A Székelyföld egyik ékességére, az Egyeskőre igyekvő vándor útja Balánbányán, a tudatos betelepítés révén – a Hargita megyében ritkaságszámba menően – román többségűvé tett bányavároson vezet keresztül. Nicolae Ceaușescu annak idején Kárpátokon túli munkások ezreit költöztette az Olt mesés völgyével különösen éles kontrasztban álló blokkházakba, elérve, hogy 1977-re a románok már kétharmados többségbe kerüljenek. Talán ez a „sikertörténet” lebeghetett Ludovic Orbannak, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének szeme előtt, amikor pártja Hargita megyei tisztújító küldöttgyűlésén szorult helyzetében a jó öreg magyar kártya előhúzása mellett döntött.

Orban pozíciója ugyanis pártja élén igen ingataggá vált, miután az általa korábban a kormányfői székbe segített Florin Cîțu ringbe szállt a pártelnöki székért. Egyre több megyei pártszervezet sorakozik fel mögötte, s Klaus Johannis államfő támogatását is élvezi, ezért azután Orban óhatatlan szükségét érezhette, hogy benevezzen a nagyotmondási versenybe.

„Ha a térséget sikerül a potenciáljának megfelelően fejleszteni, látni fogják, hogy az etnikai összetételt is jelentősen meg lehet változtatni

– kecsegtette Orban a Székelyföldön kisebbségben lévő román nemzeti liberálisokat. – Ha itt termelőkapacitások alakulnak ki, és szükség lesz a munkaerőre, nyilvánvaló, hogy jönnek majd munkakeresők is.” A román kormánypolitikában a munkahelyteremtésnek ugyanis a kisebbségek lakta vidékeken nem az a célja, hogy a térség megtartó erejét növelje, hogy a Hargita megyében tanuló magyar tanoncoknak legyen munkája és jövője.

Ami azt illeti, Ludovic Orbannak a fejében máris sikerült véghez vinnie az etnikai összetétel megváltoztatását. Édesapja ugyanis még Orbán volt, brassói magyar ember, akit a történelem szeszélye és saját jelleme (vagy annak hiánya) a Securitate soraiba sodort, s román asszonyt választott gyermekei anyjának. Így lett a fia Orbán Lajos helyett Ludovic Orban, aki ismerői szerint jól bírja, csak éppen nyilvánosan nem használja az apanyelvét.

Még nem tudni, hogy a renegátságban a szász Klaus Johannishoz (ma már Iohannis néven román államelnök) hasonló karriert befutó politikus bizonyítási kényszere meghozza-e a kívánt taktikai eredményt, részben azonban máris visszahullott a fejére, miután korábbi kormánypozíciói révén (volt már közlekedési miniszter és miniszterelnök) azon kevesek közé tartozik, aki éppenséggel sokat tehetett volna beruházások Székelyföldre csábítása érdekében.

A magyar kérdéssel a PNL belső elnökválasztási kampányában korteskedő román politikusoknak azonban csak a választási kampányban jut eszébe, hogy Székelyföld létezik – mutatott rá Hegedüs Csilla államtitkár, az RMDSZ sajtószóvivője. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sokatmondó konkrétummal szemlélteti a helyzetet:

a román állam legnagyobb beruházása a Székelyföldön a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építése,

miközben Craiován és Pitești-en Ford-, illetve Renault-gyár telepedett meg hatalmas állami segéllyel. Erdélyben viszont még véletlenül sem ösztönzött hasonló befektetéseket a román állam.

Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök konkrétan azoknak a beruházásoknak a listájára hivatkozik, amelyet Hargita megye Orban miniszterelnöki mandátuma során nyújtott be a kormányhoz – hiába. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Hargita megyét elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások kerülték el, és ezen az Orban által vezetett kormány sem segített. Autópályák nélkül, komoly infrastruktúra nélkül természetes, hogy kevesebb beruházó érkezik Székelyföldre, vagy akár Moldvába, Havasalföldre, vagy bárhová. Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség székelyföldi társelnöke Orban szavai nyomán nagy izgalommal várja, mikor kezdődik az A8-as, Moldvát Székelyföld érintésével, Erdély központi részével összekötő autópálya építése.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem lát különbséget a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt székelyföldi regionális fejlesztési tervei között. Az előbbi szókimondóbb, nincs tekintettel a nemzetközi jog betartásának látszatára sem, sem Románia kötelezettségvállalásaira, míg Liviu Dragneaék ugyanezt a magatartást megpróbálták ravaszkodva elrejteni.

Izsák szerint a Trianon óta létező betelepítési tervekről a román politikai osztály a jelek szerint nem hajlandó lemondani. Ez azonban Románia nemzetközi kötelezettségeinek megsértését jelenti. A Magyarország és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságrólszerződés (alapszerződés) 15. cikke ugyanis kimondja: „Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek szabadságjogait.”

Pataky István úgy látja, Ludovic Orban székelyföldi kampányvizitjén

azt mondta ki hangosan párttársai előtt, amiről román politikusi körökben „eddig csak háttérbeszélgetéseken, kocsmai vágybörzén illett elmélkedni”:

így vagy úgy, de változtatni kellene a magyarlakta régió etnikai arányain. Kelemen Hunor szerint Ludovic Orban Ceaușescu retorikáját veszi át, hiszen Ceaușescu akarta az iparosítással az etnikai arányokat megváltoztatni.

Mint Pataki Tamás jegyzetében rámutat, a magyarlakta régiók gazdasági tönkretétele, gazdasági kivéreztetése Trianon óta a környező államok első számú stratégiái közé tartozott és tartozik. A román állam sem adta fel mindmáig az etnikailag tiszta román nemzetállam megteremtésének célját. A román kormányok eddig kiéheztetni próbálták a székelyeket, de ők szívósnak bizonyultak, úgyhogy most stratégiát váltanak, jólétet teremtenének, hogy beözönöljenek a román vendégmunkások.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint „Ludovic Orban hadüzenetszámba menő magyarellenes szavait halálosan komolyan kell vennünk, mint amelyek Erdély, különösképpen pedig a tömbmagyar Székelyföld etnikai összetételének a több mint száz esztendeje tartó mesterséges megváltoztatásának a nacionalista programját elevenítik fel és hirdetik meg újra.”

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az etnikai arányok megváltoztatása a román politikusok többségének százéves álma. Most azonban más időket élünk, mint a Ceaușescu-rendszerben, lakosságot még akkor sem lehet betelepíteni, ha ezt egyes politikusok nagyon szeretnék. Pataky István szerint a Székelyföld elrománosításához remélhetőleg kevés lesz a politikai ügyeskedés. Románia ugyanis épp egy demográfiai dráma kellős közepén áll. A lakosság fél százalékkal csökkent egyetlen év alatt.

Székelyföldön ugyanakkor valamivel jobb a helyzet, a térségben magasabb a gyermekvállalási kedv, mint az ország többi régiójában.

Szociológusok szerint a magyarlakta romániai megyékben azért jobbak a demográfiai mutatók, mert a kivándorlás a 2010 utáni években az erdélyi magyarságot kisebb mértékben érintette, mint az össznépességet. Míg a román nemzetiségűek aránya harminc évvel ezelőtt kilencvenszázalékos volt, mára nyolcvanhárom százalékra csökkent. Addig, amíg a bukaresti politikum még vázlatos stratégiára sem képes a román népességet különösen súlyosan érintő országos demográfiai katasztrófa megállítására, a Ludovic Orbanéhoz hasonló fejtegetések a megszokott soviniszta kampányüzenetek szintjén maradnak.

Izsák Balázs szerint Székelyföldön szükség van fejlesztésre, szükség van beruházásra. Ezeknek a tervét azonban nem szabad kivenni a helyi és megyei önkormányzatok hatásköréből, hanem meg kell teremteni számukra a lehetőséget, hogy

az elnéptelenedő székely falvak infrastruktúráját fejlesszék, hogy az onnan kényszerűen elköltözöttek hazatérhessenek.

A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése éppen erről szól. A nemzeti régiók gazdasági lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg.

Míg azonban az Európai Unió elitje és bürokráciája láthatóan következetesen gátolni igyekszik az etnikai kisebbségek érdekében indult minden polgári kezdeményezést, a velük e téren (is) egy húron pendülő román politikusokkal láthatóan elégedettek. Erre az Orbanra mondta tavaly szeptemberben Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője, emlékeztet Pataky István, hogy Iohannisszal együtt „visszatérítették Romániát az európai útra”…