Szerző: Farkas Ádám

A művészet ősi forrása

Azért merem feltételezni a művészet természeti és teremtői eredetét, mert gyermekkorom óta fák és állatok között élek, azóta folyamatosan tanulok tőlük, és nekik (is) köszönhetem, hogy szobrászművészként, majd egyetemi tanárként is ez a kapcsolat inspirálja, vezérli kutatói és alkotói munkámat, és talán az életemet is.

Választások után

A magyar művészeti értékek határon túli megismertetése érdekében a Magyar Művészeti Akadémia a külügyminisztériummal együttműködve részt kíván venni a külföldi magyar kulturális intézetek programjainak összeállításában, idehaza pedig MMA regionális sejtek létrehozására törekszik.

Aranykedélyű bohémek tanyája

Budapest hatodik kerületének, a Terézvárosnak zöld területe meglehetősen szerény. Az egyetlen park jellegű, összefüggő terület a Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utcával közrefogott Epreskert.

Lehet-e természetvédő a vadász?

A több mint négy évtizede vadásztársasági tag szobrászművész számára a vadászat a természetbe merülés ősi teljességélményét jelenti. A vadász feladata - állítja -, hogy a vadfelesleget, ha mód van rá, szelektív módon kiemelje az erdőből és
a megművelt földekről.

Mind elmegyünk – Csíkszentmihályi Róbertre emlékezünk

2021. augusztus 26-án hajnalban, 81 évesen örökre elaludt Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A királyi kapu különös utazásai
A szóbanforgó kapu eredetileg a francia királyok párizsi lakóhelye, a Tuillériák palotája (Palais des Tuilleries) előtt állt. A palotát Medici Katalin királyné kezdeményezésére kezdték építeni 1564-ben. Több francia uralkodó – IV. Henrik, XIV Lajos, XVI. Lajos, XVIII. Lajos és III. Napóleon császár – rezidenciája volt, az utóbbi a nevéhez fűződik a mai Louvre Múzeum és a hajdani Tuilleriák palotáinak építészeti összekapcsolása.