Morawiecki viszonylag magabiztosan hozhatta meg döntését, amit Andrzej Duda köztársasági elnök már másnap, augusztus 12-én el is fogadott. A Gowin vezette, a lengyel kormánykoalíciót alkotó egyik kisebb párt, az Egyetértés (Porozumienie) Párt rögtön be is jelentette távozását a koalícióból, és így a kormányzat 232 fős többsége megszűnt a 460 fős varsói alsóházban. Az Egyetértés kiválása 12 fő távozását jelenti, így 220 képviselője maradt a Jog és Igazságosság (PiS) vezette koalíciónak, melynek a Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszter vezette másik kispárt, a Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska) maradt tagja. (Ha nem számítjuk a PiS frakciójában helyet foglaló, az Egyetértésből nemrégiben kivált Republikánus Párt [Partia Republikańska] képviselőit.)

A helyzet azonban több okból sem ilyen egyértelmű. Morawiecki magabiztos döntését elsősorban az indokolhatja, hogy a lengyel politika fő törésvonalát jelenleg a PiS által meghirdetett úgynevezett Lengyel Megállapodás (Polski Ład) gazdasági program támogatásának kérdése jelenti. Ennek fő elemét a július 26-án közzétett, gazdasági jellegű, elsősorban az adórendszert gyökeresen átalakító, 2022. január 1-jén életbe lépő törvények jelentik. A konkrét törvények elfogadásáról pedig még május végén sikerült a Paweł Kukiz vezette Kukiz’15 – Közvetlen Demokrácia (Kukiz’15 – Demokracja Bezpośredni) nevű ellenzéki párttal együttműködést kötni. Így a lengyel kormányfő joggal bízhat abban, hogy az Egyetértés néhány képviselője és Kukiz pártjának képviselői kívülről biztosítják majd a kormányzáshoz szükséges többséget. Annál is inkább, hiszen

az Egyetértés képviselőinek az eddig támogatott kormány, vagy az ellenzék támogatása között kell majd dönteniük.

Erre egyébként a köztársasági elnök is felhívta a figyelmet minapi nyilatkozatában, amivel a sajtóban a közvetlen pártpolitizálás vádját is magára vonta. Feltéve a kérdést, Gowin pártja a kormányzat vagy az ellenzék táborába tartozik-e majd ezután, ezzel az ellenzék meghatározó személyiségének, a főváros, Varsó vezetőjének, elnökének, Rafał Trzaskowskinak Campus Polska mozgalmára utalt.
Az is kérdés, vajon tartós-e Gowin pártjának szakítása a koalícióval, hiszen nem először történik meg ez a lépés. A több lengyel kormányban is fontos pozíciót betöltő Gowin már az első Morawiecki-kormánynak is tagja volt, miniszterelnök-helyettesként. A 2019-ben létrejött második Morawiecki kormányban is miniszterelnök-helyettes volt 2020 áprilisáig, amikor a világjárvány első hulláma idején az esedékes köztársaságielnök-választás megtartásával kapcsolatos vita következményeként a miniszterelnök kezdeményezte felmentését. A kormányba 2020 októberében tért vissza, és egészen a múlt hét közepéig ismét a miniszterelnök helyettese volt. Az elmúlt időszakban azonban egyre több vitája volt a kormányzaton belül. Felmentésének indoka nem is a kormányszóvivő szellemesnek szánt magyarázata volt, miszerint túl kevés kormányülésen vett volna részt, sokkal inkább a kormányon belül a PiS és az Egyetértés között a Lengyel Megállapodás adótörvényei körül kibontakozó eltérő nézőpontok, illetve a lengyel belpolitika jelenlegi legégetőbb vitájában,

az 1992-es rádiózási és televíziózási törvény módosítása kérdésében Gowinnak a kormány törvénymódosítási tervezetét elutasító álláspontja.

Ez utóbbi volt a legfőbb indok, hiszen az országszerte tüntetéseket is kiváltó törvénymódosítás a mai lengyel belpolitika legforróbb kérdése. A varsói ellenzéki demonstráción elsőként szólalt meg nyilvánosan a lengyel belpolitikába visszatérő Donald Tusk, a Polgári Platform (PO) elnöke. A módosítás azokat a televíziós társaságokat érinti, amelyeknek tulajdonosi összetételében az Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi tőke részesedése meghaladja a 49 százalékot. A kormány indoka az orosz, kínai vagy arab befolyás kivédése, de a jelenlegi helyzetben a törvény a kormánnyal szemben kritikus TVN társaság működését érinti elsősorban, hiszen a társaságot üzemeltető holland cég egyetlen részvényese az amerikai Discovery vállalat. Így a társaság tulajdonosi körébe, a törvény életbelépése esetén kénytelen lenne lengyel tőkét is bevonni, ami – az ellenzéki vélemények szerint – a televízió kormányzati befolyásolásához vezetne. Gowin pártja a javaslatot úgy kívánta módosítani, hogy ne csak az EGT tagállamaiból, hanem az OECD tagállamaiból származó tulajdonosi körökre, így a TVN-re se vonatkozzon. Egyértelművé tették, hogy ennek elmaradása esetén a törvénymódosítást nem szavazzák meg. E fenti két, a koalíción belül kialakult alapvető ellentét vezetett Gowin augusztus 10-i felmentéséhez. A nagy vihart kavaró törvénymódosításhoz így nem is lett meg az augusztus 11-i szavazáskor a szükséges többség, ezért a döntést az alsóház viharos ülésén elhalasztották.