Jelentős mennyiségű, gazdaságosan kitermelhető kőolajat tartalmazó új olajmezőt tárt fel a Mol Zrt. Vecsés város határában. A cég 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Magyarországon a Mol Rt.-n kívül több, főleg amerikai cég is végez szénhidrogén-kutatásokat koncessziós szerződés keretében. A kutatási zóna, melyen most olajra bukkantak, a Mol által elnyert tizenegy koncessziós terület közül a legsikeresebb. Az előzetes geológiai vizsgálatokat követően a kutatófúrásokat júliusban kezdték el.
A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban mágneses, geoelektromos felszíni, illetve légi geofizikai és más vizsgálatok mellett legnagyobb részben
szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális lelőhelyeket,
melyeket érdemes költséges mélyfúrással is megkutatni. A terepi szeizmikus mérés során a nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kis energiájú robbantásokkal vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával rezgést idéznek elő, s a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket műszerek segítségével rögzítik. A hullám kibocsátása és a felszínre való visszaérkezése között eltelt idő mérésével, az így nyert adatok elemzésével megismerhetővé válik a vizsgált terület földtani felépítése, szerkezete. A 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg.
Mint Bokor Csaba, a Mol kutatási és kitermelési ügyvezető igazgatója korábban elmondta, egy gazdaságosan kitermelhető olajkút üzembe állításához a sokéves, költséges előkészítő munka mellett is nagy szerencsére van szükség.
Csúcstechnológiát alkalmazó geofizikai felméréseket követően is csak tízszázalékos a siker valószínűsége. Egy próbafúrás költsége egymilliárd forintra
is rúghat, így nem csodálható, hogy a Mol öt év alatt 133 milliárd forintot fordított a termelés szinten tartását szolgáló kutató-feltáró beruházásokra. Ezek nélkül a hazai szénhidrogén-termelés az elmúlt öt év alatt felére csökkent volna.
A most termelésbe vett Vecsés-2 nevű kút a magyar olajvállalat harmadik legnagyobb hozamú lelőhelye, amely egymaga képes lesz ellensúlyozni a lassan kimerülőben lévő algyői mező hozamcsökkenését, mérsékelve ezzel hazánk importfüggőségét.
A Vecsés-2 kút a várakozások szerint huszonöt éven át járulhat majd hozzá az ország olajellátásához.
A lelőhely egyelőre napi száz köbméter (mintegy hatszáz hordó) olajat ad, amit fokozatosan emelni fognak. A rétegnyomás következtében az olaj még magától tör fel, egyelőre nincs szükség szivattyúzásra.
A kétezer-száz méter mélyről feltörő vecsési kőolajnak alacsony a kéntartalma, ami olcsóbbá teszi a feldolgozását. Az EU-szabvány szerinti üzemanyagoknak ugyanis alacsony kéntartalmúnak kell lenniük, ami számos kőolajféle esetén költséges kéntelenítő eljárást tesz szükségessé. A legjobb minőségű olajak az alacsony kéntartalom mellett hígak is, kevesebb finomítással több benzin és gázolaj nyerhető belőlük. A vecsési olajnak azonban magas a paraffintartalma, alacsonyabb hőmérsékleten hamar dermed, ezért a Mol elsősorban kenőolaj-alapanyagként számol vele.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint a Magyarországon kitermelt kőolaj aranyat ér a Molnak, a fogyasztóknak, az országnak és a befizetett bányajáradék miatt a költségvetésnek is. A vecsési olajmezőn a Mol további fúrásokat tervez a mező kiaknázása és a termelés fokozása érdekében. Ezt itt termeljük Magyarországon, nem függ senkitől ennek a kitermelése; ennél nagyobb ellátásbiztonság nincsen.
