Az Európai Zöld Megállapodás a gazdaság minden területét érintő, átfogó intézkedéscsomag, amelyet 2019-ben fogadott el az Európai Tanács. A nagyszabású zöld átállás végső célja, hogy a kontinens 2050-re elérje a klímasemlegességet. E megállapodásról és a növényvédőszer-használat csökkentéséről tartottak szemináriumot a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Pesticide Action Network Europe (PAN) és a Fenntarthatóság Felé Egyesület szervezésében.

Az ambiciózus uniós csomag része a biodiverzitási stratégia, amely 2030-ig a biológiai sokféleség rehabilitációját hivatott elősegíteni, részben

a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása, a növényvédőszerek használatának visszaszorítása, valamint ártalmasságuk csökkentése

révén. Erről a részterületről adott tájékoztatást Simon Gergely, a PAN hazai szakértője. Bár a részleteket érintő szakmai viták folyamatosan zajlanak, az általános hozzáállást jól szemlélteti, hogy a szintetikus szerek használatának nyolcvan százalékos csökkentését célzó petíciót Nagy István agrárminiszter és Ferenc pápa is aláírta.

Az előadás részletesen tárgyalta a glifozát újraengedélyezésének kérdéseit is, mint a téma egyik indikátorát. A glifozát világszerte a legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó, Európában a mezőgazdaság vegyszerhasználatának harminchárom százalékát teszi ki. Használatát – többszöri újratárgyalás után – utoljára 2017-ben engedélyezték öt évre. A határidő közeledtével az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023 júliusában fogja megfogalmazni javaslatát, amely alapján a tagállamok képviselői valószínűleg ősszel hoznak döntést az újraengedélyezésről.

A civilek és köztük a PAN szerint is ki kellene vonni a forgalomból, mert a kutatások szerint a glifozát bomlásterméke, az AMPA és a szer formázó- és segédanyagai sok direkt és indirekt negatív hatást váltanak ki. Már 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „valószínűleg humán rákkeltőnek” minősítette, de az EU ezt a megállapítást nem osztja, a lakosság alacsony kitettsége miatt.

A döntés tétje az egészségkárosodás lehetősége, amely mindenkit érint, hiszen a környezetünkben mindenütt jelen vannak a kérdéses vegyületek. Mindeközben

a PAN szerint a glifozát nagyüzemi szinten is kiváltható környezetkímélő szerekkel és agrotechnikai eljárásokkal,

például a vetés előtti gyomirtással vagy helyesen alkalmazott vetésváltással. A lehetőségek széles tárházát egy kiadványukban foglalták össze (Weed Management: Alternatives to the use of Glyphosate), amely a közeljövőben magyarul is elérhetővé válik. A sztereotip kritikákkal szemben az alternatív megoldások okozta gazdasági veszteségek nem haladják meg a néhány százalékot – miközben ezek a számítások sem az egészségkárosodást, sem a talaj és a beporzók pusztulását nem is veszik figyelembe.

Gábriel Géza, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának osztályvezetője arról beszélt, milyen konkrét tervei vannak Magyarországnak a növényvédőszer-használat csökkentésére. Az Európai Unió tagállamainak peszticidfelhasználási átlaga a 2012–2020 közötti időszakban 2,2 kg/ha volt; hazánkban csak 1,65 kg/ha, de Hollandiában például 5,41, Olaszországban 4,3 kg/ha. A jelenlegi helyzetben minden tagállamnak a saját korábbi szintjéhez mérten kell a csökkentést végrehajtania, ami néhány ország számára nehezen elfogadható.

Hazánkban a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv az integrált növényvédelmet helyezi előtérbe, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a megelőzés. Ha elkerülhetetlen a növényvédőszer-használat,

csak az indokolt és a lehető leghatékonyabb szert szabad, a legjobb eljárással kijuttatni.

Az Ökológiai Cselekvési Terv (ÖCST) célja a biotermelők számának és az érintett területeknek a növelése. Az elmúlt évek folyamatos növekedésének eredményeként ma az ország teljes termőterületének hat százalékát művelik ökológiai módszerekkel. Az ÖCST célkitűzése, hogy 2027-re minden tizedik hektáron ellenőrzött ökológiai termelés történjen, és ezáltal a vegyszerkijuttatás is mérséklődjön.

Csak az indokolt és a lehető leghatékonyabb szert szabad kijuttatni (Pixabay)

 

Az EU közös agrárpolitikája 2023–2027 között a szubvenciókhoz kapcsolódóan sok zöld cél teljesítését is elvárja a gazdáktól, ezzel a környezetbarát termelés irányába terelve az ágazatot. A támogatási összegek jelentős hányada kizárólag olyan termelők számára érhető el, akik betartják a szigorúbb, környezetkímélőbb előírásokat. Az Agrárminisztérium 2,5 millió hektárnyi terület önkéntes bevonását várja az Agrár-ökológiai programba. A keretprogram egyes célterületeinél a glifozáttilalom is elvárásként jelenik meg.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének képviseletében Tóth Gergő ismertette a növényvédőszerek környezeti hatásait és kockázatait. Bevezetésképpen elmondta, hogy a kérdésnek különös jelentőséget kölcsönöz a tény, hogy 2010 óta hazánkban a felhasznált gyomirtószerek mennyisége negyven százalékkal emelkedett. Emellett a környezet- és egészségkárosító hatásokról is egyre többet tudunk: a sokszor említett

rákkeltő hatás mellett egyre több kutatás igazolja a hormonmoduláns hatást is.

Nem ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy a gyomirtók a mezőgazdasági táblákon maradnak, hiszen a környezetünkben mindenütt, így legnépszerűbb természetes vizeinkben is jelentős mennyiségben megtalálhatók. A kutatócsoport 2017 és 2020 között

ötvenhárom növényvédőszer eredetű vegyületet azonosított a Balatonban,

amiből huszonöt herbicidekből származott, és akadt rég betiltott szer maradványa is.

Végül Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármestere a peszticidmentes települések hálózatáról beszélt, amelynek szakmai ajánlásait a PAN szakemberei dolgozták ki. Településeink olyan erdőket, parkokat, sportpályákat, vasúti töltéseket és kisebb zöldterületeket (megállókat, járdaszegélyeket) is magukba foglalnak, ahol a közelmúltig a vegyszeres gyomirtás magától értetődő fenntartói eljárásnak minősült. A permetezés sokszor alig néhány méterre a lakóházaktól, intézményektől történt, vagy

néhány perccel a beavatkozás után már jöttek is a gyerekek a kezelt játszótérre.

Ezeknek az anomáliáknak a kiküszöbölését célozza a peszticidmentes települések hálózata. Bár hazánkban még nincsenek vegyszermentes települések, egyre több az érdeklődő ez iránt. Persze nem elég, ha a közterületeken nem történik vegyszeres gyomirtás, a lakókat is rá kell venni (oktatással, szemléletformálással, esetenként tiltással) a vegyszerek mellőzésére. A települések esetében gyakran többletköltség sem jelentkezik a környezetkímélő megközelítésre történő áttérésnél. Remélhetőleg hazánkban is a választási kampány részévé fog válni a lakókörnyezet egészségének kérdése, amelyben hathatós előrelépést lehet elérni a növényvédőszer-mentesség megteremtésével.