A megújuló energia legnagyobb barátai sem szeretnék, ha csak nappal és/vagy szeles időben juthatnának áramhoz, ezért éjszaka, borongós és szélcsendes időben (sőt viharos szél esetén is, amikor biztonsági okokból a szélerőműveket leállítják)

az állandó rendelkezésre álláshoz tartalék áramforrásokat kell bevetni, másrészt túltermelés esetén a fölös áramot tárolni kell

szűkösebb időre. Műszakilag mindez megoldható, akár többféle módszerrel is, csak ettől az „olcsó megújuló energia” már korántsem lesz olyan olcsó.

A villamos energiát előállító generátorok meghajtása többféle módon történhet. Az egyik lehetőség a dugattyús, gázüzemű belső égésű motor. Ez lényegében ugyanúgy működik, mint a gázüzemű autók motorja, csak a mérete nagyobb. S amint az autókban a motor fordulatszáma egyszerűen szabályozható az üzemanyag adagolásával, a gázmotoros (kis)erőművek teljesítménye is rugalmasan és gyorsan változtatható. Ideális eszközök tehát a termelés ingadozásának „kisimítására”.

Húszhengeres gázmotoros erőmű (Wikipédia)

 

Majdnem ugyanez mondható el a gázturbinás erőművekről, amelyekben a gáz folyamatos égése történik, a forró füstgázok pedig a turbinalapátokat megforgatva közvetlenül forgó mozgást hoznak létre, meghajtva az áramtermelő generátort. A keletkezett hő mindkét megoldás esetén hasznosítható, javítva a berendezések hatásfokát.

A lényeg azonban a könnyű és gyors szabályozhatóság, amivel a mindenkori igényekhez lehet igazítani az áramtermelést.

A módszer hátránya, hogy a szabályozásra használt gázerőmű csak időnként működik, akkor is változó intenzitással, vagyis a kapacitáskihasználtsága alacsony, következésképpen az így termelt áram (eleve) drága. Ehhez adódik a földgáz árának az utóbbi hónapokban tapasztalt drámai és láthatóan nem átmeneti emelkedése, ami erőteljesen felveti a másik megközelítés, az áramtárolás kérdését. Erre is léteznek módszerek, csak (eddig) még a szabályozásnál is drágábbak (voltak).

A legkézenfekvőbbnek látszó megoldás az akkumulátor, amit elektronikai eszközeinkben, autóinkban széles körben használunk is, ipari méretekben azonban drága, az igények rohamos növekedése miatt a hozzá szükséges különleges anyagok (lítium, kobalt, ritkaföldfémek) áremelkedése miatt olcsóbb aligha lesz, és emellett komoly veszélyeshulladék-problémákat okoz már ma is, használatának bővülésével nyilván még inkább.

A leginkább kiforrott, ipari léptékben is használható áramtároló módszer,

a szivattyús-tározós erőmű alapelve roppant egyszerű: megfordíthatóvá, kétirányúvá teszi egy vízi erőmű működését:

a másutt, más módon termelt, éppen fölösleges árammal felpumpálják a vizet egy magasabban lévő tárolóba, majd amikor áramra van szükség, ismét a generátorokra zúdítják. Bevált, jó hatásfokú, különleges anyagokat és bonyolult technológiát nem igénylő eljárás, egyetlen nehézsége a vízi erőművek általános korlátja: megfelelő domborzati viszonyokat igényel.

Hasonlóan egyszerű fizikai elven működik a sűrített levegős áramtárolás. A fölös árammal kimerült gázmezőkbe, bányákból visszamaradt üregekbe levegőt préselnek, s a nagy nyomású sűrített levegő később közvetlenül hajthat turbinát, vagy vizet nyom a vízturbinákra.

Szélerőműhöz kapcsolt Ocean Battery-rendszer (oceangrazer.com)
 

A tengeri szélerőművek áramának helyben történő tárolására dolgozott ki a fentiekhez hasonlóan fizikai elven alapuló ötletes megoldást az Ocean Grazer. A víz nem nyomható össze, ellenben egy rugalmas, nagymértékben tágulni képes anyagot felfújhatunk vele. A cég Ocean Battery tengeri energiatároló rendszerének koncepciója erre épül: az energiát úgy lehet tárolni, hogy a tengerfenéken elhelyezett rugalmas csövekbe a mélyben – a felette lévő vízoszlop miatt – uralkodó nagy nyomással szemben vizet préselnek, majd amikor áramra van szükség, a zárószelepeket megnyitva ezt a vizet turbinákon keresztül hagyják visszafelé áramlani a merev falú, össze nem nyomható víztárolóba.

Az Ocean Battery-rendszer működése
 

A folyamat ahhoz hasonlítható, mint amikor egy feszesre fújt léggömbben lévő sűrített levegőt hagyunk kiáramlani, s azzal egy szélkereket hajtunk meg. A módszer segítségével a szivattyús-tározós erőműhöz hasonlóan

jó hatásfokkal visszanyerhető a víz pumpálásába korábban fektetett elektromos energia,

akkor, amikor az áramra éppen szükség van. Az Ocean Battery-rendszer előnye, hogy nem igényel ritkaföldfémeket, és közvetlenül a tengeri szélerőműparkoknál telepíthető.