A Metát úgy kell elképzelni, mint egy gyűjtőhalmazt, e márka alá fognak tartozni a Zuckerberg érdekeltségébe tartozó eddigi platformok, a Facebook, az Instagram, a Whatsapp és az egyéb szolgáltatások. A Facebook mint közösségi felület tehát megmarad annak, aminek eddig is ismertük – a vállalat elnevezése az, ami változik.

Ez a változás az új név megszokásának kellemetlenségeit leszámítva önmagában nem tartana számot túl nagy érdeklődésre. Az új elnevezés azonban új koncepciót is jelent. Az eddig döntően chatelésre és bejegyzések, képek megosztására specializálódó Facebook most nagyobb fába vágná a fejszéjét. Sőt, a cég vezetőjének beharangozó videója láttán úgy tűnik, a Meta határozott offenzívába fog lépni a virtuális valóság mindennapokban való érvényesítése terén. A „meta” kifejezés ugyanis egy úgynevezett „metaverzum” kiépítésére utal, amelynek

központi eleme a virtuális valóság lesz.

Mark Zuckerberg egy kellemes hangulatú virtuális térben ecseteli a metaverzum előnyeit

Zuckerberg

a virtuális valóságot gyakorlatilag az élet összes területére kiterjesztené, az irodai munkától kezdve az oktatáson keresztül, baráti találkozókon át a közösségi eseményeken való részvételig.

A milliárdos szerint ez egy óriási lehetőség az emberek összekapcsolása szempontjából, ráadásul a járványhelyzet miatti elszigetelődésre is remek megoldás. A virtuális valóság tulajdonképpen egy új valóság a valóságban, mi több: egy felturbózott valóság, ahol olyan lehetőségek tárulhatnak fel, amik a közönséges mindennapokban nem adottak.

A metaverzumban például egy meetingen nemcsak a saját unalmas külsőnkkel jelenhetünk meg, hanem különféle avatarok képében, és ha ez nem lenne elég, a helyszín megválasztásában is végtelen opció tárulhat elénk: megtarthatjuk az eszmecserét például a Grand Canyon szélén vagy éppen egy űrállomáson.

Beharangozó videójában Zuckerberg egy űrállomást választott a baráti találkozó helyszínéül

Ha pedig valaki épp nem ebben a virtuális térben akar tevékenykedni, még mindig felveheti az úgynevezett kiterjesztett valóságot előidéző szemüvegét, amely „közönséges” életének látóterét üzenetekkel és különféle applikációkkal fogja betölteni.

Steven Spielberg 2018-as filmjét idézi ez az elképzelés, a Ready Player One disztópiáját, ahol az alapfelállás egy romos, unalmas, elszigetelt világ, amit csak a virtuális valóság kihívásai tudnak megszínesíteni, és ami az életet már annyira átszőtte, hogy az emberek egyszerűen képtelenek létezni nélküle.

A kiterjesztett valóság révén olyan objektumok jelenhetnek meg a látóterünkben, amik valójában nincsenek is ott

Ez, hangozzon bármilyen kecsegtetően is egyeseknek, komoly problémákat vet fel. Például azt, hogy az emberiség egyre inkább elszigetelődik a tulajdonképpeni valóságtól, a természettől és az embertársaitól.

Zuckerberg húzása mögött veszedelmes csapda rejtőzik.

Ugyanis ezúttal nemcsak néhány elveszett telefonfüggő tini sorsáról van szó, akik jó esetben felnőtt korukra kinövik ezt a rossz szokásukat. Itt most az emberiség valósággal való kapcsolata a tét. A Mátrix világa sohasem állt közelebb a megvalósuláshoz. Annak a Mátrixnak a világa, ahol egy Metához hasonló kezdeményezés következményeként az emberek totálisan megfeledkeztek a tulajdonképpeni valóságukról. Már csak e jól ismert alkotás története is okot ad arra, hogy szkeptikusok legyünk a Meta vezérének grandiózus álmait illetően.