Sajgó Szabolcs Az Alkotó nem pihen című vezércikkében azt bizonyítja, hogy a nyugati civilizáció, benne a modern tudomány, a képzőművészet, az irodalom és a zene mind-mind elképzelhetetlen lenne keresztény inspiráció nélkül.
Róna Katalin (A nyughatatlan szépség kastélya) a történelemformáló Nádasdy család nádasdladányi, hazánkban egyedülálló, Tudor-stílusú historizáló kastélyát, annak építéstörténetét és belső tereiben is autentikus újjáéledését mutatja be.
Balázs Zsuzsa (Szent Ignác útja – Egy új élet reménye) Tolvaly Ferencnek a jezsuita rendalapító által annak idején bejárt Loyola–Manresa út nyomvonalán létesített Camino Ignaciano zarándokútról a kijárási korlátozások hónapjaiban készített dokumentumfilmjét ismerteti.
Illés Pál Attila (Egy XX. századi főpap oltárra emelése) Stefan Wyszyński boldoggá avatása kapcsán tekinti át a lengyel bíboros életútját, a nagy hatású hithirdető főpapét, aki a munkások barátjaként kereste a modus vivendi lehetőségét a kommunista hatalommal is, s az üldözések idején hozott személyes életáldozatával tízmillióknak adott példát nemzeti és keresztény identitásuk megőrzéséhez.
Krómer István A peremre szorítottak pápája jön el hozzánk címmel Szabó Ferenc jezsuitával készített interjút Ferenc pápa és elődei tanításának folytonosságáról és az egyházfő sajátos, sokszor zavarba ejtő üzeneteiről.
Mike Károly (Ferenc pápa és a régi liturgia) és Pákozdi István (Kívánatos rend) Ferenc pápa Traditiones custodes kezdetű motu propriójának új liturgiai intézkedéseiről, a hagyományos latin rítus szabályozásáról vitáznak.
Zatykó László ferences szerzetes A kapcsolatteremtés zsenije címmel rendtársára, Máté Károly Teodózra, nemzedékek közkedvelt, a legzárkózottabbakat is szóra bírni képes paptanárára emlékezik.
Fabiny Tamás evangélikus püspök (Más juhaim is vannak) Szerdahelyi Csongor Szemlélhettem a csodát című, a költő, szerkesztő, lelkipásztor és közösségszervező Sajgó Szabolcs jezsuitával készült életút-interjúját mutatja be.
Réfi Zsuzsanna Ősbemutatók szárnykürtre és trombitára címmel Boldoczki Gábor trombitaművésszel a francia barokk és XXI. századi magyar művek megszólaltatásáról, a rézfúvós repertoár gyarapításáról, Krzysztof Penderecki számára dedikált concertójáról, tanítványainak fejlődéséről beszélget.
Király Miklós Miért nem szabad kilépnünk az Európai Unióból? címmel az uniós tagság nemzetstratégiai és gazdasági előnyeit veszi számba, köztük Trianon sebeinek részleges orvoslását.
Szerelmes földrajz rovatunkban Barna Gábor Jászok a kunok között címmel szülővárosa, Kunszentmárton építészeti értékeivel, művészeti életével, kézműves és közösségi hagyományaival ismertet meg.
Rónai Balázs Zoltán (Jelenvaló-ság) Tóth Angelikának a múlhatatlan örök pillanat megragadására törekvő festészetét mutatja be. A művésznő képei szeptember 13-tól az Országút Galéria Időtlen idő című kiállításán tekinthetők meg az óbudai Selyemgombolyítóban.
Bereti Gábor (A sokszínűség lehetősége) Varga Melinda Kifordított ég című szerelmes versciklusát elemzi, amely a posztmodern verselés líraiságot lassan epikussá változtató irányzatával szembefordulva eredeti képalkotási technikájával feleleveníti és továbbfejleszti a műfaj nyelvi karakterét.
Molnár Vilmos Fenn a fán és Elmer István Rendezés című novellája mellett ezúttal Kopriva Nikolett verseit közöljük.
Ajánló rovatunkban Bereményi Géza Azóta is élek című novelláskötetéről, Szentmártoni János A katarzis nyomában című esszé- és tanulmánykötetéről, valamint Benkő László A pozsonyi csata történetét feldolgozó történelmi kalandregényéről olvashatnak.
Balázs Zoltán (A diktatúra mint végső állomás) Carl Schmitt vezérről, népről, szuverénről, kivételes állapotról szóló „fantáziálásával” Hugo von Hofmannsthal A torony című drámájának sötét politikai pesszimizmusát állítja szembe: a hatalom marad az, ami: elnyomás és erőszak, most és a világ végéig.
Hetesi Zsolt (Nem könnyű a klímadió feltörése) Szarka László lapunk 34. számában megjelent klímaszkeptikus írásának állításaival száll vitába.
Eszteri Dániel, az Adatvédelmi Hatóság osztályvezetője Féket a mesterséges intelligenciának címmel a terület készülő európai uniós szabályozásának kockázatalapú megközelítését mutatja be.
Szekfü András (Jancsó és Hernádi) Jancsó Miklós filmrendező születésének centenáriumára forgatókönyvírója, Hernádi Gyula gondolataival emlékezik.
