Pásztor Péter (Amikor semmi se szent) vezércikke szerint jogos minden lármás tiltakozás a művészet álarca mögé bújó istenkáromlás, sértő szándék ellen, de földi bíróság aligha tud a szent ismérveiről dönteni.

Sándor Lénárd A Függetlenségi Nyilatkozat üzenete című esszéjében azokat az erkölcsi és jogi alapelveket elemzi, amelyek az amerikaiakat politikai közösséggé formálták, s amelyekre az Egyesült Államok története során a legkülönbözőbb ideológiai áramlatok a mai napig hivatkoznak.

Rosdy Pál (Szálfaként az Oktogonon) Eugenio Pacellinek az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus alkalmából tett budapesti látogatását idézi fel, emlékeztetve arra, hogy a bíboros már XII. Pius pápaként határozottan kiállt az 1956-ban szabadságától újra megfosztott magyar nemzet mellett.

Észak–déli rokonság címmel Mészáros Andor Richly Gáborral, a helsinki Magyar Kulturális Intézet igazgatójával a néprokonsági eszméből fakadó, egykor kitüntető figyelmet felváltó politikai kritikáról, a finn komolyzenei életet megalapozó magyar zenepedagógusokról, az egyetemi együttműködés sorvadásáról és a kulturális diplomácia lehetőségeiről beszélget.

Szlovénia három évtizede címmel Mlinarič Martin a szlovén függetlenségért vívott közjogi és rövid fegyveres küzdelemre emlékezik.

A krími tatárok és az ukrán őslakostörvény címmel Fedinec Csilla a krími tatárok önrendelkezésért folytatott harcát ismerteti, rámutatva, hogy Ukrajna a korábban következetesen megtagadott jogokat most csak azoknak az őslakos népeknek adja meg, amelyek lakóterülete fölött nem gyakorol szuverenitást.

Igen/Nem rovatunkban Kell-e hat és nyolc osztály? címmel Koncz Levente és Berényi Eszter a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés mellett, illetve ellene érvel.

Havasi János Szulejmán nyomában címmel a történelmi szembenállást meghaladni próbáló magyar–török kulturális közeledés jegyében Szigetváron középiskolások számára rendezett turkológiai táborról számol be, kitérve a környék építészeti emlékeinek feltárására.

Kovács Olivér Kövek és csontok beszélik az altemplom történetét címmel a tihanyi apátságban folytatott régészeti kutatásokról ad helyzetképet.

Az idők tanúja: Tata címmel Róna Katalin a tatai Esterházy-kastély államosítást követő hányatott sorsát és avatott művészi koncepció alapján történt újjászületését mutatja be.

Az irodalom határtalanságában hisz Döme Barbara, aki Diósi Máriának vall pályájáról, az Íróiskola írói egyéniségét meghatározó tanárairól, művei szimbolikájáról, az emberi sorstörténeteket oldó humorról.

Oberczián Géza Lepkék című novellája mellett Szabó Palócz Attila és Csernák Árpád verseit olvashatják. Kipke Tamás Hetven év – hetven vers címmel Sajgó Szabolcs számvetésnek beillő kötetét mutatja be. Ajánló rovatunkban Tamás Menyhért trianoni verseskötetét, a váci kőkeresztekről Szabó Andrea és Zomborka Márta által összeállított képes albumot és Urbán Péter regényét ismertetjük.

Bognár Nándor (A szép elvarázsol, a fenséges magával ragad) a születése pillanatától a versek bűvöletében élő Fazekas Istvánnal beszélget az induló költőt a közösségi gondokkal szembesítő Ratkó Józsefről, Hubay Miklós baráti támogatásáról, Béres József kálváriájáról, a Mozgó Világról, a jogászi gondolkodásmód és a drámai konfliktushelyzetek kapcsolatáról.

Gáspár Ferenc recenziója szerint (Gondoljatok az emberi erőre) Jezsó Ákos Mécses a ködben című kötetének az orosz hadifogságról, a csehországi kényszermunkáról, a pozsonyligetfalui haláltáborról, de akár Zöld Sándor kommunista belügyminiszter öngyilkosságáról szóló novelláiból is az egyetemes magyar szenvedéstörténet bontakozik ki.

Róna Katalin (Volt egyszer egy városvédő…) a Budapestet szenvedélyesen szerető Ráday Mihálytól, város- és faluvédők megszervezőjéről, Entz Géza (Elment a Művészettörténész) Marosi Ernő akadémikustól vesz fájdalmas búcsút.

A Kékszakállú és a Fából faragott – jazzre hangolva címmel Réfi Zsuzsanna a darabok augusztusi sárospataki, a Zempléni Fesztivál keretében tervezett bemutatója előtt a Bartók színpadi műveinek jazzátiratát elkészítő Káel Norberttel és Sárik Péterrel beszélget.

Provaznik Ariel (Kerülj képbe) Schneller János alapító kurátorral beszélgetve a Garten Balaton kortárs képzőművészeti programsorozatra hívja fel a figyelmet, megemlékezve a kezdetekről, Bánki Ákos kollégánk közreműködéséről, a befogadó kis falvak családias hangulatáról, a kortárs műgyűjtők világáról.

Szerelmes földrajz rovatunkban Szikora József (Sínek a végtelenben) a gyorsan szaporodó bicsek és portok között ifjúsága tovatűnő balatoni világára emlékezik.

Retró rovatunkban Csatári Bence Trendek és fizetések az Interpop Fesztiválon címmel a nyolcvanas évek végén rendezett siófoki könnyűzenei fesztiválok világába kalauzol.