Ukrajna orosz lerohanását sokan „több évtizedes amerikai provokáció”-val magyarázzák. A NATO közép- és kelet-európai felelősségéről beszélgettünk Jeszenszky Géza történésszel, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel.

A százhúsz éve született Illyés Gyula alkotásaiban együttesen jelentkezett a francia, az európai és a magyar népi hatás szellemi, erkölcsi vitája és harmóniája. Istennel hadakozott, és a humanista elvekért azokat a legalsó néprétegekig kiterjesztve küzdött.

A 2014-ben francia és német kezdeményezésre létrejött megállapodások voltak hivatottak véget vetni a donbasszi háborúnak. Írásunk ezek sorsát követi nyomon.

– Hát szervusz, régi barátom! Rég nem láttalak. Gyere, együnk egy jó pacallevest meg néhány miccset. Persze, hogy van hol. Mindig is volt. Á, hát ez a maszkviselés dolog olyan, hogy van róla törvény vagy rendelet vagy mi, de hát nem lehet úgy élni, hogy arcodon van az a rongy.

Franciaországban április 10-én és 24-én tartják az elnökválasztás két fordulóját. A küzdelembe hirtelen új konzervatív kihívó robbant be. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója mutatja be felívelését.

Legújabb számunkban Kína konfuciánus gyökereiről, az erfurti óváros újjászületéséről, Fajó János Vizuális játékok című kiállításáról, Lőrincz P. Gabriella költészetéről, Arkadiusz Andrejkow lengyel graffitiművészről, valamint az atomenergia hasznáról és kockázatairól olvashatnak.

Önmagában nincs hazugság. Csak a hozzá fűződő viszonyunk és a benne eljátszott szerepünk teszi megfoghatóvá.

Biden amerikai elnök pénteken azt nyilatkozta: az orosz elnök eldöntötte, megtámadja Ukrajnát. A washingtoni orosz nagykövet szerint „ahogy támadás nincs, úgy ilyen terv sincs”. A CIA orosz osztályának korábbi vezetője, George Beebe tűnődött el a National Interest hasábjain múlt szombaton az eltérő helyzetértékelésen. Azóta ,,békefenntartók" vonultak be Ukrajnába.

Rémhíreket hallunk nyugati egyetemekről: tekintélyes tanárokat fosztanak meg állásuktól politikai okokból, a cenzúra már-már bevett egyetemi gyakorlattá válik. A  jelenségről Calum T. M. Nicholson antropológust, a budapesti Danube Institute vendégkutatóját kérdeztük.

Oroszországgal és Kínával az Egyesült Államok viszonya megromlott. Új hidegháború dúl. Az orosz–ukrán háború fokozódik. Kínai–orosz barátság bontakozik ki. Az indítékokról beszélgetett Peter Robinson, Ronald Reagan egykori beszédírója az Egyesült Államok egyik legismertebb szovjetológusával, Stephen Kotkin princetoni professzorral.

Oroszországgal és Kínával az Egyesült Államok viszonya megromlott. Új hidegháború dúl. Az orosz–ukrán háború fokozódik. Kínai–orosz barátság bontakozik ki. Az indítékokról beszélgetett Peter Robinson, Ronald Reagan egykori beszédírója az Egyesült Államok egyik legismertebb szovjetológusával, Stephen Kotkin princetoni professzorral.

William Hague, a brit konzervatívok korábbi elnöke, Nagy-Britannia volt külügyminisztere és számos könyv szerzője, ma leginkább közíró a The Times-ban február 14-én arról spekulált, vajon miként gondolkodik Putyin a jelenlegi ukrán helyzetről.

Edward Lucas negyven éve tudósítja Kelet-Európáról nyugati olvasóit. A minap összefoglalta az ukrán helyzetről kialakult véleményét. Ha a kisebbségi nyelvhasználat ukrán korlátozásait illetően vitába szállunk is vele, érvelésének fő iránya, értékhierarchiája mindenképpen tanulságos.

Az Amerikát feszítő nagy társadalmi kérdések a rabszolgaságban gyökereznek, hirdeti a kritikai fajelmélet. Ezt vitatva Dan McLaughlin a National Review-ban a jelenség egyetemes összefüggéseit foglalja össze. Írását két részletben ismertetjük.

Legújabb számunkban Illyés Gyulára és Bálint Sándorra emlékezünk, Salát Gergely Kínának konfuciánus tradícióihoz való visszatalálásáról, Várszegi Asztrik szülővárosa, Sopron polgári hagyományairól ír, interjút olvashatnak Aknay János festőművésszel, s bemutatjuk a Magyar Zene Házát.

Az emberek többsége normális, de ennek érvényesítéséhez politikai program és képviselet kell – állítja Németh Zsolttal egyetértve Antall József miniszterelnök egykori biztonságpolitikai főtanácsadója, a rendszerváltozás óta eltelt három évtized európai folyamatait értékelve.

Az iszlám terror nemcsak főszerepet vitt és visz a Nyugat civilizációs küzdelmeiben, hanem a Nyugat szellemi folyamatait is befolyásolta. David Martin Jones-szal, a londoni King’s College had- és eszmetörténész professzorával beszélgetünk ennek mérlegéről tavaly megjelent könyve kapcsán.

A kilencvenes éveiben járó filozófus, szociológus Jürgen Habermas pesszimizmussal tekintette át a közelmúltban, miképpen változtatja meg a közösségi média a modern társadalmi nyilvánosság és a demokrácia összefüggését tárgyaló, 1962-ben megjelent A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című könyvének koncepcióját.

Az ukrajnai kardcsörtetés középpontba állítja az Egyesült Államok vezette szövetséget, és háttérbe szorítja az EU-t – írja Paul Taylor, a POLITICO rovatvezetője. Cikkismertetés.

Legújabb számunkban Európáról szóló írásával köszöntjük Kodolányi Gyulát, Calum T. Nicholsonnal a gondolkodás alázatáról, a vitatkozás jóhiszeműségéről beszélgetünk, Szász Lászlónak a Ceauşescu-kort megidéző mininovelláit, az Országút 2021-es irodalmi díjával elismertek – Döme Barbara, Korzenszky Richárd, Lackfi János – írásait olvashatják.

Az elesettek szolgálatát bátran vállaló lazarista szerzetes, Köhler Ferenc a zsidóüldözés hónapjaiban ezreket mentett meg a biztos haláltól. A nyilasok az életére törtek, a kommunizmus elől rendje külföldre menekítette. Alakját a családi emlékezet nyomán testvérének unokája eleveníti fel.

Figyelemreméltó elemzés jelent meg Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkiállapotáról Matthias Koch tollából az RND weboldalán. A pszichológusok és történészek aggodalmait áttekintő cikket ismerteti az egykori külügyminiszter

Az 1956-ban kivándorolt kanadai magyar szerző mutat rá Tadeusz Zasępa atya lengyel migránslétről elmondott szavainak aktualitására – nem csak lengyelekre vonatkozóan.