A régmúlt idők históriájáról és társadalmáról hitelesen mesélő épített örökség és a történeti tájak hagyományos világnapja nálunk ebben az esztendőben különleges ünnepel párosul: idén másfél évszázados az intézményes magyar műemlékvédelem.

A kritikai poszthumanizmus a XXI. század elején az ökológiai válság, az antropocén katasztrófája közepette szembesül az emberközpontúság, a humanizmus fenntarthatatlanságával.

Annak, aki utazni kíván, lámpással sem lehetne hasznosabb könyveket találnia, mint a Hazai úti célok könyvsorozatának darabjai. Most megjelent a hatodik.

Okostelefon, okosóra, okostévé, okoserdőrendszer, intelligens háztartás és épület, okoseszközök, okosfólia az ablakokon, okosváros, okosrégió… Nemrég az egyik közszolgálati rádióban valaki okospéksüteményről beszélt – valami hasznos anyag van benne.

Látványos kampányfilmmel mutatja be negyedik Gigafactoryját, első európai gyártóbázisát, a keletnémet Grünheidében beüzemelt Giga Berlint az elektromos autók gigaspecialistája. Drón cikázik a robotizált gyártósorok között, a színes, szélesvásznú látvány valóban lenyűgöző.

Róka Szabolcs Tinódi-lant díjas népzenésszel beszélgettünk az ajtónkon kopogtató ökológiai kihívásokról.

Baráz Csaba évtizedeket töltött a természetvédelem élvonalában, 130 szakmai kiadvány kötődik a nevéhez, ott bábáskodott a Bükk-vidék geopark megszületésénél, és részt vett számtalan tanösvény kialakításában. Nemrégiben néhány társával elindította az obszidián.hu honlapot.

Miként lehet egy repülőtér sokszínű forgalmát, funkcióját az építészet eszközeivel megszervezni? Budapest első, modern közforgalmi légikikötőjének tervezésekor ez komoly kérdés volt. A repülőtér-építészet már világszerte a modern irányzat felé fordult.  

Az ukrajnai háború és a nyugat-európai energiaválság megmutatta, hogy az Európai Unió energiaimport-függősége atomenergia nélkül nem szüntethető meg, különösen, ha klímavédelmi okokból egyúttal a fosszilis energiahordozók használatát is be akarják szüntetni.

Volt idő, amikor villanyórája majdnem olyan ismert volt, mint ama sokszor megénekelt a Nemzeti Színháznál, „ott, ahol a hatos megáll…” A maga idejében a Postapalota Krisztina körútra néző homlokzatára szerelt kerek számlapú óra különlegességnek számított.

Budára, a Helytartótanácsba! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! – zúgta a tömeg a krónikák szerint azon a híres március 15-én, s már indultak, hogy a bírósági ítélet nélkül fogva tartott Táncsics Mihályt kiszabadítsák. Hol is volt a nevezetes börtön?

Érdeklődéssel olvastam az Országút 54. számában a Szükségünk van-e atomenergiára? című ikerírást – az Igen/Nem rovatban. Egész társadalmunkat érintő, aktuális problémára ígért válaszokat a cím és a bevezető gondolat, a két írás azonban több kérdést is felvet.

Harmincegy évet töltött munkatársként, majd vezetőként Türingia és Erfurt város épített örökségének szolgálatában. Sibylle Lohséval pályájáról, a sokszor példaértékű német műemlékvédelemről, Luther házáról, a civil kezdeményezésről is beszélgettünk.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Támogatáskezelő nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

„Nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni a természetbe, és ahová a Ligetből is be lehet látni. Azt akartam, hogy ez egy felszabadító hatású tér legyen” – mondta a Magyar Zene Házáról a tervező, Suo Fujimoto.

Az időutazás kérdése mindmáig megoldatlan – ez a legtöbb fizikus álláspontja. Nekem sikerült, rövid időre visszaugrottam a születésem évébe, majd körbeutaztam a Kárpát-medencét különböző korokban.

Hogyan is készülnek a rémisztő busómaszkok – na meg persze hogy miért és mikor kezdtek el egyáltalán a mohácsiak ilyen formán alakoskodni. Rosta Endre busómaszkfaragó mesterrel indultunk a válaszok nyomába.

A délszláv háború során a pusztulás szélére jutott, középkori freskókat rejtő horvátországi templom megmentéséről, Csíkban máig fennmaradt késő gótikus fa tetőszerkezetekről is olvashatunk a Teleki László Alapítvány In situ című online örökségvédelmi folyóiratában.

A budavári Sándor-palota nagytermébe lóháton érkezett, átugratott útját keresztező szekéren, lovával, Tatárral átúsztatott a jeges Dunán… Sándor Móric históriái. Legendák vagy valóság?A megújult grófi kastélyban, Bajnán a történetek is megelevenednek. 

Gaal Györgynek ez a friss bedekkere Kolozsvárt mutatja be, a „kincses várost”, remek fotográfiákkal illusztrálva, melyek önmaguban is beszédesek.

A tisztán elektromos hajtáslánc már nem a jövő technológiája – állítja egy debreceni vállalat, amely a helyi egyetem szakemberei által kifejlesztett eljárással kamionokat alakít át elektromos üzeműre. Ügyfeleik a környezeti lábnyomukat csökkenteni kívánó ismert nagyvállalatok.

Történész, koreográfus – ez már önmagában érdekes kombináció, ráadásul a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végzett, ott is doktorált. Diószegi Lászlóval, a Teleki Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Újrahasznosítható anyagokból nemcsak ruházati termékek, műszaki cikkek burkolatai és szőnyegek készülhetnek, de akár múzeumi tárgyak is. A zöld szellem már jó ideje betört a képzőművészet területére.