Gazsó L. Ferenc Ahol a szabadosság a rend című vezércikkében a Freedom House jelentése és a Twitter tulajdonosváltása kapcsán a média – és a médiáról folyó közbeszéd – politikai elfogultságának veszélyeit latolgatja.
Mértéktartásra és türelemre van szükség a történelmi magyar–lengyel barátság megőrzéséhez az ukrajnai háború politikai viharai közepette – figyelmeztet a parlament külügyi bizottságának elnöke (Ukrajnáról és Lengyelországról higgadtan). Németh Zsolt szerint össze kell fognunk, amiben lehet, s amiben nem, ott igyekeznünk kell minél kevesebbet ártani egymásnak.
Matyasovszky-Németh Márton Az amerikai abortuszvita kapcsán bemutatja az Egyesült Államok precedensértékű ítéleteken alapuló jogrendjét, amelyben még a Legfelsőbb Bíróságot is erősen kötik az elődök döntései. Textualisták és aktivisták örök küzdelmében éppen a politikailag kényes abortuszügyben látszik előtérbe kerülni az Alkotmány írott szövegéhez jobban igazodó felfogás.
Veszprémy László Bernát 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története című kötetét mutatja be Pelle János (A konszolidáció kalandja). A szerző részben új forrásanyag segítségével vizsgálja a korabeli magyar társadalom legégetőbb problémáit, melyek közül a királykérdést – Bibó Istvánnal szemben – a legfontosabbnak ítéli.
Magánföldrajz rovatunkban A pasaréti másvilág pompája címmel Zatykó László gyermekkora világát, Pasarétet, s az ottani ferences közösséget mutatja be, amely a Rákosi–Kádár-rendszer levegőtlen börtönvilágával szemben a szabadság terét, az értelmes, eleven Életbe nyíló perspektívát jelentette sokak számára.
Csak akkor mondhatjuk otthonunknak e hazát, ha ismerjük múltját, őrizzük és megbecsüljük értékeit – állítja Körmendy Imre urbanista (Velünk élő múlt), aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a régészeti kutatásokat még a tervek elkészítése előtt kell elvégezni, hogy az építészeti emlékeket a fejlesztők ne akadálynak, hanem lehetőségnek tekinthessék.
A műemlékek a múlt üzenethordozói – vallja Szigetvári Krisztián. A baranyai Kisasszonyfa históriájának is fontos kordokumentuma az emeletes, boltozatos, klasszicista stílusú uradalmi magtár, amelynek pusztulása még visszafordítható, s új funkcióval való felruházása is lehetséges (Kisasszonyfai magtárgondok).
Ikonikus helyszínek válnak ismerőssé Takáts Mártonnak az Országút Galériában kiállított képeit szemlélve, szinte ott ülünk a grafikákon megjelenített miliőben. Kosinsky Richárd szerint (Lekésni a vonatot) a néző becsalogatása a vizuális elemekkel a kiállítás terébe régi mestereket idéz.
Orosz István a Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállításáról szólva az art decót a függetlenség stíljének nevezi, amely majdnem mindentől szabad, leginkább a világnézeti tételektől. Az igazi plakátok az alkalmazott művészet területéről átvonulnak az autonóm kultúra világába, a kor és az alkotó teszi hitelessé őket.
Majoros Sándor James Joyce nyomán vezet végig Dublin nevezetes helyszínein, a Lord Edward úttól az agglegények Bachelors Walk sétányán át Joyce kedvenc kávéházáig, a Madigan’s Barig (Az Ulysses illata).
Farkas Gábor Királydinnyés apokalipszis, Messzeség-terápia, Édes-sós pszichoanalízis és Gyógyszeres görcsökben őrizlek című verseit olvashatják.
Világunk a jó és gonosz egyenrangú káprázata és valósága – állítja Zelnik József Párbeszéd című szőlőhegyi beszédében.
Le kellene állnom. Csak nem tudom, hogyan kezdjem – töpreng élete csődjén a droggal élő sikeres filmrendező, amikor a show-bizniszből kiszállt, négy éve tisztán élő kolléganőjével találkozik Jánoki-Kis Viktória Vászoncipővel a vízbe című novellájában.
Zenei tudás és varázsszó címmel Réfi Zsuzsanna a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Medveczky Ádám karmesterrel beszélget tánc és zene összhangjáról, a dirigensnek a zenemű iránti alázatáról, a zenészekkel való tiszteletteljes együttműködésről, jeles művésztanítványairól, s az oktatás nagy élményéről, amikor ösztönös mozdulatait kezdő pályatársai számára tudatos síkra kell lefordítania.
A kiegyezés, Trianon, 1956 árnyait véli felfedezni Szigethy Gábor Ranódy László Kosztolányi regénye nyomán forgatott Pacsirtájában, amelyben Baja múltba visszavarázsolt főterén a börtönből szabadult Darvas Iván és a száműzetésből hazatért Páger Antal is kamerák elé állhatott. Remekmű született, amely megrázóan szembesít önmagunkkal, megalkuvásainkkal, kiegyezéseinkkel (Eltékozolt életek).
Látomások és realitás címmel Bakonyi István Jánoki-Kis Viktória Átlépsz velem a víz fölött című első, egyszerre látomásos és realista, gyakran szociografikus elemekben gazdag novelláskötetét méltatja.
Polgár Marcell a Holló Valéria páratlan néprajzi magángyűjteményének – részben az örökösök által gondosan megőrzött – legjelentősebb darabjaiból rendezett Magyar minta című egri kiállításra kalauzol el. Az életét a népi kultúra megőrzésének szentelő műkereskedőnek is volt köszönhető az autentikus magyaros öltözködés divatba jövetele, s népművészek tucatjait foglalkoztatva a népi tárgyi kultúra városi elterjedéséért is sokat tett.
Mostani számunkban A. Túri Zsuzsa Madárhangon című verseskötetét, a Nagy László–Szécsi Margit költő házaspár egymáshoz írott verseinek gyűjteményét (A forró szél imádata) és Győrffy Ákos A távolodásban című útirajzát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
