II. Rákóczi Ferenc szülőházának helyreállítása, a hárommilliárd forintos beruházás szinte teljes mértékben magyarországi forrásokból valósult meg, a munkálatokat koordináló Teleki László Alapítvány és a helyi önkormányzat által létrehozott nonprofit szervezet pedig negyvenöt évre megkapta a kastély kezelésének jogát. Amint akkoriban Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója fogalmazott, a kastély tekintetében „kulturális revízióra” került sor, amellyel mindenki nyert: a reneszánsz építészet gyöngyszemének számító épületben a magyarság méltó módon emlékezhet egyik legfontosabb történelmi személyiségére, míg Szlovákia, mint tulajdonos, egy tökéletesen felújított műemlék épülettel és annak rehabilitált környezetével gazdagodott. A nagyszabású átadó után a vendégek, az ünneplők hazatértek. És a kastély életében új fejezet kezdődött.

„A fenntarthatóság a műemlékvédelem egyik legfőbb problémája, amely a helyreállítás mellett rendre háttérbe szorul.”

Erről is beszélt Diószegi László 2023. április 20-án Budapesten, a Teleki László Alapítvány által szervezett konferencián, amely a Rómer Flóris-terv – Megújuló magyar műemlékek a Kárpát-medencében címet kapta. Előadásában az igazgató Borsi példáján mutatta be, milyen kihívásokkal szembesül a fenntartó egy műemlék épület működtetése során.

A kelet-szlovákiai Borsi 1910-ben még színmagyar település volt, azóta részben elszlovákosodott – úgy, hogy bár az utcán szinte csak magyar szót hallani, az ott élők nem kis része mégis már szlováknak vallja magát. Magyar iskola nincs a nagyjából ezer lakosú településen, ahogyan komolyabb Rákóczi-tudat sincs. A helyzet tehát korántsem ideális, akkor, amikor egy magyar kulturális attrakciót kellene vonzóvá és rentábilissá tenni, hiszen a falutól komoly támogatásra nem lehet számítani ebben. (Természetesen, hívta fel a figyelmet Diószegi László, ez nem minden ott élőre igaz – a polgármesterrel például kiváló az együttműködés –, és mindez azoknak sem róható fel, akik az anyaországtól való elszakítottság sok évtizede után úgy állnak magyarságukhoz, ahogy.)

Korábban, derült ki az igazgató előadásából, készültek felületes számítások arról, hogy Rákóczi szülőháza hogyan lesz fenntartható a felújítás után. A bevételeket a kastélyban nyíló kiállítás mellett a szálloda és az étterem termeli: a tervek szerint a hotel százezer, az étterem kétszázötvenezer, a kiállítás pedig százezer eurót hoz évente. Amint az elmúlt két év tapasztalataiból kiderült, a számítás az éttermet leszámítva helyes volt. Sőt, a kiállítás bevétele duplája a tervezettnek. Igen ám, de a korábbi számítások figyelmen kívül hagyták a működés jelentős költségeit. Az intézmény húszfős munkatársi gárdával, a kiállítás napi nyolcórás nyitvatartással, a szálloda huszonnégy órás recepcióval működik. Az éves eredmény jelentős veszteséget mutat, ám tudvalevő, hogy ez, összehasonlítva a magyarországi hasonló kulturális intézményekkel, rendkívül jó. Borsiban az összköltség nagyjából hatvan százaléka származik önálló bevételből – a legtöbb anyaországi intézményben ez az arány mindössze harminc százalék.

Keresden a Bethlen-kastély felújítás előtt 

A borsi kastély rentábilis üzemeltetését nehezíti, hogy Kelet-Szlovákia nemcsak északi szomszédunk legelmaradottabb régiója, hanem turisztikai fehér folt is. A felújítás előtt sokan abban bíztak, hogy a zempléni idegenforgalmi régió ide is „átnyúlik” majd, ám mivel a határ magyarországi oldalán rengeteg magas színvonalú attrakció csábítja a látogatókat – elég a Zemplén kalandparkot, a regéci várat, a füzérradványi Károlyi-kastélyt említeni, hogy a tokaji borvidékről már ne is szóljunk –, a fekvését, megjelenését tekintve kevéssé vonzó Borsi falu, benne a kastély nem elég erős turistamágnes. Annál inkább az interaktív kiállítás, amelyet megnyitása óta negyvenegyezren látogattak meg, különösen jelentős ez a szám, ha arra is gondolunk, az elmúlt két évben a pandémia nehezítette a fenntartó dolgát. Ugyanakkor az étterem, legyen bármilyen színvonalas, már jóval kevésbé kelti fel az érdeklődést.

A kastélyközpontot működtető nonprofit szervezet folyamatosan „előremenekül”, és igyekszik olyan további attrakciókat létrehozni, amelyek Borsiba csalogatják a látogatókat. A kiállítás mellett kuruc, illetve Rákóczi-tematikájú szabadulószobával, virtuális-valóság-játékkal, körpanoráma-vetítéssel igyekeznek felkelteni a látogatók érdeklődését.

Az elmúlt két évben ezek a programok is majd ötvenezer eurós bevételt hoztak, s ez egyáltalán nem elhanyagolható. Nemrég készült el európai uniós forrásból a kastély melletti – ugyancsak Rákóczi tematikájú – játszótér, egy erdei tanösvény, a vízi- és kerékpáros tábor. S szerepel a további tervek között wellnessközpont, diáktábor, valamint a Bodrogon a tokaji hajós turistákat fogadni képes kikötő létrehozása.

A Teleki Alapítvány Borsiban „kikísérletezett” módszertanát most egy új projektben is alkalmazza és fejleszti tovább. Az erdélyi Keresden a közeljövőben indul a Bethlen-kastély felújítása, amelynek kiállításfejlesztésére és megvalósítására a Teleki Alapítvány szakembereit kérték fel.

A Teleki munkatársa, Nagy Zsombor előadásából kiderült, milyen sok szempontot érdemes már jó előre figyelembe venni ahhoz, hogy a látogatók előtt majd megnyíló keresdi épület ne csupán gyönyörű építészeti emlék legyen, hanem egyszerre turistalátványosság és közösségi találkozóhely, amelyet – mivel magyar szempontból ma már maga Keresd, illetve a környéke is szórványvidék – a magyar vendégek mellett a román látogatók számára is vonzóvá kell tenni.

Borsi és Keresd ily módon válhat a megvalósítható és fenntartható műemlékvédelem laboratóriumává.

Nyitókép: A borsi Rákóczi-kastély madártávlatból Fotók: Teleki Alapítvány