Hol a szabadság mostanában? című vezércikkében Gazsó L. Ferenc pápai megnyilatkozások fényében utasítja el a hagyományos családi szerepeknek hadat üzenő Isten- és életellenes lélekrombolást.

Aktuális rovatunkban a Kecskeméti Arborétum természet ihlette verspályázatáról, a gödöllői IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválról, az iszkázi Nagy László-emlékház centenáriumi bővítési pályázatáról, a lengyel Wanda Siemaszkowa Színház A Mester és Margarita előadásáról, az újraválasztott Freund Tamás MTA-elnök terveiről, a CPAC Hungary konferenciáról, Ódor Lajos szlovákiai szakértői kormányfővé jelöléséről, az elrabolt afrikai műkincsek visszaszolgáltatásáról (Pásztor Péter: Benin bronzait vissza!), Penny Mordaunt brit politikusnőről (A kardnál erősb a Penny), az osztrák tartományi himnuszok átírását követelő kezdeményezésről (Eltörléskultúra osztrák módra) és Szíria Arab Liga-tagságának visszaállításáról olvashatnak.

Farkas András párizsi magyar író elmondja, hogyan jutott el negyvenöt év alatt a szélsőbal által gerjesztett polgárháború szélére a hajdan virágzó, kulturált Franciaország (Nyugtalanító nyugdíjkorhatár).

A civilizációs törésvonalak szerepét vizsgálja az ukrajnai konfliktusban Egedy Gergely (Ukrajna és az eurázsiai törésvonal). Vlagyimir Putyin globális civilizációs harcban gondolkodik: felfogása szerint az eurázsiai birodalmi küldetéstudattal bíró Oroszország a Huntington által „hasadó államnak” tekintett Ukrajna csataterén vívja küzdelmét a saját civilizációját mindenkire ráerőltetni próbáló dekadens Nyugattal.

Koholt vádakkal börtönözték be a népi írók legendás kiadóját az 1962-es Püski-perben, amelynek történeti hátterét titkosszolgálati dokumentumok segítségével világítja meg Semsei Ferenc (Püski Sándor vezérszerepben?) Püski Sándort a forradalom alatt tanúsított visszafogott magatartása ellenére az ellenállás „tudatos ébrentartójaként és szervezőjeként” minősítették, akinek „szerepe a népi írók befolyásolásánál igen jelentős”.

Pomogáts Béla irodalomtörténész-kritikust, a hatalmas munkabírású, tágas szemléletű, a különböző irányzatok és alkotók iránt megértő tudóst, támogató, segítő egykori kollégáját búcsúztatja Róna Judit Ágnes (Ismét szegényebbek lettünk…)

Boldogság menedzsernek, összpontosítási főtanácsadónak felelget a középvezetők kara Turczi István A gép forog – Madách, újratöltve című minidrámájában.

Murányi Zita homokóra, Babiczky Tibor Voyage, Rimbaud és Az úton levők dala című versét és Csernák Árpád Ideiglenesen felmentve című abszurd novelláját olvashatják.

Bár több szerzőt is méltat, Gáspár Ferenc recenziója szerint Mátyus Melinda Szent Habakuk című kisregénynyi terjedelmű műve kiemelkedik Az év novellái 2023 kötet írásai közül (Őrzők a strázsán).

Az Imre-napi búcsúra tér vissza szülőfalujába Gy. Szabó András novellájának hőse, felidézve gyermekkora lázas várakozását, a közös múlt nem évülő élményeit.

Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája nyomán készült A levél című dokumentumfilm, melynek magyarországi bemutatójáról Pálffy Lajos számol be (Szívhez szóló levél, pápai feladóval).

A néprajzi, kulturális és természeti értékekben gazdag Ormánság társadalmi, gazdasági problémáira van megoldás, a sikerhez azonban széles társadalmi összefogás és kormányzati akarat kell – állítja Szilvácsku Miklós Zsolt tájépítész (Barta István: Vizet a tájnak!)

A két éve felújított borsi Rákóczi-kastély a műemlékek hasznosításának pozitív példája, a benne működő szálloda, étterem és kiállítás kitermeli működtetési költségeinek hatvan százalékát (Wekerle Szabolcs: A fenntarthatóság laboratóriumai).

Belső-Erzsébetváros, a történelmi zsidónegyed mind a mai napig befektetések, spekulációk, panamák szövevényes hálójában vergődik. Róna Katalin a Dohány utcai zsinagóga tőszomszédságában pusztuló egykorvolt átjáróház lehangoló állapotán keresztül szemlélteti a műemlékvédelem és a gazdasági érdekek konfliktusát (Mégis kinek a szégyene?)

Szigetvári Krisztián Forbát Alfrédnak, a nagy Bauhaus-generáció tagjának, 1920 és 1922 között Gropius weimari munkatársának szülővárosában, Pécsett emelt épületein keresztül mutatja be a híres tervező építészeti felfogását: sablonok és dogmák követése helyett a realitások, arányok, részletképzés gondos mérlegelésével épületeinek esztétikus megformálására törekedett (Villa a vincellérház helyén).

Réfi Zsuzsanna Gyöngyösi Levente zeneszerzővel beszélget Tragoedia Temporis című kompozíciójáról (A Gyermek tragédiája). Madách műve inkább ürügy a darabhoz, kiindulópontot jelent egy XXI. századi értelmezéshez. Az Angyalgyermek tragédiájához Madáchtól csak a szerkezetet kölcsönzik, az egész történet teljesen más szemszögből tárul a nézők elé.

Forgács Éva Az informel reflektív változatának nevezi Klimó Károly festészetét, akinek az acb Galériában megnyílt Egység a különbözőségben című életmű-kiállítását Sinkó István mutatja be, Iványi Biancát is idézve, aki szerint Klimó képeit „Kiszámítottság és spontaneitás, drámai erő és lírai finomság, expresszív és meditatív elemek együttesen jellemzik”.

Női alkotók munkáit középpontba állítva válogat a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott gyűjteményből a veszprémi Dubniczay-palotában június közepéig látható kiállítás. Jankó Judit Hamvai Kingával, az MNB Arts and Culture divízió vezetőjével, a tárlat kurátorával beszélget emigráns és hazai neoavantgard művészekről, a Guerrilla Girls aktivista művészcsoportról, az Európa Kulturális Fővárosa programmal való együttműködésről (Folyékony időszeletek).