Benczúr Gyulát, Munkácsy Mihályt, Jászai Marit (Tabló a boldog békeidőkből).

Világok rejtőzködnek az Úti jegyzetek néhány sorában, amelyben Petőfi arról ír, hogy „egy szép hölgyet, egy részeg embert stb. mégis sokkal nagyobb gyönyörűséggel szemlélek, mint akármi tájat”. E rövid szöveg a meghitt, derűs emberség, a már ifjúkorban érzékelhető, vonzóan szép világkép és szemlélet tömör foglalata (Domonkos László: A lélekvivő).

Schmöltz Margit HolnAPP című novelláját, Ladik Katalin Gyere velem a mitológiába, Holló, Bennem is fázik a tenger, Elindultak a kis piros buldózerek és Kizöldült házamon a libabőr, valamint Fellinger Károly Petőfi koszorúi című verseit olvashatják. Payer Imre Ladik Katalin Idővitorla című verseskötetét ajánlja. (Horgonyt fel!)

Tarkovszkij három filmje többet és főleg mélyebbet mond el az emberről, mint a halivudi filmcsalamádé összes filmje – állítja Zelnik József A lopakodó című Szőlőhegyi beszédében.

Tizennégy színház közreműködésével hét előadásból álló sorozatot hozott létre az Európai Színházi Unió, amelynek keretében ókori görög drámákat adaptálnak kortárs problematikák mentén. Király Farkas Tompa Gábor kolozsvári rendezővel az Alaszkában radioaktív sugárzással kínzott Prométheuszról, a románul feliratozott magyar előadások hídszerepéről, ukrán színművészek előadásainak befogadásáról, Csajkovszkij és Bulgakov száműzéséről beszélget (A tüzet meg kell osztani).

Egy évvel megnyitása után is ezrek keresik fel nap mint nap a Magyar Zene Házát. Réfi Zsuzsanna Batta András ügyvezető igazgatóval a Ház és zene harmóniájáról beszélget, az interaktív zenei ismeretterjesztésről, a populáris zene hőskoráról, a Hangdómban folyó zenei és vizuális kísérletezésről, a nyári szabadtéri hangversenyekről.

Király Farkas Csáji László Koppánnyal, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatóját kérdezi a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjáról és az annak segítségével létrejött alkotásokat bemutató Essentia Artis összművészeti fesztiválról (Több mint ösztöndíj).

Orosz István szerint Barabás Márton önálló kiállításai élményszámba mennek, mert a művek egymással is dialogizálnak, az installációk a galériák asszociációs lehetőségeit is bekapcsolják a kompozícióba. A klisékkel való leszámolásra buzdít, miközben zongora- és könyvinstallációiban műalkotássá magasztalva közszemlére teszi őket. Ínyenceknek való posztmodern duplacsavar (Hogy a saját szemünkkel halljuk, a saját fülünkkel lássuk).

Talált vastárgyakból hegesztett büsztök, maszkok és ezek fotóiból alkotott ikonosztáz szuggesztív együttese látható Rabóczky Judit Rita legújabb kiállításán. Rónai Balázs Zoltán szerint az emberszerű alakok, vasmaszkok ijesztően idézhetik a Mad Max disztópikus világát (Harcosok és szégyenmaszkok, avagy a vasjelen).

Üzleti és/vagy ideológiai szempontok miatt sorozatban semmisülnek meg a közelmúlt emblematikus épületei. Tehet-e bármit, amit csak akar a tulajdonos kénye-kedve, saját jó vagy rossz ízlése szerint egy emblematikus épülettel? – teszi fel a kérdést Róna Katalin, aki szerint erősen vitatható az Atrium Hyatt szálloda teljes külső homlokzatának megváltoztatása, ami most a felújítás örve alatt történik (Mi lesz veled, modernista építészet?)

Mi is a probléma a felmelegedéssel, hiszen volt már ilyen a bolygónk történetében? Halupka Gábor geológus rámutat, hogy napjainkkal ellentétben a korábbi változások lassan mentek végbe, időt adva az élővilágnak az alkalmazkodásra. (Barta István: Klímaváltozásról, geológusszemmel). A technológia nem fog olyan kényelmes megoldást kínálni, amely jelenlegi pazarló életmódunk fenntartását lehetővé teszi.