A március végi hidegbetörés az idén is komoly, egyelőre még fel sem mérhető nagyságú pusztítást okozott a hazai ültetvényeken, főként a legkorábban virágzó kajszibarackosokban. De az őszibarack is károsodott, s hol vannak még a fagyosszentek…
Barackvirág (Pixabay)
A fagy ellen lehetséges, de nehéz és költséges védekezni, s csak akkor, ha nem párosul erős széllel. Az éjszaka látványos paraffingyertyás fűtés akár öt fokkal is emelheti a környező hőmérsékletet, használata ugyanakkor nemcsak drága, hanem munkaigényes is.
Enyhébb fagyok esetén jelentenek megoldást a szélgépek, amelyek összekeverik a felszín közeli hidegebb levegőt a magasabban található, valamivel melegebbel.
Az idei fagyok azonban erős, hideg széllel érkeztek, így gyakorlatilag lehetetlen volt ellenük védekezni.
A meteorológiai feljegyzése kezdete óta, százhúsz év alatt a felmelegedés hatásaként harmadával csökkent, s ma már átlagosan nyolcvannál kevesebb az év fagyos napjainak száma. Ez azonban nem mérsékelte, inkább növelte a fagykárok kockázatát. Az enyhe telek ugyanis előbbre hozták a virágzást, így a kora tavaszi fagybetörések, amelyek régebben még jobbára alvó állapotban találták a rügyeket, az elmúlt években a korábbinál pusztítóbbá váltak.
Hidegbetörés (Pixabay, Ottilia Damsescu)
Amint Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője rámutat, nekünk sajnos mindenből a legrosszabb jut. Eltűnni látszik a havas, téli időjárás, s míg január-februárban a szokásosnál magasabb a hőmérséklet, a tavaszi hónapokat több hullámban érkező hidegfrontok jellemzik, ami miatt a tavaszi fagykárok kockázata jelentősen megnőtt.
Az immár rendszeres
márciusi-áprilisi hidegbetöréseket paradox módon a globális felmelegedés okozza,
mivel annak hatására a sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó poláris örvény meggyengült, egyre gyakrabban szétszakad, így tavasszal is lehetnek kései hidegbetörések, miközben télen is előfordulhatnak meleg periódusok. A gyümölcstermelők tehetetlenek: ha a következő néhány tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények területe akár felére csökkenhet.
Nyitókép: Kajszibarackfákat melegítenek a fagy egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben (MTI fotó/Varga György)
