A nézettség mindenáron? Irigység, feltűnésvágy vagy ideológiai elvakultság? Vajon mi indít arra bárkit, hogy művészetünk nagyjait a közszolgálati televízióban besározza?

Az Ukrajna ellen indított háború állása a harmadik hónap végén.

A globális brit adatelemző cég, a YouGov friss közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak az elemi számtannak is fittyet hányva túlbecsülik a kisebbségeik arányát a társadalomban. Lionel Shriver amerikai-brit regény- és közíró a The Times hasábjain összegezte a felmérést.

Veszélyes, ha egy pénzember egymaga birtokolja a világmindenségre kiható szuperszonikus médiafegyvert. Bár ki tudja? Az infosztráda nehézcirkálói néhány – mindannyiunk számára ismeretlen – világpolitika-csináló ember és igazgató tanácsai kezében vajon megnyugtatóbb helyen vannak?

Legújabb számunkban Németh Zsolt a magyar–lengyel barátságért emel szót, Orosz István egy art deco plakátkiállítást, Zatykó László a pasaréti ferences közösséget mutatja be, az abortuszvita ügyében az amerikai common law-ról olvashatnak, és megismerkedhetnek Holló Valéria néprajzi magángyűjteményével is.

Hamar hűtlenné váltak Prohászka és Giesswein szociális programjához a XX. század első felének keresztényszociális pártjai – állapította meg Almásy József, a fiatalon elhunyt pap, aki Schütz Antaltól Szekfű Gyuláig kora jeles tudósait és íróit nyerte meg kötetei számára.

Albániában az elmúlt harminc évben a falusi népesség túlnyomó többsége lakhelyet változtatott. A hegyi falvakból szinte mindenki elköltözött a városokba vagy külföldre.

A gender- és queerlobbi befolyásának növekedésével a LMBTQ-ideológia egyre több államban törvényerőre emelkedik; a kiskorú gyermeke nemváltoztatását ellenző szülő családon belüli erőszakkal vádolható, a keresztény szexuáletika homofóbia vagy transzfóbia címén elítélhető.

Az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására 1951 nyarán a Magyar Református Egyház Konventjének elnöksége – törvényellenesen – bezáratta a pápai és a sárospataki teológiát. Hallgatói csoportok válaszul „kivonultak” a számukra kijelölt intézményekből.

Legújabb számunkban Kodolányi Gyula az olvasó válságáról, Zelnik József a képalkotás erőltetett kreativitásáról töpreng, tudósítunk a kárpitművészek reprezentatív kiállításáról és a máltaiak kárpátaljai szolgálatáról.

Magyarországnak alapvető érdeke Amerika világhatalmi vezető helyzetének fennmaradása, állapítja meg korábbi külügyminiszterünk, washingtoni nagykövetünk vallomásjellegű írásában.

Elitellenes népszavazásként is értelmezhető a francia elnökválasztás első fordulója, miután a radikális jobb- és baloldali jelölt együtt több szavazatot szerzett, mint Macron elnök. A második fordulóban az elit jelöltje mégis győzni tudott, ha kisebb arányban is, mint öt éve.

E mottóval több mint ötven rendezvényt tartottak az 56. magyar nyelv hetén az Anyanyelvápolók Szövetsége szervezésében és támogatásával határon innen és túl. Az esemény fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök volt.

A francia elnökválasztás második fordulója a papírformát hozta, az Unió-párti, centrista Emmanuel Macront újraválasztották, az erőviszonyokban mégis jelentős változások mentek végbe.

A posztszovjet térség kváziállamai Oroszország támogatásának köszönhetik létüket. Legitimációjuk egyik fontos eszköze a „népszavazás”.

A magyar művészeti értékek határon túli megismertetése érdekében a Magyar Művészeti Akadémia a külügyminisztériummal együttműködve részt kíván venni a külföldi magyar kulturális intézetek programjainak összeállításában, idehaza pedig MMA regionális sejtek létrehozására törekszik.

Jávorszky Béla könyve olvasmányos tablóképek sokasága egy korszakról, amikor Európa egyik fele hatalmas változáson ment át, és ezek a változások a politika, a kultúra és a diplomácia színfalai mögött a mai napig sem csitultak el.

Az iraki, afganisztáni amerikai támadást (2003-2008-ban, illetve 2010-2011-ben) vezénylő parancsnokot, a CIA korábbi igazgatóját, David Petraeus tábornokot faggatta az Ukrajna elleni háborúról, a tömegpusztító fegyverek esetleges használatáról Niall Ferguson történész a Spectator hasábjain megjelent interjújában.

A magyarországi országgyűlési választások kampánya az Ukrajnában folyó háború miatt nem várt fordulatot vett, s a választás tétje – minden túlzás nélkül – történelmi jelentőségűvé vált, miként az eredmény is történelmi jelentőségű.

Legújabb számunkban Baritz Sarolta Laura az erényeken alapuló gazdaság mellett érvel, Róna Katalin a majkpusztai kamalduli remeteség épületegyüttesét mutatja be, Jakatics-Szabó Veronika tárlatát ajánljuk figyelmükbe, s Ferenczes István székely költő verseit olvashatják.

A világ többpólusúvá alakítását nem akadályozni, hanem irányítani kellene. Ukrajna a semlegességgel jól járhatott volna, miként Ausztria és Finnország, Európa pedig békében kereskedhetne Oroszországgal. A konfrontációból Oroszország ellenségesen, oldalán Kínával kerülhet ki.

A Donbász mint iparvidék mindig is benne volt a köztudatban, de 2014, különösen pedig 2022 óta mint a legnagyobb szomszédunk, a negyvenmilliós Ukrajna ellen a száznegyvenmilliós atomhatalom, Oroszország által indított háború egyik oka.

Az ukrán válsághoz Kelet-Közép-Európa felől kell közelíteni. De előbb az orosz felfogást kell górcső alá venni, fejti ki a magyar származású amerikai geopolitikai gondolkodó.