A cseh belpolitika, a közjogi rendszer szabályainak köszönhetően szinte a folytonos választási kampány állapotában van, állandóan formálódik, egymást követik a képviselőházi, a szenátusi, a helyhatósági és a köztársaságielnök-választások.

Legújabb számunkban Németh Zsolt az ukrajnai béke feltételeiről, Sári László József az önkorlátozást hirdető ázsiai világlátásról, Hegedűs Endre Chopin muzsikájának rejtett üzenetéről nyilatkozik, Jeszenszky Géza a német megszállással szembeni fegyveres ellenállásról ír.

Vajon az orosz–amerikai/európai kiélezett szembenállás és a több területen is megnyilvánuló együttműködés felülírja a két ország hagyományos ellentétét?

Válságos időkben vajon szükség van-e karizmatikus politikusra, aki a rutinkérdéseken felülemelkedve retorikájával olyan értelmezési keretet teremt, amelyben az általa elképzelt megváltás játssza a főszerepet?

Kálvint az utókor gyakran zsarnoknak, tekintélyelvűnek, teokratának látja. A reformáció ünnepe okán is helyénvaló a tévképzetet eloszlatni. A szerző nyugalmazott bíró és jogászprofesszor.

Szerzőnk negyven évig tanított az Egyesült Államokbéli Ohio Northern University-n. Manapság kétlaki életet él: kilenc hónapot Budapesten és három hónapot Adán, Ohióban: remek rálátása van hát nyelvünk romlására, a mindinkább szaporodó „angolkodásokra”.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja az Egyesült Nemzetek Szervezetét is válságba sodorta. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének beszéde a Magyar ENSZ Társaság hetvenötödik évfordulóján, 2022. október 24-én.

Törökország atomerőművet építtet Oroszországgal, közben pedig gyilkos drónokkal szereli fel az ukrán honvédőket. Miféle gondolkodás vezérli a törököket?

A terror lehelete a háromszáz pannonhalmai diákot is meglegyintette. A pufajkások 1957 februárjában a Vár főbejáratára géppuskát szegeztek, s a félnapos házkutatás végén elvitték, agyba-főbe verték, és koholt vádakkal bebörtönözték a bencés gimnázium igazgatóját.

„Hány szomszédjával volt vagy van határvitája a világ területileg legnagyobb országának?” szólhatna a Ki tud többet Oroszországról című képzeletbeli vetélkedő kérdése. A válasz pofonegyszerű: mind a tizenöttel. Ukrajnát ezúttal kihagyjuk, de a többit röviden áttekintjük.

Az Egyesült Királyság egyszerre kapott két csúcsvezetőt: III. Károlyt a trónon és Liz Trusst a kormány élén, akit Erzsébet két nappal a halála előtt nevezett ki. Az új miniszterelnök azonban október 20-án lemondott.

Az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán fölmerül, mikortól minősül valamely katonai művelet terrorcselekménynek. Ha pedig annak, akkor az elkövető állam vajon a terrorizmus állami támogatójának számít-e?

Legújabb számunkban Gereben Ferenc az 1956-os forradalom történelemmé válásáról, Henri de Montety Kós Károly és a tradíció kapcsolatáról, Róna Katalin a kőszegi zsinagóga felújításáról ír, Vecsei Miklós a nyomor mélységeiről tudósít, a mezzoszoprán Komlósi Ildikó Verdi asszonyalakjairól nyilatkozik.

I. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár) életrajzírójával, Charles A. Coulombe történésszel augusztusi ukrajnai útjáról beszélgettünk.

Amióta június végén az amerikai legfelsőbb bíróság megszüntette az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét, világszerte feléledt a terhességmegszakítás szabályozásával kapcsolatos vita.

Újraválasztott elnök, elvesztett parlamenti többség, Ukrajna elleni orosz háború, gazdasági válság – a francia politika nagyon másként néz ki, mint akár egy éve. Franciaország helyzetéről kérdeztük az ezzel a címmel 2015-ben könyvet megjelentető, meghatározó konzervatív bölcselőt, Pierre Manent-t.

Nem tartom magam agresszív militaristának. Nem tartozom azok közé, akik úgy vélik, minden haladás hajtóereje a háború vagy a háborús veszély. Azt azonban erősen hiszem, hogy az Ukrajnában zajló világkonfliktus gyökeresen átalakítja életünket.

Még a neve sem egyértelmű: egyesek Krími hídnak, mások Kercsi hídnak mondják. Vajon miért? Erre is választ adunk.

A Magyar Ateista Társaság a sokszínűség jegyében társadalmi célú hirdetésekkel buzdítaná a vallástalan embereket arra, hogy a népszámláláskor vállalják világnézetüket, ugyanakkor sértőnek találják, hogy az ateizmus a „vallás” kategórián belül kapott helyet…

Oroszországra hatalmas többletterhet rótt a részleges mozgósítás. Már az első két hétben számos rejtett problémáját hozta a felszínre.

Legújabb számunkban Gereben Ferenc az olvasáskultúráról, Galácz Judit Cezanne-nak a magyar festészetre gyakorolt hatásáról ír, Egedy Gergely az új brit kormányfőt mutatja be, Borzák Tibor az újteleki harangozó, Elmer István egy Balaton-felvidéki borász házaspár életéről készített riportot.

Magyar, szerb, horvát, osztrák tábornokok együtt harcoltak az abszolutizmus ellen. Az aradi vértanúk emléknapja a kiengesztelődés napja is lehetne. A szomszédos nemzetekkel érdekeink összekötnek, határaink már nem választanak el. Rajtunk is múlik, hogy térségünk közös otthonunkká váljon.

Oroszország folyamatosan tiltakozott a kisebbségeket, elsősorban az oroszokat ért nyelvi jogsértések miatt, sőt, ürügyként használta fel az Ukrajna ellen indított háborúhoz. Adódik a kérdés, hogy vajon maga Oroszország hogyan kezeli a kisebbségi nyelvi jogokat?