Fellner Jakab, a XVIII. században újjáépülő Magyarország meghatározó jelentőségű építőmestere tevékeny élete során barokk épületek sorát tervezte, s Tatán hozzájárult a harmonikus barokk városkép kialakulásához is, az ő irodájában születtek az egykori Esterházy-birtok mezővárosainak és községeinek, így a birtokközpont Tatának is építészeti tervei.
A berendezkedő uradalmak építési feladatainak bőségét látva érkezett 1745-ben Magyarországra a huszonhárom éves, morvaországi születésű fiatalember. Pallérként dolgozott a ráckevei és béllyei kamarai uradalom, majd Komárom vármegye építkezésein. Két évre rá pallérként a tatai kapucinus templom építését vezette. Ettől kezdve tevékenységének színtere fokozatosan Tata lett. Miután 1748-ban a komáromi építő céh mesterré fogadta, önálló vállalkozóként dolgozhatott, utóbb a folyamatos építkezések miatt szervezett tatai uradalmi építési iroda vezető mestere lett. Ekkortájt már Baumeisterként, azaz építőmesterként írta alá nevét, 1773-ban nemesi címet kapott, s attól fogva Architekt, tehát építész volt a titulusa.
Nevét 1908 óta jegyzi a művészettörténet, de életműve még ma is kutatásra vár. A kétségtelenül neki tulajdonítható épületek között van a Koller Ignác püspök megbízásából épült veszprémi püspöki palota, a pápai plébániatemplom, amellyel Esterházy Károly püspök saját birtokának főterét koronázta meg s ugyancsak Esterházy Károly megbízásából az egri líceum .
Amikor az Esterházy család fraknói, másként szólva grófi ága az 1727-ben megvásárolt tatai uradalom és a korábban megszerzett gesztesi uradalom kiépítéséhez fogott, az számos feladatot kínált. Több száz épület, építmény köthető Fellner nevéhez, a kastélyok és templomok mellett plébániaházak, vendégfogadók, malmok, téglavetők, sörházak, borpincék, istállók, hidak, szobortalapzatok. Mindezt akadémiai tanulmányok híján, nyilván kivételes tehetséggel megáldva, az építési gyakorlat adta tapasztalattal, valamint a mintakönyvekből, tervgyűjteményekből megszerzett tudással felvértezve tudta megvalósítani.
A mester Tatáé volt. Innen indult el dicsősége útjára. Itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt nyugszanak hatalmas alkotásának kriptájában – ezek a nagytemplom falán olvasható emléktábla további sorai, melyet valószínűleg Révhelyi Elemér művészettörténész, Fellner életművének kutatója fogalmazott meg az Ungvári Lajos által faragott, és az eredeti tervek szerint a tatai nagytemplom előtt felállított Fellner Jakab-szobor felirataként. Fellner Jakab tatai kötődése nyilvánvaló, ezért fogott össze a város, hogy idén, születésének háromszázadik évfordulóján megemlékezzen az építőmesterről. Az önkormányzat, a Kuny Domokos Múzeum, a Fellner Jakab Kulturális Egyesület és más civil szervezetek együttműködéséből jött létrejött a programsorozat.
Hiszen Tata valóban sokat köszönhet Fellnernek. A tó és a vár két oldalán a két egykori mezőváros – a hajdan önálló Tata és Tóváros – Fellner idejében és munkásságával nyerte el egységes, késő barokk arculatát, azt a városképi karaktert, amely meghatározó volt még a XX. század első felében is.
Az akkor emelt házak ugyancsak a copf jegyében, Fellner épületeinek stílusát követve születtek meg. Közéjük tartozik az 1912-ben Baumgarten Sándor tervezte piarista gimnázium, amely az egri líceum karakterét követi, annak ellenére is, hogy Baumgarten sok más iskolaépülete már a kor szecessziós stílusában épült.
A csehsüvegboltozatos császári plébániatemplom, a kettős boltmezőn Dorfmeister István freskóival
Nyitókép: A közelmúltban megújult tatai Esterházy-kastély Fotók: Varga Edit/ Kuny Domokos Múzeum