Korzenszky Richárd Asztal és közösség című vezércikkében a családi, közösségi étkezéseknek a zsidó pászkaünnepségre visszavezethető ünnepi rítusáról, étkezési hagyományaink és az eucharisztikus asztalközösség szoros kapcsolatáról elmélkedik.

Rosdy Pál Ferenc pápa és a szinodális egyház című írásában a pápa törekvését mutatja be a püspöki szinódus intézményének kitágítására, hogy a hívők közössége is elmondhassa álláspontját korunk lelki, erkölcsi és társadalmi problémáiról.

Elmer István páros interjújában (Újraevangelizálja az öreg Európát) Kiss-Rigó László és Bíró László püspökök Ferenc pápával való találkozásaikról, az egyházfőnek az elbürokratizálódott egyházi hivatalok megújítását, a vallásközi párbeszédet, Európa újraevangelizálását, a szegényekkel vállalt szolidaritást, a családok és a teremtett világ védelmét szorgalmazó törekvéseiről beszélnek.

Pásztor Péter Megtalálni a hangot címmel az eucharisztikus kongresszus kapcsán Fabiny Tamás evangélikus püspökkel a protestáns Úrvacsora-teológiák különbségeiről, a szekularizált világ missziójáról, a politikai kereszténység és a személyes hit feszültségéről, az újpogányság veszélyéről beszélget.

Korzenszky Richárd (Nem mindegy, hogy az ember mit mesél majd az unokáinak) személyes emlékeit idézi fel II. János Pál pápa harminc évvel ezelőtti magyarországi látogatásáról.

Ima, pizza, szamba címmel Pásztor Zoltán Moysés Azevedóval, a brazíliai Shalom Katolikus Közösség alapítójával beszélget az ifjúsági evangelizáció sajátos módszereiről.

Orcád világossága című interjújában Pásztor Péter Szabó Irént, a görögkatolikus egyház magyarországi művészetéről nyílt kiállítás kurátorát faggatja a bizánci rítusú katolikusok történelméről, liturgiájáról, ikonfestészetéről.

Gaylhoffer-Kovács Gábor (Salus infirmorum – betegek gyógyírja) barokk freskók szimbólumait elemezve mutatja be, miként tekintettek azokban az évszázadokban a járványokra, mint az ember meggondolatlan életmódjából fakadó jogos büntetésre.

Szigetváry Krisztián műemlék-felügyelő (Napkorong és csillagos égbolt) az Ormánság és a baranyai Szigetvidék rejtett építészeti értékeit, közte Merenye méltatlanul elfeledett festett kazettás templomát mutatja be.

Brenner János (Városi építészet a kultúra szerelmeseinek) az UNESCO-világörökség egyik értékes urbanisztikai elemének, a hamburgi Speicherstadt raktárvárosának történetét, kulturális funkciókkal való újjászületését ismerteti.

Gy. Szabó András Az utolsó előtti nap című útirajz-novellája Zára, az egykor nagyhatalmú dalmát város mai hangulatát festi meg.

Ajánló rovatunkban Halmosi Sándor és Kopriva Nikolett verseskönyvét, valamint Czigány Györgynek a költészet és zene határterületére kalauzoló esszékötetét mutatjuk be.

Versrovatunkban válogatást olvashatnak Halmosi Sándor epigramma tömörségű filozofikus prózaverseiből.

Tehetség, siker és egy hátizsák címmel Réfi Zsuzsanna Marton Évával a nevét viselő Nemzetközi Énekversenyről, az ifjú tehetségek érvényesülési lehetőségeiről, a klasszikus zene népszerűsítéséről beszélget.

Emlékszünk még a Színészkirályra? címmel Szigethy Gábor az Isten, Haza, Magyarország és az elszakított magyarság mellett kiálló Latinovits Zoltán emlékét idézi, akinek híres imája szerint „Sors, Isten, emberek, halottak, vizek és / Hegyek tegyetek itt / VÉGÜL is / Itt nekünk lenni kell, hogy élet legyen”.

Balázs Sándor (STB, STB, STB…) az ismert esztergomi festő-filmes-kertépítész fotóművész-trióról beszélget egyik tagjával, Balla Andrással a műveiket meghatározó játékos humorról, a „szocialista kultúrát” karikírozó rejtett kritikáról.

Botond Gyula (Mintha nem is lett volna a marxizmus) az egykor Posztmodernológiai Kutatóközpontot alapító Pethő Bertalan pszichiáter-filozófus sokoldalú munkásságát, korszerű, átfogó, koherens szemléleti rendszerét méltatja.

Schiffer András Jogállamot a jogállam ellenében? című tanulmányában helyteleníti a kormánytöbbség konszenzust nélkülöző alkotmányozó gyakorlatát, ugyanakkor élesen bírálja az alkotmányozó többség nélkül alkotmányt módosítani kívánó ellenzéki törekvéseket is.

Varga Mónika Ha nincs szúnyog, fecskék sincsenek című interjújában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kamaszkori útkereséséről, a keresztényeknek a környezeti válság megoldásért viselt felelősségéről, a közösségek támogató erejéről nyilatkozik.