Éghajlatváltozás 180° címmel kéthetente megjelenő szakmai hírlevélben készül tájékoztatni a szakmai és érdeklődő közönséget az Éghajlatváltozás és egészségprogram három vezető kutatója. A kezdeményezésnek különös súlyt ad az idei, példátlanul forró nyár friss tapasztalata.

Az egykori királyi Magyarország leginkább épen, berendezésével együtt megmaradt vára a kuruc múltnak, sőt a trianoni traumának is jelképe lett. Krasznahorka legújabb kori története 2012. március 10-én siklott félre, amikor részben tűz martaléka lett.

Világörökség lesz-e valaha az évek óta, a Balaton-felvidéki kultúrtáj részeként várományosi listán szereplő Tihany, a jövő kérdése. Ám az biztos, ha a település maga nem tesz érte semmit, sőt fejlesztéseivel épp a természet ellen dolgozik, aligha.

Tihanyban befejeződött a bencés apátsági templom altemplomának régészeti kutatása. Meglepetéseket hozott, s érdekes eredményeket várhatunk a kriptában eltemetettek csontjainak vizsgálatától. Fény derülhet rá, megvannak-e I. András király földi maradványai.

Néhány éve még Habsburgnak vagy éppen k. u. k.-nak gúnyolt, fáradt, kopottas sárga építmény állt a tatai Öreg-tó fölött, kiüresítve, búsan várva jobb időket. Manapság új életre kelt, elegáns, fehér barokk épület az Esterházyak grófi ágának egykori rezidenciája.

A hazai tájnak olyannyira részévé vált az útszéli kőkeresztek látványa, hogy józan megfontolásból, a katonai szempontokat respektálva még az istentelen bolsevista rendszer is érintetlenül hagyta őket.

Befejeződött a Világörökség Bizottság ülése, harmincnégy új helyszín nyerte el a rangot, magyar ezúttal sincs köztük. Pedig lehetett volna, akárcsak 2019-ben. Ám másodszor is visszaléptünk, és a bizottság úgy látszik, megunta a pávatáncot.

Elkészült egy ház, és szinte észre sem vesszük. Ez nem tűnik nagy dicséretnek, jelen esetben mégis az. Az ország szimbolikus főteréről, a Parlament előtti térről szólnék, az azt övező beépítés déli, Duna-part felőli épületéről.

Az erdélyi Beszterce–Naszód megyében ledőlt a jórészt magyarok lakta Tacs református templomának tornya. Felvetődik a templomváltás, az értékeink magyar kézben tartásának kérdése, és az is, hogyan döntsük el, mit érdemes megmenteni.

Nem sokkal 79. születésnapja után elhunyt Ráday Mihály – adta hírül 2021. július 17-én a család.
A Kossuth-díjas operatőr, rendező, műemlékvédelmi író, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke nemrégiben vehette át a Budapest díszpolgára címet.

A reformkori várost, a belváros elegáns palotáit, a dús lombú kertekben megbúvó nyaralókat szinte félkörben ölelik a mai városnegyedek. A kört
a Balaton zárja le. Füreden hűségesen védik a múltat, amely így harmonikusan él együtt a jelennel.

Forró krumpliként dobálják egymásnak a riválisok; a négyes metró támogatási szerződése alapján már régen be kellett volna vezetni a fővárosban a behajtási díjat, de senki nem meri vállalni annak vélt vagy valós politikai kockázatát. Ami változatlan: idegőrlő araszolás a forgalmi dugókban.

Az első ezeréves évforduló megünnepléséről 2019-ben lecsúsztunk, talán lesz egy másik alkalom is. Zalavár egykori bencés apátsága épületegyüttesének lelőhelyéről gondolkodva 2024-ben reménykednek a szakemberek.

Van, aki úszómedencének nézi, mások horgásztóként vagy vitorláspályaként tekintenek rá, a Balaton azonban élő tó, a természet része, amivel az ember nem bánhat kénye-kedve szerint, ha azt akarja, hogy ezt a csodát még utódai is láthassák.

Ahogy telik az idő, évgyűrűkként fonják körbe életünket a múló esztendők, és patinásodnak az emlékek. Ma már szinte varázslatnak tűnik, ahogyan a Zsolnay-gyár régi ruháját ledobva a Zsolnay Kulturális Negyed fényes öltözékét magára vette.

Sétálok az Apáczai Csere János utcán, elhagyom az egykori MAHART palotájának a megújulás jegyében kibelezett, nagyvonalú homlokzatát egyelőre őrző épülete előtt, amikor az Erzsébet híd pesti ívei közül, a távolból kibukkan egy magasra törő tömb. 

Hogy nézett ki Európa a XVII. században, II. Rákóczi Ferenc születésének idején? A kérdésre válaszol az a sakktábla Borsi megújult kastélyában, amely bemutatja, milyenek voltak a birodalmi erőviszonyok, hol mekkora volt a lakosság és a hadsereg.

A Duna hazai, nagyrészt szabad folyású szakasza Európa kiemelkedő természeti értéke, egyben a kontinens egyik legfontosabb közlekedési folyosója. Átgondolt kompromisszumra kell jutni a hajózóút-fejlesztés érdeke és a vele ütköző természeti értékvédelem között.

Legismertebb középkori műemlékünk. A köztudatban így él Ják egykori bencés apátsági temploma. Valóban ismertük? Aligha. Az újabb régészeti és művészettörténeti kutatások nyomán feltárul a templom, sőt az egymásra épült templomok története.

Modernity – magyarul korszerűség, other – más. Az építészetben vonalak, idomok kerülnek egymásra, egymás mellé, ha építészek szavakkal játszanak, új szó születik. Othernity – a XVII. Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának címe.  

Volt orfeum, varázsszínház és akadémiai Tudományos Színház, bemutattak itt mozgófényképeket, a tánctörténet, akárcsak a századelő színiakadémiája is átmeneti otthonaként jegyzi, osztozott rajta a színház és a feltörekvő mozi. Az Uránia.

A II. kerületi Önkormányzat február végén egy felhívást tett közzé, amelyben ötleteket és javaslatokat vártak négy névtelen közterület elnevezéséhez.

A pusztasággal, romokkal, elhagyott épületekkel és sugárfertőzéssel körülvett atomerőmű nem az, amit a legtöbb ember az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítana. De Ukrajna épp erre gondolt Csernobilban.