A Bükkábrányi Energiaparkban a Plug Power elektrolizáló készülék és a keletkező hidrogéngáz palackozásához szükséges nyomásfokozó érkezésével célegyenesbe fordult az első hazai ipari léptékű zöldhidrogén-előállító berendezés telepítése, amely – várhatóan augusztustól – az ott működő 22 megawatt teljesítményű naperőmű többletenergiáját hasznosítja. Emiatt kerül a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. telephelyére, a legnagyobb hazai napelempark mellé.
Mint Bakos Imre, a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. projektvezetője elmondta, a megújuló energia előállítói a rendszerirányító Mavirral kötött szerződésük szerint előzetes menetrend alapján termelnek a hálózatra, amennyiben azonban a menetrendet nem tudják tartani, többletköltségeik keletkeznek.
A naperőműben a menetrendhez képest jelentkező túltermelés esetén a hálózatra nem vagy csak negatív árral adható árammennyiséget vízbontó rendszerbe irányítják,
hidrogéntermeléssel oldva meg a túltermelési ciklusok szabályozását. A technológiát az áramkereslet és -kínálat viszonyaihoz igazodva egy intelligens irányítástechnikai rendszer vezérli majd, amelynek optimalizálását a Szegedi Tudományegyetem vállalta.
Indul rendeltetési helyére az új berendezés (media.licdn.com)
Az eljárás alapelve roppant egyszerű: elektromos energia felhasználásával vizet bontanak (oxigénre és hidrogénre), s az ily módon keletkező gáz magas energiatartalmát számos módon hasznosítva melléktermékként csupán ártalmatlan vízgőz keletkezik. Az akár gyógyászati vagy tudományos célra is alkalmas tisztaságú hidrogén az élet számos területén válhat kulcsfontosságú energiahordozóvá, miközben az előállításához használt elektrolizáló berendezés a nap- és szélerőművek által termelt fölös áramot felhasználva megoldást kínál a megújuló energiaforrások változó (és kiszámíthatatlan) áramtermelésének alapproblémájára is.
Hidrogénnel, nehéz és költséges akkumulátorok nélkül működnek
az üzemanyagcellás áramfejlesztésen alapuló elektromos buszok, mozdonyok és autók, hidrogénnel lehet szénmentessé tenni a vas- és acél-, valamint a cementgyártást,
de a földgázhoz keverve az energiatermelésben vagy a háztartásokban is hasznosítható.
A bükkábrányi hidrogéntermelés gazdasági szempontból egyelőre még nem lesz versenyképes a földgáz alapú, környezetszennyező „szürkehidrogén”-előállítással, de a kísérleti projektnek nem is ez az elsődleges célja. Az új technológiák az első időben többnyire még drágábbak a széles körben használt hagyományosaknál, elterjedésükkel azonban ez gyorsan változhat. A zöldhidrogén esetében ez már csak azért is reális várakozás, mert a fosszilis energiahordozók használata klímavédelmi okokból fokozatosan drágulni fog, míg végül teljesen kiszorulnak, teret adva a környezetkímélő megoldásoknak.
