A Tolna megyei Kismányok valaha német nemzetiségi falu volt, szép parasztportái közül az egyik, dísztéglaburkolatát ma is büszkén őrző lakóház utcai homlokzatán az építtető személyéről és az építés idejéről beszél a felirat: Riesz Henrik 1911.

Miközben lépten-nyomon nagyszabású, az eredetiség látszatát keltő historizáló visszaépítések, újraépítések igyekeznek mesterségesen visszaidézni a XIX. és a XX. század fordulóját, a század második felének épített öröksége komolyan veszélyeztetetté válik.

A vadászati világkiállítás kapcsán gyakran elhangzik, hogy a vadászok a legnagyobb természetvédők, hiszen elemi érdekük a vadak élőhelyeinek hosszú távú megőrzése. Az ökológusok szerint a természet tudna magáról gondoskodni, ha hagynánk. Egyes élőhelyek megóvásában lehetnének akár szövetségesek is.

A szennyezett levegő az emberi egészséget fenyegető egyik legnagyobb kockázat. Az Egészségügyi Világszervezet az újabb kutatási eredmények fényében szigorúbb hatértékek bevezetését ajánlja a döntéshozóknak, akik azonban az eddigiek betartatásával is kudarcot vallottak.

Salgótarján városközpontja 1968-ban elsőként kapta meg az Urbanisztikai Társaság Hild-díját, elismerve az 1945 utáni nagy kísérletet a városléptékű átalakításra. Az ICOMOS aligha találhatott volna ennél jobb helyszínt az idei műemléki konferenciának.

A református Nagykun Kerület egykori központját, Kunszentmártont a török hódoltságot követően katolikus jászok élesztették újjá. A kommunista közösségbomlasztás ellenére, elhivatott művészek keze munkájával máig őrzi kézműves és közösségi hagyományait.

A vizes élőhelyek pusztulását ellensúlyozhatja, ha kis kerti tavakat telepítünk, amelyek csökkenthetik a városi hőszigethatást és növelik a helyi biodiverzitást. Horváth Zsófiával, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem éghajlati és energiarendszerek nagy időfelbontású modellezésével foglalkozó fizikus kutatója izotóptechnikai vizsgálatok eredményével és közérthető metaforával száll vitába Szarka László klímaszkeptikus érvrendszerével.

A vadászati világkiállításra készülődve Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató életéről készült dokumentum-játékfilm díszbemutatóját tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A vadásztárs és barát írásain alapuló mű főszerepét Bodrogi Gyula alakítja.

Pénzügyi, politikai, oktatási intézmények, múzeumok és helytörténeti gyűjtemények, várak, kastélyok és ipari csarnokok, templomok, régi temetők, történelmi kertek tárják ki kapuikat szeptember 18-án és 19-én a Kulturális Örökség Napjain.

Nemcsak fizikusként és klímakutatóként tartja fontosnak a természet szeretetét és bolygónk megmentését a hétgyermekes édesanya, Ürge-Vorsatz Diána. Úgy tekint a Földre, mint a Jóisten ajándékára. Tizenegy társával együtt az Eucharisztikus Kongresszus hírnökévé választották.

Vajon hányunknak van tudomása arról, hogy az immár békésnek vélt Csernobilban, a katasztrófa helyszínén maradt nukleáris fűtőelemek aktívak? A neutronsugárzás utóbbi időben megfigyelt növekedése akár újabb balesetet is okozhat.

Tizenegy éve, amikor útjára indult a Budapest100 program, még ifjú nyolcvanasok, korosodó kilencvenesek voltak városszerte azok a házak, amelyek idén immár százévesként, az Újratervezés jegyében várják a nézelődőket szeptember 11-én és 12-én.

Valahányszor a budapesti Duna-parton sétálok, képzeletemben felsejlik egy másik európai nagyváros, ahol „boldogult úrfikorom” jó egy évtizedét töltöttem el. Talán meglepő, de Hamburgra gondolok, Németország legnagyobb kikötővárosára.

Éghajlatváltozás 180° címmel kéthetente megjelenő szakmai hírlevélben készül tájékoztatni a szakmai és érdeklődő közönséget az Éghajlatváltozás és egészségprogram három vezető kutatója. A kezdeményezésnek különös súlyt ad az idei, példátlanul forró nyár friss tapasztalata.

Az egykori királyi Magyarország leginkább épen, berendezésével együtt megmaradt vára a kuruc múltnak, sőt a trianoni traumának is jelképe lett. Krasznahorka legújabb kori története 2012. március 10-én siklott félre, amikor részben tűz martaléka lett.

Világörökség lesz-e valaha az évek óta, a Balaton-felvidéki kultúrtáj részeként várományosi listán szereplő Tihany, a jövő kérdése. Ám az biztos, ha a település maga nem tesz érte semmit, sőt fejlesztéseivel épp a természet ellen dolgozik, aligha.

Tihanyban befejeződött a bencés apátsági templom altemplomának régészeti kutatása. Meglepetéseket hozott, s érdekes eredményeket várhatunk a kriptában eltemetettek csontjainak vizsgálatától. Fény derülhet rá, megvannak-e I. András király földi maradványai.

Néhány éve még Habsburgnak vagy éppen k. u. k.-nak gúnyolt, fáradt, kopottas sárga építmény állt a tatai Öreg-tó fölött, kiüresítve, búsan várva jobb időket. Manapság új életre kelt, elegáns, fehér barokk épület az Esterházyak grófi ágának egykori rezidenciája.

A hazai tájnak olyannyira részévé vált az útszéli kőkeresztek látványa, hogy józan megfontolásból, a katonai szempontokat respektálva még az istentelen bolsevista rendszer is érintetlenül hagyta őket.

Befejeződött a Világörökség Bizottság ülése, harmincnégy új helyszín nyerte el a rangot, magyar ezúttal sincs köztük. Pedig lehetett volna, akárcsak 2019-ben. Ám másodszor is visszaléptünk, és a bizottság úgy látszik, megunta a pávatáncot.

Elkészült egy ház, és szinte észre sem vesszük. Ez nem tűnik nagy dicséretnek, jelen esetben mégis az. Az ország szimbolikus főteréről, a Parlament előtti térről szólnék, az azt övező beépítés déli, Duna-part felőli épületéről.

Az erdélyi Beszterce–Naszód megyében ledőlt a jórészt magyarok lakta Tacs református templomának tornya. Felvetődik a templomváltás, az értékeink magyar kézben tartásának kérdése, és az is, hogyan döntsük el, mit érdemes megmenteni.