A váratlanul hatályba lépett erdészeti rendeletmódosítás várható hatásairól kérdeztük Ódor Péter erdőökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatóját. Az intézmény állásfoglalásban is megfogalmazta szakmai aggályait.

Kastélyok újulnak meg, hajdanvolt várak „épülnek fel” országszerte. Megszépültek, múzeumként látogatókra várnak, valamennyiben van már kávézó is. És azonkívül? Csillagfényes, meleg nyári estéken óhatatlanul felvetődik a hogyan tovább kérdése.

A kormány az energetikai vészhelyzetre hivatkozva rendeletben függesztette fel a fakitermelésnek a természetvédelmi és az erdőtörvényben szereplő korlátait. Ökológusok a természetvédelem végéről beszélnek, erdészeti illetékesek szerint csupán a tűzifaellátás javítása a cél.

A budai Várnegyed polgárvárosában, ott, ahol a Kard utca ráfut a Bécsi kapu térre, két saroképület néz szembe egymással. Két ház, két korszak. Az évszázadok nyomait magán viselő biedermeier csíkos falfestésű palota és a XIII. századi alapokon nyugvó kortárs mű.

Elképesztő magyar innovációs ötlet: ötvenezer éves grönlandi biojég menthetné meg a Balaton hőségben fuldokló halait.

Gál István egész életét Vecsésen töltötte. Legkorábbi emlékei a II. világháború idejéhez kötődnek. Ha foszlányokban is, de emlékszik azokra az épületekre, melyeket akkoriban sodort el a történelem. Többek között ezeknek állít emléket a makettjei készítésével.

Zuhog a víz a kazettás malomkerékre. Ezer esztendőn át a vászolyi Szent Jakab-forrás és Pécselyen, a Zádor-várnál eredő, majd a Klára-majornál egyesült, Balatonba igyekvő víz tartotta életben ezt az ipartörténeti remeket.

A műemléki helyreállítások korát éljük. Ez nemcsak Magyarországra, hanem kis túlzással az egész világra igaz. Ám a megújult épületek látogatói legtöbbször csak az aktuális állapottal, a restaurált vagy rekonstruált végeredménnyel találkoznak.

Építészeti extravagancia és természeti csoda egyesül a velencei Bence-hegyi kilátóban, ahonnan a Dunántúl egyik legszebb panorámája tárul az utazó elé. A látványért különösebben meg sem kell erőltetnie magát, csak tartani egy bő negyedórás pihenőt.

Lakóházak, pajták, górék, füstölők, pincék, aszalók, malmok, csárdák, iskolák, útszéli keresztek: a népi építészet jellemző alkotásai, szerencsére még szép számmal akadnak itthon. Megmentésükre, felújításukra jött létre a Népi Építészeti Program.

Napfény felé nyújtózkodó, szemét a fénytől kezével védő légies női alak – A reggel. Georg Kolbe szobra 1929-ben a barcelonai világkiállítás német pavilonjának külső oldalán kialakított vízmedencében állt. Ma Berlinben a Kolbe Múzeumban látható.

Tündérkastély, az örök szerelem és hűség kastélya – a környékbeliek emlegették így a Nádasdyak romantikus otthonát. Boldogság és tragédiák sora kísérte históriáját, erről is mesél a hazai kastélyépítészetben egyedülálló, romantikus műemlék.

A veretes 1984-es esztendőben az Általános Épülettervező Vállalatnál formálgattuk az egyre kornyadozó szocializmus építészeti arculatát. Nem is akármilyen csapatban dolgozhattam az akkori, ma már legendásnak mondott Varga Levente-műteremben.

Ötven évvel ezelőtt indult útjára Bedő István vezetésével a Dunán Regensburgtól a Fekete-tengerig vitorlázó magyar expedíció. Az út résztvevői közül többen már eltávoztak az élők sorából, de Fejéregyházi Andrást, a Srácot, hála Istennek, jó erőben találtam.

Baranya gazdag műemlékekben. A titok nyitja történelmében, vallási-felekezeti gazdagságában és településföldrajzi adottságaiban is rejlik. Utunk most a megye legdélebben fekvő sávjába, az Ormánságba, majd a nyugati szélére, a Szigetvidékre vezet.

Sűrű nádas kísérte partszakaszok, tóparti sétányok, a kertekben a villaépítészet kiemelkedő alkotásai és a népi építészet élő emlékei, a félsziget nyugati oldalának háborítatlan természeti világa, kenderföld meg levendulás… Ilyen is volt a balatoni táj.

Attila hunjairól, portyázó magyarokról, hátrafelé nyilazó lovasokról is szólnak a legendák a Római Birodalom hatalmát idéző itáliai Aquileiában, ahol
a Dolomitokból érkező Natisone eléri a tengert, ahonnan autós híd vezet az „arany szigetre”, Gradóba.

Zöld jelzés a tonnányi akkumulátort cipelő elektromos városi terepjáróknak, sorompó a hagyományos kisautók és hibridek, a bio- és szintetikus üzemanyagok alkalmazása előtt? Az ideológia megint győzni készül a józan ész felett. A végén még az ipari lobbinak kell szorítanunk?

XVI. Benedek pápa 2010-ben a béke világnapjára írt üzenete Isten mindenki számára szánt ajándékának nevezi a természeti környezetet, amelynek használata közös felelősséget kíván az egész emberiség, különösképpen a szegények és a jövő nemzedékek iránt.

Egy hónapja nyílt meg a Szentendrei Skanzen első határon túli tájegysége. A „tájegységbe” az 1920-ban elszakított történelmi Erdély tartozik bele, így helyet kaptak a Partiumból, a Bánságból, valamint Moldvából származó épületek is.

Talán utoljára. Ez villant belém, mikor autóval Pestről jövet, a Maros hídját elhagyva megpillantottam a Makó táblát. A töltés végén az ismert kép, a katolikus templom sötét, jobbra a reformátusok masszív fehér tornya, köztük, körülöttük a város.

Szabályos alakzat, máskor pontos rendjében is játékos homlokzati burkolat: klinker-expresszionizmus. Így nevezik Németországban azt a nálunk sem ismeretlen, ma ritkán emlegetett építészetet, amelynek jellegzetessége a házak klinkertégla borítása.

Sose bonts le egy kerítést addig, amíg nem tudod, hogy miért állították fel – fogalmazta át szabadon naplójában J. F. Kennedy elnök az író, filozófus G. K. Chesterton szavait. Egy település élő organizmus: nem szabad akárhogyan hozzányúlni, beleavatkozni az életébe.