Róna Katalin Kísértetpaloták című vezércikkében pusztuló patinás fővárosi középületek, elhanyagolt vidéki kastélyok láttán – miközben egyre-másra bújnak elő magukat történelminek mutató új épületek – úgy ítéli meg, hogy a történeti építészet nem az újraépítés, hanem a meglévő megőrzése.
Kovács Olivér Fiume Európa tizedik legnagyobb kikötőjévé fejlesztéséről, Abbázia divatos üdülőhellyé építéséről és a századforduló nagy kivándorlási hullámáról ír Elveszett tenger, elveszett lelkek címmel.
Mészáros Andor A szlovák kereszténydemokrácia meghatározó személyisége címmel Ján Čarnogurský-t mutatja be, aki a „gyengéd forradalom” idején, 1989. november 25-én szabadult a börtönből, s decemberben már a szövetségi kormány elnökhelyettese lett. Čarnogurský Érdekekre, nem érzelmekre címmel a közös történelemre emlékeztetve érvel ellentéteink háttérbe szorítása, közös érdekeink együttes erővel történő érvényesítése mellett.
Pásztor Péter Angol agytröszt Pesten című interjújában John O’Sullivan-nel, a Danube Institute elnökével beszélget, aki ifjú korában Szamuely Tibor emigráns unokaöccsétől ismerte meg a kommunisták viselt dolgait. Az intézet fő célja, hogy huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodó, komoly tudományos teljesítményt felmutató gondolkodók kapcsolódjanak be a magyar szellemi életbe.
Németh Ernő Széllel szemben, megkopott tájakon című interjújában szülőfalujában, Horgoson beszélget Bata János költővel verseiről és az általa szerkesztett Aracs című folyóiratról. Délvidéken az ezredfordulón a szocreáltól a legvadabb modernizmusokig mindenféle irányzat létezhetett, olyan konzervatív közéleti folyóirat azonban nem, amelyben föltárhatták volna a kommunista világban, s azt megelőzően is elhallgatott problémákat. Az Aracsot a világ minden táján olvassák, a vajdasági közéleti és oktatási intézmények azonban levegőnek nézik.
Legújabb számunkban Halmosi Sándor, Tóth László és Bata János verseit olvashatják.
Oláh András Háttal a teremtésnek címmel Halmosi Sándor: Neretva című verseskötetét mutatja be. Halmosi léleksötétből induló, a megvilágosodás felé ívelő versei „fénytelenek, ám mégis oldják a ködös szürkeséget, és tisztítják a látást.”
Hekl Krisztina Inverz című novellája elvált szülők gyermekének belső vívódását jeleníti meg.
Mostani számunkban az Irodalmi Magazin Pilinszky-számát, Jánky István Verespataki bányászmeséit és Péterfi Gábor szerkesztésében népi írók tanulmányait ajánljuk (Trianon és a revízió).
Milyen magyar művészet az, ami képtelen elérni az alsóbb műveltségű rétegekhez? – kérdi Izer Janka, akinek diagnózisa szerint (Műköröm és a költészet csúcsa) a népi kultúra Pilinszky és a műköröm közötti szakadékba zuhanva haldoklik.
Ványa Zsófia video-ikonjairól és fény-installációiról beszélget Mátrai Erikkkel (A szoba nem a falakból áll). A mű attól válhat értelmezhetővé, hogy a néző keresztülsétálhat a fényből és füstből testet öltő oszlopokon, miközben eltűnik a három eredeti szoba, és a térben egy új, háromhajós templomtér születik.
Fejek, falak, tájak címmel Sinkó István a szobrászból grafikussá, majd mára a kortárs magyar festészet egyik legismertebb alkotójává vált Szurcsik József művészeti korszakait, s azok jellegzetes képeit, sorozatait mutatja be. A festő a valós időből kilépve olyan hatást kelt, mintha képei egy régebbi korban készültek volna, ugyanakkor nyomasztó-különös orwelli vízióval szembesítik a nézőt.
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában született, a külvárosok valóságát egy börtönviselt apa és félárva leánya viszonyán keresztül bemutató Külön falká-ról, Kis Hajni első nagyjátékfilmjéről beszélget a rendezővel Incze Kata (Három fa a panelek között).
Réfi Zsuzsanna interjújában (Szívből szóló szerzemények) Tokody Ilona operaénekes Paolo Tosti dalairól, a zene nyelvi akadályokat elhárító erejéről, a balassagyarmati muzsikustáborról, a fiatal énekesek fejlődéséről nyilatkozik.
A nagyvilágban található magyar templomokról, kegyhelyekről, kápolnákról, ereklyékről, zarándokházakról, misszionáriusokról, papokról, tudósokról szól a Külgazdasági és Külügyminisztérium kölcsönözhető tablókiállítása. Érszegi Márk Aurél Magyar katolikus jelenlét a világban címmel mutatja be, mivel gazdagította a magyarság az egyetemes egyházat.
Zelnik József (Advent) szerint a szőlőhegyen egyszerű az advent, mert velünk várakozik minden. A várakozás emberi időnk gondozása, a céltalan, haszontalan idő azonban lélekméreggel terhes.
A soknyelvű orosz birodalom tolerálta, a Szovjetunió története nagyobb részében egyenesen támogatta a különböző autonómiákat. Halász Iván Kelet-Európa-kutató szerint (A Szovjetunió felbomlása és a posztszovjet államépítés) ez megkönnyítette a Szovjetunió felbomlását, a viszonylagos békés átmenetet, a hatékony posztszovjet nemzetállam-építést.
Quo vadis, Afganisztán? című írásában Sárközy Miklós azt latolgatja, hogy a tálibok képesek lesznek-e a széttartó helyi törzsi, nemzetiségi, vallási azonosságtudatok által megosztott, a (nagy)hatalmi játszmák következtében 1979 óta állandó hadszínterré tett, modern ipar és infrastruktúra híján lévő, a külföld pénzügyi fojtogatása miatt éhínségtől fenyegetett állam konszolidációjára.
Komoly dilemmát okoz az izraeli gazdasági és politikai elit számára az egyre ambiciózusabb kínai gazdasági-technológiai térfoglalás. Csutak Zsolt A kínai–izraeli együttműködés viszontagságai című írásában úgy ítéli meg, hogy a Netanjahu-kormányzat által ösztönzött kínai befektetések és technológiai transzfer komoly feszültségekhez vezetett, és kiváltotta az Egyesült Államok hangos rosszallását.
