Több jár az egyházi iskoláknak, mint az államiaknak?

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti vita során Dobrev Klára újfent megismételte azt az állítást, miszerint az egyházi iskolák támogatása többszöröse volna az állami iskolákénak. Az evangélikus egyház részéről válaszul Fabiny Tamás püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő nyilatkozatban közölte: „Ez nem felel meg a valóságnak, csak az egyházak elleni hangulatkeltésre alkalmas, és sérti mindazon diákokat, akik egyházi iskolába járnak, és azokat a szülőket is, akik egyházi iskolába íratták, vagy a jövőben íratni akarják gyermekeiket.” Azt is leszögezték, bátran vállalják, hogy kiállnak megvitatni szakmai alapon a kérdést. Lapunk fórumot szeretett volna biztosítani egy ilyen vitának, de hiába kértük a Demokratikus Koalíciót, illetve próbáltunk kapcsolatba lépni egy érintett szakértővel, megkeresésünk megválaszolatlan maradt. Asztalos György írását abban a reményben is közöljük, hogy az érintettek itt majd kifejtik álláspontjukat.

Honnan ered ez a tényként emlegetett megállapítás?  „Háromszor többet ér egy gyerek, ha egyházi iskolába jár?” – írja a HVG (2017. május 16.) Az ilyen és ehhez hasonló képtelen állítások indítottak arra, hogy utánajárjak, honnan származnak azok az adatok, amelyeket aztán forrásmegjelölés nélkül idéznek többen. Kutatásaim eredményét 2020 tavaszán publikáltam, a hivatkozásokkal és grafikonokkal teljes cikk itt  érhető el.

A következőkben ennek legfontosabb megállapításait idézem, ügyelve arra, hogy az eredeti írás összefüggéseit megőrizzem.

Kutatásomban hiteles forrásnak fogadom el: A közoktatás indikátorrendszere 2019 című munkát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság támogatásával a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet készített. 

Minden évben az állam és az egyházak szakértői fillérre pontosan megállapítják, mennyi volt egyikük és másikuk köznevelési kiadása. Ebből számolják ki, hogy mennyi volt például az általános iskolai tanulók egy főre eső költsége. Eddig mindig az állami költségek voltak magasabbak. Az állam ezt a különbözetet utólag kifizeti, így egyenlővé téve az állami és egyházi finanszírozást. 

Ebben a számolásban megjelennek például a bér, a dologi és az egyéb kiadások oszlopai.

Forrásmunkám szerint az állami és az egyházi ráfordítások között két kiadásnemben vannak jelentős különbségek.

A „dologi kiadások” oszlopban az egyházaknak van több kiadása, az államiaknak pedig az „egyéb kiadások” oszlopban. Az általános iskoláknál 2,3-szoros, a gimnáziumoknál pedig 2,4-szeres pénz jelenik meg a dologi kiadásoknál az egyházi iskolák javára. Az „egyéb kiadásoknál” az állami általános iskolák 3,5-ször, a gimnáziumok pedig 2,25-ször annyi pénzből gazdálkodnak, mint egyházi társaik.

A fentieket egybevetve látszik, hogy az egyházi és az állami intézmények finanszírozásában nincs jelentős különbség.

A több fórumon is megjelent képtelen állítások abból származnak, hogy egyes szerzők csak a „dologi” kiadásokat veszik figyelembe!

A kiindulópont a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetőjének, Romhányi Balázsnak a 168.hun megjelent 2017-es cikke. Ezt használja fel például Ercse Kriszta az „Én vétkem” című tanulmánykötetben megtalálható publikációjában.  A 183. oldalon így fogalmaz: „Jól látható, hogy a finanszírozás terén az állam az egyházi iskolákat egyértelműen előnyben részesíti mind a civil fenntartókkal, mind a saját iskoláival szemben. Az állami iskoláknak sokkal rosszabb financiális feltételeket biztosít”. Megállapításának alátámasztására közöl egy grafikont, amelyben csak a „dologi” kiadások szerepelnek. Itt tényleg az látszik, hogy az egyházak háromszor annyit költenek egy gyerekre, de nem szerepel az „egyéb kiadás” oszlop, amelyben pedig az állami iskolák kapnak hasonlóan többet. (Igaz, ez a tétel Romhányi írásában se szerepel.)

Ercse Kriszta dolgozatában megtalálható az is, hogy a bérköltségekben nincs jelentős különbség. 

Ugyanakkor vizuálisan csak a dologi költségek jelennek meg. Ilyen és hasonló grafikonok hatására születhettek a már említett helytelen következtetések. Ezek alapján terjedhetett el az a vélekedés, amely már azt sem veszi figyelembe, hogy a megállapításhoz a költségvetés egy kisebb eleméből általánosítanak az egészre. Ugyanez köszön vissza Ercse Kriszta és Radó Péter A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai című tanulmányában, amely az Iskolakultúra 2019/7. számában jelent meg. Ők a következő adatokkal dolgoznak (lásd 25. oldal, ábra):

(Ezer Ft/fő)

Valójában „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című munkában a következő adatsor található az általános iskolákra nézve (lásd a B.1.4.2 táblázatot itt):

(Ezer Ft/fő)

Jól látható, hogy a szerző az öt költségvetési sorból kiemeli az első három tételt! Így jön ki a 126 ezer Ft/fő különbség a valójában 57,53 ezer Ft/fő helyett.  

Az adatok felhasználásánál következetesen alkalmazott szakmai korrektség talán elejét venné az olyan téves állításoknak, hogy az egyházi iskolák háromszor-négyszer annyi állami támogatást kapnak, mint az államiak. Az ellenségeskedés erősítése helyett a párbeszéd létrejöttéhez hozzájárulni a kutatók és az eredményeiket felhasználók, valamint az azokat idézők közös felelőssége.

Lásd még ehhez Jordán Zsuzsanna EMMI-főosztályvezető írását itt.

Nyitókép: A szombathelyi Brenner János Általános Iskola és Gimnázium építőipari nívódíjas épületének részlete. Fotó: Mátis és Egri Tervező Kft.