A választási eredmények magyarázata voltaképpen egyszerű: az nyeri el a szavazópolgárok többségének bizalmát, akinek jobb a valóságértelmezése, a kommunikációja, a döntési potenciálja és a szervezőképessége.

A valóságértelmezés világlátásunk több tízezer év alatt összegyűlt tapasztalatainak sűrítménye, de jelen létünk külső impulzusainak észrevétele, felfedezése, befogadása is. E rendkívül sokrétű képesség talán a legérdekesebb, hiszen ez lehet a valódi politizálás mélyalapja.

A múlttudásunkra vetülő jelenháló metszésvonalai rajzolhatnak ki előrelátást, jövőképet.

Ha fenti képletbe, ezt valósnak tartva, mint egy exceltáblázatba beírjuk a magyar politikai erőtér két meghatározó pólusát, azt láthatjuk, hogy a Fidesz–KDNP pártszövetség hagyományt, nemzeti és keresztény kultúrát, függetlenséget vállaló valóságértelmezése vitathatatlan fölényt kapott a föderalista, egyesült Európát preferáló, nyugati kritikai marxizmust követő hatpárti ellenzéki összefogás világvíziójához képest.

A valóságértelmezés kifejezésnek azért van különös jelentősége, mert maga a szavazat is a valóság része, egy apró kőkemény tégla, amely többséggé halmozódva a következő négy évre irányhatározó mozgásteret épít az egész ország számára.

A hazai stabil politikai környezet tehát fennmaradt, de a szomszédban folyó háború, az ebből eredő gazdasági visszaesés, az Európai Unión belüli politikai feszültségeink, a legális és illegális népvándorlás, a világjárványok fenyegetése, a klímaváltozás gyorsulása folytatódik, összegezve: a globális válságjelenségek erősödnek. Felmerül a kérdés: mit is tehetünk ebben a külső szorításban?

Ha a választások megnyerésének kulcsa a választó és a megválasztott szimbiózisa, éljünk a valóságértelmezés közös nevezőivel a hétköznapjainkban is. Privát életterünkben magunk is fogjuk vissza és alaposan gondoljuk át fejlesztéseinket, nyessük vissza meglódult fogyasztási szokásainkat. Szigorúbb gazdálkodással támogassuk környezetünket, az egészségünket, növeljük tartalékainkat.

Feltehetőleg az államháztartás is ezt az utat fogja járni, mert ki kell gazdálkodnia a válságok és a választási költségek okozta hiányokat. A lassulás mértéke azonban nem rajtunk múlik, hanem a háború következményein. Ha az amerikai büntetőfegyver zöld utat kap, abba Európa velünk együtt beleroppan.

Az államilag finanszírozott nonprofit intézményeknek is fel kell készülniük a fejlesztések lassulására, a szigorúbb gazdálkodásra.

Példának hadd említsem a Magyar Művészeti Akadémia fejlesztési koncepcióit, amelyek a jelenlegi eszköztár és az infrastruktúra jobb és szélesebb körű kihasználásával kívánják bővíteni az akadémia törvényben lefektetett feladatkörét, társadalmi küldetését.

Az MMA 2022. április 5-én megtartott elnökségi ülése támogatta az MMA Titkársága és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti együttműködési megállapodás tervezetét.

„Az MMA és a KKM is arra törekszenek, hogy a magyar művészet értékeit ismertté tegyék a határon túl, bemutassák a magyar kultúra gazdagságát és sokszínűségét külföldön, ezzel erősítve Magyarország és a magyar nemzet jó hírét és kapcsolatait” – áll a megállapodás preambulumában.

Az együttműködés célja, hogy a felek meghatározott rendszerben közösen állítsák össze a külföldi magyar kulturális intézetek programjait, hogy az MMA is javaslattétellel élhessen, és saját forrásaiból bővítse a felhasználható költségek fedezetét.

Az akadémia az egyéb programok mellett kiemelt fontosságot tulajdonít végzős ösztöndíjasai külföldi bemutatásának is.

A másik említendő törekvés, ami még csak a tervezés elején tart, az MMA regionális sejtjeinek létrehozása. A vidéki központok személyi bázisa a helyi és a régióhoz kötődő levelező és rendes, valamint a köztestületi tagjainkból állna, de állandó meghívotti státust kaphatnának a művészeti ösztöndíjasaink is. Ezek az MMA-sejtek a helyi együttműködések által fejlődhetnének szellemi bázissá, majd az életképességük, hatékonyságuk bizonyítása után válhatnának, az MTA mintájára, az MMA Területi Központjaivá.

Ezek a belső fejlesztések jelzik a Magyar Művészeti Akadémia tartalmi elmozdulását, amivel a felépülés első évtizedének dinamikája után a működés szélesítése, gazdagítása és finomhangolása kerül a középpontba.

Borítókép: A Nemzet Művésze címmel idén kitüntetett Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész szentendrei otthonában 2020. november 14-én.