A Dante halálának hétévszázados évfordulójára készült tematikus szám elsősorban a „magyar Dante” jegyében született: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a teológia témaköréből válogat.

Divatos ma az egyházat vádolni a világ sok bajáért, és semmit nem írni a javára. Sok embernek fogalma sincs arról, mennyi mindent köszönhet a kereszténységnek. Pedig a modern társadalom tartóoszlopai nem léteznének Jézus és az egyház nélkül.

A híres Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom 1921-ben jött létre. Sokféle, hitéleti és politikai tevékenységéről és fő szereplőiről tudományos konferenciát rendeznek 2021. szeptember 15-én 9 órai kezdettel a KRE Hittudományi Karán (1022 Budapest, Csopaki utca 6.)

Az Európai Unió rendeletileg tervezi szabályozni a mesterséges intelligencia alkalmazását. Az Adatvédelmi Hatóság osztályvezetője mutatja be a tervezetet.

Legújabb számunkban a kereszténység évezredes európai kultúraformáló hatásáról, uniós tagságunk nemzetstratégiai fontosságáról, Wyszyński bíboros életútjáról, a Nádasdyak kastélyának újjászületéséről, Varga Melinda költői és Tóth Angelika festői nyelvéről olvashatnak.

Morális legitimáció hiányában a kormánytöbbség változásakor a politikai közösség addig ignorált egyik fele érvénytelennek tekintheti a teljes jogrendszer alapjait. Tárgyi és formális értelemben azonban a parlamenti „nagy kétharmad” az alkotmányozás egyetlen, ám mellőzhetetlen feltétele.

Legújabb számunkban az Eucharisztikus kongresszusra való készület jegyében katolikus és evangélikus püspökökkel beszélgetünk, II. János Pál magyarországi látogatására emlékezünk, bemutatkozik egy brazil egyházi közösség, barokk freskók és baranyai kis templomok festett kazettáinak üzenetét elemezzük.

A westminsteri Külügyi Bizottság elnöke, korábbi katonatiszt tanulságos beszédet mondott az alsóházban augusztus 24-én. A NATO- kivonulást történelmi mulasztásnak tartja, és cserébe a NATO átrendezését helyezi kilátásba. Feladja a leckét mindenkinek.

Ismét elvesztettük egy jeles alakját a rendszerváltozást előkészítő erjedésnek és annak a fajta körültekintő nemzet- és társadalomépítésnek, amely nem tart a vitáktól, de a kultúrharcos gyújtogatást elutasítja.

A magyar ombudsmani intézmény zajos hazai közéletünkben a béke szigetének számít, itthoni, szinte egységesen pozitív megítélése azonban újabban nem tükröződik nemzetközi értékelésében. A kritikák nem a függetlenség hivatalosan elvárt garanciális elemeivel kapcsolatosak, inkább divatos politikai elvárásokat jelenítenek meg.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke új kötetében a gazdasági felzárkózás összefüggésein keresztül oly módon láttatja a magyar gazdaság 2010–2019 között elért kiemelkedő teljesítményét, hogy közben visszatekint az elmúlt száz év fejlődési ívére is.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán kezdeményezte Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszer felmentését, ami formálisan a kormány alsóházi többségének elvesztéséhez vezetett.

A száz éve lankadatlan románosítási törekvések óvatlan kifecsegése, avagy cinikus kampányfogás, vagy mindkettő – a vezető román kormánypárt elnöke betelepítési célú munkahelyteremtéssel kecsegteti a székelyföldi románokat, s riogatja a magyarokat.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a Vigadóban rendezett, szeptember 20-ig látható kiállításról Szabó Irén muzeológussal, a tárlat egyik kurátorával beszélgettünk.

Legújabb számunkban többek között Szent Istvánra, a csehszlovák sovinizmusnak áldozatul esett pozsonyi magyar és német polgárokra, az egyházuk mellett kitartó kárpátaljai görögkatolikus papokra, valamint az életformájukat és kultúrájukat védelmező somogyi parasztokra emlékezünk.

Az idén Kijevben elfogadott jogszabály védelmébe veszi azokat a kisebbségeket – krími tatárokat, karaimokat és krimcsakokat –, amelyek a jelenleg annektált területeken élnek, és amelyek ilyen védelemben korábban nem részesültek. A kisebbségkutató elemez.

A Magyar Nemzet méltósága több, mint emberi tagjai közös méltósága, és ezért nem is tartozik bírói hatáskörbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztőjének hozzászólása Pásztor Péter Amikor semmi se szent című írásához.

Évtizede vissza-visszatérő kérdés, vajon a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek van-e létjogosultsága. Koncz Levente, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettese és Berényi Eszter, az ELTE Szociológia Intézetének adjunktusa fejti ki az ilyen iskolák mellett és ellenében fölhozható érveket.

Legújabb számunkban többek között az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat teremtette nemzeti kohézióról, az ukrajnai őslakos népek jogfosztásáról, tihanyi és tatai épített örökségünkről olvashatnak, s elbúcsúzunk ezen örökség két legendás őrzőjétől, Ráday Mihálytól és Marosi Ernőtől.

Az afgán és az iraki háború, illetve az arab tavasz mind az iszlám köztársaság, mind a cionista állam számára jelentős változásokat hozott a Közel-Keleten, melyek nemcsak környezetüket, hanem egymáshoz való viszonyukat is befolyásolta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának írása a két ország kapcsolatát vizsgálja.

Hsu Hsiu-e (84) és Chang Wan-ji (83) egész életükben családi mosodát üzemeltettek a tajvani Taichung városában. Az évtizedek alatt több száz ruhadarab halmozódott fel, amelyeket tulajdonosuk a mosodában hagyott. Itt kezdődik ez a megható történet.

Nem sokkal 79. születésnapja után elhunyt Ráday Mihály – adta hírül 2021. július 17-én a család.
A Kossuth-díjas operatőr, rendező, műemlékvédelmi író, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke nemrégiben vehette át a Budapest díszpolgára címet.

Sokféle funkciót tölthet be az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat. Veszprém és a Balaton térsége számára a legfontosabb, hogy összetartó és  egységes régióvá szerveződjön. Beszélgetés Navracsics Tiborral, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosával.