Micsoda varázslatos élmény lehetett valaha, ahogy a fasorral szegélyezett, tizenkét kilométeres, nyílegyenes postaúton végiggördülő fogat utasai előtt kitárulkozott a díszudvart büszkén uraló, U alakú, kocsifelhajtós, portikuszos kastély impozáns tömbje!

Veszprém megyében a Balaton-felvidéken, a varázslatos Káli-medencében, Szentbékkállától nem messze áll a valamikori település, Töttöskál templomának romja. Az írásos emlékek 1296-ban említik először a falut, melyet akkortájt királyi udvarnokok laktak. 

Sopron városképének emblematikus épülete a középkori Szent Mihály-plébániatemplom. A Belváros fölé emelkedő dombon magasodó monumentális épület históriája a XIII. században kezdődött. Első írásos említése 1278-ból való, Sopron akkor lett szabad királyi város.

A városkép megújításában játszott fontos szerepéért és a település történeti-kulturális értékeinek megőrzéséért Winkler Oszkár-díjjal tüntette ki a Soproni Városszépítő Egyesület a sopronbánfalvi Erdei Malom közben álló Kárpáti-malom épületét.

Az utolsó pillanatig kétséges volt, születik-e megállapodás az ENSZ montreali biodiverzitás-konferenciáján. A tanácskozás kínai elnöke végül az afrikai országok kifogásai ellenére elérte, hogy csaknem kétszáz ország (az Egyesült Államok és Vietnám kivételével) aláírja az egyezményt.

A história szerint az Elba menti Magdeburgot, a „német Veszprémet” I. Ottó német-római császár feleségének, Edithának ajándékozta. A császári pár kedvelt rezidenciája 968-ban érsekség lett. Ma a város új látványossága egy hajdani kolostorból lett múzeum.

A dualizmus kori magyar vidék jelentős műemlékei, marosvásárhelyi, pécsi, debreceni, nagykárolyi, nagyváradi épületek, s olyan alkotók, mint Lang Adolf és a Vágó fivérek, Otto Wagner, Josef Hoffmann kerültek szóba A város színeváltozása konferencián.

A nyírségi vizes élőhelyek lecsapolása, a meggondolatlan belvízelvezetés és a csapadékhiány kiszárította a Debrecen környéki patakokat és tavakat. Egy nagyvonalú vízpótlási program, a Civaqua napenergia hajtotta szivattyúkkal a Tisza vizét átemelve keltené új életre az erdős pusztát.

Új olajlelőhelyet tárt fel a Mol Zrt. a Pest megyei kisváros határában – éppen a legjobbkor, akkor, amikor a háborús szankciók miatt hazánk energiahordozó-importja is bizonytalanná válhat.

Egy városi utca olyan, mint a vízcsepp a tengerben: magában hordozza a település sok-sok jellegzetességét. Budán, a Rózsadomb lábánál húzódó Keleti Károly utca két világot köt össze: a Margit körút sűrű és a domboldal lazább környezetét.

Az Európai Bizottság elnöke minősítette így az ENSZ Sarm es-Sejkben megrendezett éghajlatváltozási konferenciáját, amelynek egyetlen kézzelfogható eredménye az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő országoknak támogatást nyújtó kompenzációs alap létrehozásáról szóló megállapodás.

1956 szelleme megváltoztatta a szocialista játékipart. Néphadsereg helyett indiánok lepték el a magyar gyermekszobákat. Ha nem hiszi, járjon utána!

Húsz éve annak, hogy a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájként a világörökség része lett. Ünnepi pillanat volt a Világörökség Bizottság buda-pesti ülésén a nyolcadik magyar helyszín kihirdetése. Nemcsak rangot, hanem felelősséget is jelentett.

Az őstermelői piacokat Budapesten, s a föld másik oldalán, a Fülöp-szigeteki Cebuban is a „modernizáció” fenyegeti: az ingatlanfejlesztők szürke bevásárlóközpontokká alakítanák őket, azt szüntetve meg, ami a legnagyobb vonzerejük: a közvetlenséget, személyességet, s persze az olcsó árakat.

Valamikor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek fordulóján történt. Egyik megyei székhelyen járva szembe találtam magam a zsinagóga épületével. Kérdeztem kalauzomtól, a tanácselnöktől, mi a jelenlegi funkciója. Göngyölegraktár – volt a válasz.

A két elhagyatott, látszólag pusztulásra ítélt földszintes házat díszes, vasrácsos kerítés kötötte össze, mögötte az elvadult kert hátsó részéből egy vakolatát vesztett, kupolás épület pártázatos vártornyai igyekeztek magukra vonni a tekintetet.

Vadgesztenye pattan a kövön, odébb ugrik. A hangból ítélve megrepedt a héja. Barna mókus mozdul egy ágon. Szélsebesen száguld a fa törzsén, a földön a barna golyóbishoz szökell, szájába kapja, és már itt sincs e serény élő lakója a holtak kertjének.

Valaha műemlékek voltak, mára csak megfakult fotó, tervrajz őrzi emléküket. Hiányuk, a helyükre emelt modern épületek sok esetben ma is tájsebként jelentkeznek a városképben, egyfajta sosem múló műemlékvédelmi „fantomfájdalomként” lüktetnek.

Újtelek főutcáján áll egy öreg harangláb. Hogy minden délben és este megszólaljon a harang, arról a szomszédban lakó Örzse néni gondoskodik. Minden bizonnyal ő az ország egyik utolsó harangozója.

Az elszálló áramárak a vállalkozások és a háztartások részéről is robbanásszerűen megnövelték a napelemek iránti igényt, miközben a kormány műszaki és pénzügyi okokból is éppen a folyamat lassítására kényszerül. A kötelező áramátvétel felfüggesztése satufék a piacnak.

A Petőfi 200 emlékév keretében történelmi emlékhellyé avatták a költő szülőházát Kiskőrösön. A Nemzeti Örökség Intézete gondozásában jelenleg huszonegy nemzeti és hatvan sztélével, emlékoszloppal jelölt történelmi emlékhely van Magyarországon.

Élhető örökség – Népi építészeti konferencia címmel rendezett utazókonferenciát a Népi Építészeti Programot 2018 óta a magyar kormány megbízásából és finanszírozásából szervező Teleki László Alapítvány. A cél a Sokorói-, azaz Pannonhalmi-dombság volt.

Kocsér község határában dacol az idővel a Kutyakaparó csárda, ahol százhetvenöt évvel ezelőtt született verse bizonyságaként Petőfi Sándor is járt. Bár az épület ennyi idő alatt sokat változott, továbbra is „kivül-belül” szomorú maradt.