Fél évszázad döntő pillanatait, a rendszerváltozás eseményeinek kevésbé ismert tényeit, összefüggéseit, hátterét villantja fel A világfa ágain című beszélgetőkönyvében Kodolányi Gyula, aki Gazsó L. Ferenc A koronatanú című vezércikke szerint saját sorsán keresztül mutatja be, milyen az, amikor egy író-tudós belép a nagypolitika fősodrába. A közölt szemelvényekből kiderül, hogyan emlékezik vissza a költő apósa, Illyés Gyula rendszerellenes tüntetéssé vált temetésére vagy Lech Wałęsa személyiségére.

Gróh Gáspár (Búcsú és köszönet) Mádl Dalma asszonyra emlékezik, aki ugyanazzal a figyelemmel hódította meg az uralkodókat, mint a társadalom perifériájára került elesetteket.

Politikai színészet és történelmi felelősség című írásában Kulin Ferenc úgy látja, hogy az önmagukkal meghasonlott politikusok a hatáskeltéshez igazítják a közérdeket. Az igazság feltárása nemcsak a hazudozó leleplezését, hanem az elrejtett valóság tudatosítását is megköveteli.

A Tolna megyei Tevelen bukovinai székelyek, Mátyusföldről kitelepített magyarok és svábok között nőtt fel Móser Zoltán fotóművész, aki vallomásában (Elbeszélő és képes múlt) ajándéknak, jó történelmi leckének tartja gyermekkorát, majd az Eötvös József Collegiumot, s a végigbarangolt Erdélyt és Lengyelországot.

Mi magyarok, s a szomszédaink gyakran egyoldalúan és nyugati szemüvegen keresztül tekintünk egymásra, veti fel Bereti Gábor (Közösségünk nyelvén), pedig a közös Közép-Európa építése lehetetlen nyelveink kölcsönös elsajátítása nélkül.

Csapodi Márton (Kiugrik-e a nyúl a bokorból?) emlékeztet, hogy az Európai Unió Bírósága eddig csak a lengyel igazságszolgáltatás rendszerébe próbált beavatkozni, de az ellen már jóval több tagállamnak lenne kifogása, ha erre általános igényt formálna.

Maribortól az Adriáig vezet az a szlovén hegyitúraút, amelyet Sárossy Bence (Nevek és névtelenek) járt végig vaskori halomsírok, partizán emlékművek és második világháborús tömegsírok mellett elhaladva a Júliai-Alpok Triglav-csúcsán át a tengerig.

Zatykó László (Ragyogó erőtlenségben) hetvenedik születésnapján köszönti Majnek Antal munkácsi püspököt, akit szentelése után II. János Pál azzal küldött az újjászervezett egyházmegye vezetésére, hogy vértanú elődje, Romzsa Tódor példája legyen a szeme előtt.

Eperjes Károly valós életutak mozaikjaiból építkező, az ötvenes évek egyházüldözését feldolgozó Magyar Passió című játékfilmjéről beszélget a rendező főszereplővel Elmer István (A szeretet párbeszéde).

Engländer Tibor és a cionista magyar zsidók életét és eszmei útkeresését ismerhetjük meg Novák Attila Ideológia és önazonosság című, az 1953-as budapesti cionista per történetét feldolgozó kötetéből. Pelle János recenziójában (Alijára készülő forradalmárok) úgy ítéli meg, Sztálin halála után Rákosi ráébredhetett arra, hogy egy ilyen típusú kirakatperben akár maga is a vádlottak padján köthet ki.

Ez nekünk jó lesz… – nézte ki magának Czinege Lajos honvédelmi miniszter a nádasdladányi kastélyt, s kívánta előregyártott vasbeton épületszárnnyal bővíteni. Nagy Gábor felidézi, hogyan tudta ezt a katonai észjárásra alapozva egy fiatal építész megakadályozni.

Rosdy Pál A jezsuiták magyarországi története című kézikönyvet mutatja be, amelyből megismerhetjük a hazánk kultúrtörténetében meghatározó szerepet játszó rend öt évszázadának nagy egyéniségeit és jellegzetes intézményeit.

Pécs belvárosa alatt az egykori Sopianae sírépítményei 2000 óta a világörökség részei. Róna Katalin Tizenkét évszázad húsz év tükrében címmel a festett földalatti kripták históriai, vallástörténeti, építészettörténeti és képzőművészeti értékeit ismerteti.

Az Eiffel Műhelyházban elevenedett meg Gyöngyösi Levente opera-musicalje, A Mester és Margarita. A zeneszerző Réfi Zsuzsannával arról beszél (Bulgakovtól a gyöngyösizmusig), hogy közelebb kívánta hozni egymáshoz a könnyűzene és kortárs opera képviselőit, akik ma látványosan fintorognak egymásra.

Zsikla Mónika, a kelet-közép-európai kortárs művészet megismertetését céljául kitűző, Queenie Rosita Law hongkongi műgyűjtő által létrehozott Q Contemporary vezető kurátora Szekáry Zsuzsanna Formabontó magánmúzeum című interjújában az intézmény megalapításának hátterét mutatja be.

Filip Tamás (Fénylik, ropog, Ami előtted magasodik, Jó nekem) és Szeder H. Réka verseit (Madárlak, Nem ennek indult) olvashatják, Babics Imre Kihallgat itt rekedt ikreke és Simon Adri Tizenöt halál című verseskötetét, valamint Olga Tokarczuk Nyughatatlanok című, a valóság és fikció határán mozgó regényét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A Viktória-tó környezeti problémáinak megoldásán dolgozó kutatócsoport példáján a szándék és a tett viszonyát elemzi Oberczián Géza A küldöttek című (kaland)regénye, melyet Gáspár Ferenc A pokolba vezető útról címmel ismertet.

A vadászat a természetbe merülés ősi teljességélményét jelenti – állítja Farkas Ádám. (Lehet-e természetvédő a vadász?) Súlyos következményekhez vezethet, ha a vadász elmulasztja az élő vagyon szakszerű kezelését és fenntartását.

Czeglédi Pál szerint (Ahol kereskednek, ott szelídek az erkölcsök) Mike Károly empirikus kutatásai cáfolják, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások világát a „vadkapitalizmus” és az „amorális familializmus” jellemezné