Barna Gábor Kétszázötven éve tért haza a Szent Jobb című vezércikkében úgy látja, hogy az Intelmekből kibontható tanácsok mintha nem is ezer évvel ezelőtt íródtak volna, annyira a mának szólnak: szolgálatra, alázatra, hűségre, egymás megbecsülésére, igazságosságra, becsületes életre, istenfélelemre buzdítanak.

Szerelmes földrajz rovatunkban Kiskorpád, a fatimai jóslat beteljesülése címmel Hóvári János somogyi szülőfalujának példáján mutatja be a hagyományos életformájához ragaszkodó vidéki társadalom és kultúra XX. századi megsemmisülésének stációit.

Pásztor Zoltán Tanúságtevő régió papja című interjújában a Beregszászban élő Szabó Konstantin görögkatolikus pap vall a szovjet korszak üldöztetései ellenére hivatásuk mellett kitartó elődeiről, saját papi hivatásáról.

A Kétszer égették el őket című interjúban Szekáry Zsuzsanna Udvardy Zoltán forgatókönyvírót kérdezi a pozsonyi német és magyar polgárok ellen Eduard Beneš felbujtására elkövetett tömeggyilkosságokat felidéző Népirtás Pozsonyligetfalun című filmről.

Kovács Olivér (Kihalt, de nem árva Krasznahorka büszke vára) helyzetjelentést ad a kilenc éve tűz martalékává vált vár felújításának állásáról, megállapítva, hogy a munka dandárja még hátravan.

Közép-európai kitekintő rovatunkban Mészáros Andor Mária-oszlop és nemzeti emlékezet címmel az egykor Prága Óvárosi terén a svédek elleni győztes önvédelmi harc emlékére állított, majd 1918 zavaros heteiben tévesen Habsburg szimbólumként lerombolt barokk Mária-oszlop visszaállításának több évtizedes viszontagságos történetét ismerteti. A cseh nemzeti mozgalom által méltatlanul háttérbe szorított katolikus egyház nemzetbe való visszafogadásának szimbólumát azonban napjaink szekuláris Európájában egyesek a „vallási intolerancia és kirekesztés” példájaként támadják.

Róna Katalin (Cividale az Örökösöké) az idén harmincadik évadjához érkezett, a friuli kisváros terein, utcáin, teátrumában rendezett sokszoros formanyelvű Mittelfest közép-európai színházi találkozó történetét eleveníti fel.

Tisztánlátók, akiket a diktatúrák utálnak című szőlőhegyi beszédében Zelnik József a Deák Ferenc-i morális politikai gondolkodást hiányolja, s a Hitler bosszúja elől Sztálin pártfogásába menekült Wolf Messing különös alakját idézi.

Zatykó László Lehetséges a csoda: a testvériség, a béke címmel ötven éve pappá szentelt rendtársait, Hegedűs Kolos, Barsi Balázs és Halmai Vilmos ferences testvéreket mutatja be.

Takács Dániel (Ne tüntesd fel rossz színben) a nyugati toleranciakultusz és a genderideológia bírálatával a konzervatív értelmiségi globális ikonjává vált Jordan B. Peterson Túl a renden – újabb 12 szabály című kötetét mutatja be. A szerző megfogadta önnön tanácsát, hogy „nem jó ötlet túlságosan leegyszerűsíteni a valóságot”. Míg korábban a káosz visszaszorításáról beszélt, ezúttal a túlzott rend és kontroll veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Báger Gusztáv Sereghajtóból éllovas címmel Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének új kötetét ismerteti, amely az elmúlt száz év fejlődési ívét is felvázolva mutatja be a 2010–2019 közötti, a kiadások csökkentése helyett a bevételek növelésére, valamint a munkahelyteremtésre összpontosító magyar gazdaságpolitika eredményeit.

A Mészöly-örvény – avagy a magyar urbanitás címmel Gróh Gáspárnak a Magyar Művészeti Akadémia által Mészöly Miklós születése 100. évfordulója alkalmából rendezett kerítéskiállításán mondott megnyitó beszédét olvashatják.

Ajánló rovatunkban Szalai Zsolt Gyökeres ház és Sütő Csaba András Jönnek a házak című versesköteteit, valamint Grosschmid Kata Naplóm, 1918–1922, Kassai kislány bolyong a viharban című visszaemlékezését ismertetjük.

Filozófia és testnevelés, vagyis költészet címmel Boldogh Dezső a Mátészalkán élő Kürti László költő, műfordítóval, gimnáziumi testnevelés és filozófia szakos tanárral készített interjút gyakorlatiasságról, a Turczi-féle Parnasszus-táborokról, a KMI 12 alkotócsapatról, s arról, hogy a publikációkhoz nem fővárosi lakcímkártya kell, hanem érvényes szövegek.

Lázár Emese (Versek által önmagunkká rendeződni) Farkas Wellmann Éva Magaddá rendeződni című, az önmagát megismerni vágyó ember számvetését kínáló verseskötetét méltatja.

Mostani számunkban Kürti László verseit olvashatják.

A láthatatlanság szeletei címmel Uszkay Tekla az acélszeletekből szobrokat építő Majoros Áron Zsolt műhelyébe enged bepillantást.

A műgyűjtés nem magánügy címmel Szekáry Zsuzsanna a Tapolca-Diszelben romosodó egykori Stankovics-malomból az Első Magyar Látványtár Kiállítóházát létrehozó Vörösváry Ákossal beszélget életpályájáról, gyűjtőszenvedélyéről, más galériákkal közös tárlataikról.

Réfi Zsuzsanna Két Oscar-díj és egy öngyújtó fénye címmel Szakály György táncművésszel készített interjút balettről, hivatásos és műkedvelő tanítványokról, s az Operaklubról, ahol még hallgathatta a nagyokat: Házy Erzsébetet, Takács Paulát, Melis Györgyöt.

Király Farkas A tapolcai Kharón-érzés című riportjában a tapolcai tavasbarlang felfedezéséhez fűződő legenda nyomába ered, s bemutatja hazánk egyik legszebb, a turisták körében is közkedvelt geológiai értékét.