Az Országház felsőházi termében a nemzetközi résztvevők iránti tiszteletből angol nyelven, négy panelbe rendezett esemény első szekciója a méltatások és a fenntarthatósággal kapcsolatos témafelvetések köré szerveződött. Pulay Brigitta rövid áttekintést adott Zlinszky János sokrétű munkásságának helyszíneiről, és megosztotta első találkozásuk személyes élményét. Számára e sokoldalú ember leglényegesebb oldala a türelmes és diplomatikus tanár, a mentor. Dennis Meadows A növekedés határai című világhírű könyv szerzője levélben üdvözölte barátját, kiemelve bizonytalansággal teli világunkban különösen értékes konstruktív hozzáállását.
A konferencia résztvevői (Pulai Zsolt fotói)
Kőrösi Csaba, az ENSZ-közgyűlés elnöke New Yorkból küldött videóüzenetében megköszönte Zlinszky Jánosnak a Fenntartható Fejlődési Célok megalkotása során nyújtott szakértő segítségét, és elismerően szólt arról a különös képességéről, mellyel hatékonyan győz meg másokat a fenntartható fejlődés szükségességéről.
Hangsúlyozta a politikai döntések tudományos megalapozottságának, a rendszerben gondolkodásnak,
valamint az egyszerű, logikus, releváns megoldásoknak a fontosságát.
Corrado Clini volt olasz környezetvédelmi miniszter a szentendrei Regionális Környezetvédelmi Központhoz (REC) fűződő közös munkájuk kapcsán utalt a jövőre irányuló szemlélet és a nemzetközi együttműködés fontosságára a jelenlegi globális problémák megoldása érdekében. Hidakat kell építeni és falakat ledönteni, ahogyan annak idején a REC tette. Borbély László volt romániai környezetvédelmi miniszter Zlinszky János legnagyobb erényeként a jövőbelátás, jövőtervezés képességét emelte ki.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója szerint Zlinszky Jánosnak – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karát alapító édesapján keresztül – komoly szerepe volt abban, hogy a Pázmány jogi képzésében megjelent és harminc éve jelen van a környezetvédelem, a fenntarthatóság témaköre, sőt, nemrégiben felállították a Teremtésvédelmi Kutatóintézetet is. Lényeges szerepet tulajdonított a Zlinszky János közreműködésével megalkotott Fenntartható Fejlődési Céloknak abban, hogy az ENSZ közel egy éve az emberi jogok sorába emelte a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója
Rijo Fujikura, a tokiói Hosei Egyetem professzora is a REC-hez kötődő munkakapcsolatot említette ismeretségük meghatározó élményeként. Előadásában az éghajlatváltozás miatt elöntéssel fenyegetett atollok (korallzátonyokból felépülő szigetek) lakosságának áttelepítése kapcsán felmerülő problémákat elemezte, és vázolta a megoldás lehetséges feltételeit.
Bob Herbst a fenntarthatóság témáját az akvárium analógiájával szemléltette: a halak számának növekedésével az életfeltételek romlanak, majd megszűnnek. A rendelkezésünkre álló javakat bölcsen kell felhasználni, mert
a pazarlás az emberiség pusztulásához vezethet. A világ nem a tulajdonunk,
semmink nincs, amit ne azzal a kötelezettséggel kaptunk volna, hogy örökül hagyjuk az utánunk jövőknek.
Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint sok szó esik a fenntartható fejlődésről, de kevés az eredmény, s az is legtöbbször a természet kárára. Az okok az árképzés működési zavaraiban és
a politikai akarat hiányában
rejlenek. A megoldás sajnos egyelőre ismeretlen.
Szigeti Bonifert Márta, Kuslits Béla, Domaniczky Orsolya, Huszár András és Tomaj Zsófia
A második szekcióban Szigeti Bonifert Márta beszélgetett a fiatal generáció képviselőivel, Domaniczky Orsolyával, Tomaj Zsófiával, Huszár Andrással és Kuslits Bélával. Szó esett jövővízióról, a fenntarthatatlan folyamatok megváltoztatásának lehetőségéről, a reményteli üzenetek fontosságáról, a termésszettel való kapcsolatról, párbeszédről és közös cselekvésről, valamint az igazságos megosztás jelentőségéről.
Pintér László
A harmadik szekcióban a fenntarthatósággal kapcsolatos különféle tudományágak képviselői szólaltak meg. Pintér László, a CEU tanára a fenntarthatóság által igényelt rendszerszintű változást megalapozó adatok, értékelések kapcsán számolt be annak a nyolc egyszerű és jól használható alapelvnek a létrehozásáról, melyek a fenntarthatóságot számos kontextusból vizsgálják. 1996-ban a Bellaggio Principles néven megalkotott, majd 2009-ben felülvizsgált alapelvek létrehozását az indokolta, hogy egyetlen index megalkotása – a fenntarthatóság sajátosságai miatt – nem lehetséges.
Náray-Szabó Gábor akadémikus a fenntarthatóságot mint konzervatív fejlődési utat mutatta be, mely évezredek, évmilliók kiérlelt tapasztalatait hasznosítja úgy a természeti, mint a társadalmi rendszerekben.
Kerekes Sándor
Kerekes Sándor közgazdászprofesszor a fenntarthatóság közgazdaságtani kérdései kapcsán az úgynevezett gonosz vagy vad problémákról – melyek összetettek és bizonytalansággal járnak – és megoldásuk nehézségeiről beszélt. A tudomány specializált volta miatt ezeket egyetlen szakember nem tudja megoldani, a szükséges tudást a társadalom közösen birtokolja. Ráadásul a cselekvés biztos tudás hiányában sem halogatható, mert
a nem cselekvésnek adott esetben nagyobb lehet a költsége, mint a rossz döntésnek.
Székely János szombathelyi megyés püspök a teremtésvédelemről, a fenntarthatóság teológiai és morális aspektusairól – melynek az ünnepelt is jelentős képviselője, szószólója – osztotta meg gondolatait. Emberségünk is torzul, ha nem óvjuk a körülöttünk lévő világot.
A haszonelvű gazdaság rombolja a természetet.
Az ember létének végső célja és a boldogság forrása nem a birtoklás, hanem a szeretet. Az ember alkotásra, kapcsolatokra született. Ökológiai megtérésre van szükség. Legyen sikk a szerénység, egyszerűség. A magántulajdon nem lehet előrébb való, mint az emberhez méltó élet joga.
Székely János
Tahyné Kovács Ágnes, aki az ünnepelt hatására kezdett környezetjoggal foglalkozni, a PPKE JÁK jelenlegi és egykori hallgatóinak nevében mondott köszönetet az elmúlt három évtized áldozatos oktatói munkájáért. Előadásában négy jogfilozófiai irányzatot (emberközpontú, a jövő generációk védelme, a természetnek van önmagában vett értéke, a teremtett világ integritásának védelme) vizsgált abból a szempontból, hogy melyik tudná leginkább megóvni a természetet, és miként érvényesülnek ezek a jelenlegi jogrendben. Mindezek kapcsán utalt arra, hogy Zlinszky János szerint
a világ jelenlegi problémáira nem technológiai vagy gazdasági, hanem morális megoldás kell,
amelyben az élet védelme a lényeg.
Tahyné Kovács Ágnes
Pump Judit a polgári törvénykönyvön keresztül mutatta meg, mit tudunk vagy hogyan gondolkodunk a természetről, szerepéről, értékeiről, hogyan kezeljük a veszélyeztető tényezőket, miként viselünk felelősséget irántuk. Előadásában szó esett az ökoszisztéma-szolgáltatásokról, a jövő nemzedékek jogairól, valamint a polgári törvénykönyv és a közigazgatási jog kapcsolatáról, esetleges konfliktusairól is.
Ürge-Vorsatz Diána és Feiler József
A IV. szekció panelbeszélgetésében Zlinszky András vezetésével a tudomány és a politika egymáshoz közelítésének lehetőségeire keresték a választ a résztvevők, Stefania Romano, Ürge-Vorsatz Diána, Nemes Csaba és Feiler József. Nemes Csaba több, megfelelő tudományos alappal készült nemzetközi dokumentumot említett;
Fenntartható Fejlődési Célok, vagy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, melyek politikai akarat, támogatás hiányában hatás nélkül maradtak.
A tudomány bizonytalansági faktora ugyanis a politika számára nehézséget jelent. A tudományra mégsem mint problémára, hanem mint megoldásra kell tekinteni. A panelbeszélgetés résztvevői szerint a megoldáshoz kulcsfontosságú a kommunikáció, az érdekek megfelelő kifejezése, a felelősség megosztása és az együttműködés, valamint emberi természetünk korlátainak figyelembevétele. A politikai akaratot ösztönözheti a tudás megosztása, az érzelmek megszólítása, az érdekeltté tétel, a közös pontok keresése és a nyitottság.
Zlinszky János (Hargitai Katalin fotója)
Zárásként Zlinszky János osztotta meg gondolatait a tudomány szerepéről, melyben kulcsfontosságú a magvetés – ötletadás és magyarázat –, valamint az, hogy kölcsönösen tanuljunk egymástól. Van öt tényező, mely saját mentális egészségünk és a bolygó jövője szempontjából egyaránt
létfontosságú: a valóság megismerése, a jövő megtervezése és megvalósítása, az együttműködés, a tanulás és innováció, valamint az adakozás és szeretet.
A tudomány és kapcsolataink tehát kulcsszerepet töltenek be életünkben. Hálás azért, hogy ilyen sokan fejezték ki szeretetüket, adták át tapasztalatukat, tudásukat. Kívánja, hogy még sokszor, sokat találkozzanak.
...megszabtad a helyem
A rendezvény különösen megható része volt a délelőtt zárása, amikor Zlinszky Péter, az ünnepelt fia és felesége idősebb Zlinszky János professzornak,
az ünnepelt elhunyt édesapjának önvallomásos versét
adta elő, melyet Leonard Cohen If it be your will című dalára írt. „Uram, hiszem, hogy megszabtad a helyem. / Mutasd meg nékem kérlek, hol van az. / S én addig akarok ott csendben állni, / Míg egyszer te majd el nem szólítasz.”
Nyitókép: Zlinszky János és Péter (Hargitai Katalin fotója)
