Texas és Mississippi törvényhozása nemrégiben jelentős mértékben szigorította a művi terhességmegszakítás jogi feltételeit. A következő hónapokban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága dönt az abortuszt szabályozó tagállami jogszabályok alkotmányosságáról.

Harminc éve, 1991 decemberében szűnt meg a rettegett Szovjetunió. A birodalom bomlása mégis meglepően békésen zajlott le. Ennek okait mutatja be írásában a Kelet-Európa-kutató.

Az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának ellentmondásaira és veszélyeire, illetve egy új európai rendezés szükségességére hívja fel a figyelmet Nicolai N. Petro politológus, a Rhode Island-i Egyetem professzora, korábban, George H. W. Bush elnöksége idején külügyminisztériumi tanácsadó a National Interest hasábjain december 6-án megjelent cikkében.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata olyan víziót teremtett, amelyben az emberi jogok egyetemessége az emberi közösségeket világszerte jellemző kulturális, vallási, történelmi, jogi és gazdasági pluralizmusba ágyazódik. E vízió megőrzése a jelenkor fontos kihívása.

A német Szociáldemokrata, a Zöld és a Szabad Demokrata Párt december 7-én aláírta terjedelmes koalíciós szerződését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztője mutatja be.

Húsz év megszállás, államépítési kísérlet után az Egyesült Államok kivonult a közép-ázsiai országból, már-már cserben hagyva azt, a tálibokat juttatva hatalomhoz. A történelmi hátteret vázolja fel a Közel-Kelet-szakértő, a Károli-egyetem docense.

A háborút követő koalíciós idők keserű bon mot-ja szerint két férfi volt Magyarországon, mindkettő szoknyát viselt: a reverendás Mindszenty mellett Schlachta Margit, az első magyar képviselőnő, a munkásnők oktatója, a nácikkal szemben a zsidók, a kommunisták ellen az egyházak védelmezője.

Egy olyan világban, ahol lassan napi szinten jelennek meg a félmeztelen középkorú férfiakra bukó Mikulás megható történetéhez hasonló videók, örömmel észleli az ember, hogy akadnak még, akik felveszik a harcot, hacsak tollal is, e jelenségekkel szemben.

Egyetemistákkal beszélgetve feltűnt, hogy a rendszerváltásról alig olvastak, hallottak. Mintha a családi legendáriumok is kiüresedtek volna. Rá kellett jönnöm, hogy az Erdély-tüntetésen, az újratemetésen, az első szabad választáson kívül sokkal többet én sem mondtam el a fiaimnak.

Gyakran elhangzik, hogy az egyházi iskolák háromszor-négyszer annyi pénzt kapnak egy gyermekre, mint az államiak. A pedagógiai szakértő utánajárt a számoknak.

Legújabb számunkban Ján Čarnogurský a szlovák-magyar megbékélésről, Bata János a délvidéki konzervatívok Aracs című folyóiratáról, John O’Sullivan a konzervativizmus esélyeiről nyilatkozik, olvashatnak a magyarok világegyházban játszott szerepéről és Mátrai Erik fény-installációiról.

Az uniós jog közvetlen hatályát és elsőbbségét tagadni látszó határozatot hozott október elején a lengyel alkotmánybíróság. A megfigyelők rögtön Polexitet emlegettek. A jogilag aggályos helyzet politikai aknamentesítés után kiált.

Csendben eltávozott a Ceaușescu-korszakban végveszélybe került erdélyi magyarság világszerte ismert szószólója, a proli gyerekből lett kommunista megyefőnök, a Conducător egykori vadászcimborája, akit igazságérzete az osztályharctól népe szolgálatáig vezetett.

„Fusson a hír, mint a kunsági homok, Kiskunmajsa japán napokra készül.” Az első közösen leírt mondatunk. Emlékszel? Hogyne emlékeznél, hisz Te mindenre emlékszel, ahogy mondani szoktam, a memóriám vagy. Elhagyott a memóriám, Miklós.

Az Alexandra-birodalom megroppanásának idején kétségbeesett levelet írt Szabó Tibor Benjámin író, könyvszakmai újságíró L. Simon Lászlóhoz, az Országgyűlés Kulturális Bizottsága akkori elnökéhez. A nyílt levélből kibomló apokaliptikus problématérkép elsősorban arra mutatott rá, hogy a kiadók és a terjesztők érdekellentéteinek megoldására sem fóruma, sem lehetősége nincs a könyvszakmának.

A színjátékká fajult politika a hatáskeltéshez igazítja a közérdeket. A Gyurcsány-jelenség a valósággal való közösségi szembenézés hiányának súlyos kórtünete is. Az igazság feltárása a hazudozó leleplezésén túl az elrejtett valóság tudatosítását is megköveteli.

Meggyőződéssé érett tapasztalatom, hogy az 1956-os magyar forradalmat az akkor tizen- és huszonévesek emlékezéseiből ismerhetjük meg leghitelesebben. A hatvanadik évforduló alkalmából meghirdetett Emlékév pályázatai talán az utolsó pillanatban hívták elő a kollektív tudat mélyéből a forradalom valósághű képsorait.

Ez a világ egyik legtöbb konfliktussal terhelt térsége. Történései Európát a földrajzi közelség okán közvetlenül érintik, és a nemzetközi rendszer napirendjét is befolyásolják. Áttekintés a térség szakértőjétől.

Pár hét telt csak el a Facebookkal kapcsolatos kényes információk kiszivárogtatása, valamint az oldal világszintű problémákat kiváltó, több órás leállása óta, máris egy új esemény terelte a techóriásra a figyelmet. Mark Zuckerberg október végén bejelentette, hogy megváltoztatja a cég nevét: Facebook helyett ezután Meta lesz.

Legújabb számunkban Mádl Dalmára emlékezünk, a nyolcvanéves Kodolányi Gyulát köszöntjük, Kulin Ferenc az elrejtett politikai valóság tudatosításáról, Farkas Ádám a vadászat és a természetvédelem viszonyáról, Eperjes Károly új filmjéről, a Magyar Passióról beszél.

A néprajz a jövő tudománya. A paraszti életmód hagyományait nem szabad butaságnak ítélni. Éppen ellenkezőleg, eleink tapasztalata segíthet megmenteni világunkat – a 90 esztendős Széchenyi-díjas néprajzkutatóval, Andrásfalvy Bertalannal beszélgettünk a néphagyomány örök aktualitásáról.

Nemzeti érdek, hogy szülői háttértől függetlenül minden jó képességű gyerek bekerülhessen a tehetséggondozás műhelyeibe. A ferences közoktatási vezető szerint jobb lenne, ha kisebb korban, de nagyon érzékenyen és jól bemért eszközökkel próbálnánk meg a tehetséget felismerni.

A volt tőzsdeelnök a születésösztönzésre szánt forrásokat kidobott pénznek tartja, a demográfus ellenben emlékeztet, hogy az elmúlt években kevesebb nő szült több gyermeket. A miniszter szerint a baloldal csak szegénypolitikát ismer, egyes zöldek klímapánikból gyermektelenséget propagálnak.