Fellner Jakab, a XVIII. században újjáépülő Magyarország meghatározó jelentőségű építőmestere tevékeny élete során barokk épületek sorát tervezte, s Tatán hozzájárult a harmonikus barokk városkép kialakulásához is, az ő irodájában születtek az egykori Esterházy-birtok mezővárosainak és községeinek, így a birtokközpont Tatának is építészeti tervei.

A berendezkedő uradalmak építési feladatainak bőségét látva érkezett 1745-ben Magyarországra a huszonhárom éves, morvaországi születésű fiatalember. Pallérként dolgozott a ráckevei és béllyei kamarai uradalom, majd Komárom vármegye építkezésein. Két évre rá pallérként a tatai kapucinus templom építését vezette. Ettől kezdve tevékenységének színtere fokozatosan Tata lett. Miután 1748-ban a komáromi építő céh mesterré fogadta, önálló vállalkozóként dolgozhatott, utóbb a folyamatos építkezések miatt szervezett tatai uradalmi építési iroda vezető mestere lett. Ekkortájt már Baumeisterként, azaz építőmesterként írta alá nevét, 1773-ban nemesi címet kapott, s attól fogva Architekt, tehát építész volt a titulusa.

Nevét 1908 óta jegyzi a művészettörténet, de életműve még ma is kutatásra vár. A kétségtelenül neki tulajdonítható épületek között van a Koller Ignác püspök megbízásából épült veszprémi püspöki palota, a pápai plébániatemplom, amellyel Esterházy Károly püspök saját birtokának főterét koronázta meg s ugyancsak Esterházy Károly megbízásából az egri líceum .

Amikor az Esterházy család fraknói, másként szólva grófi ága az 1727-ben megvásárolt tatai uradalom és a korábban megszerzett gesztesi uradalom kiépítéséhez fogott, az számos feladatot kínált. Több száz épület, építmény köthető Fellner nevéhez, a kastélyok és templomok mellett plébániaházak, vendégfogadók, malmok, téglavetők, sörházak, borpincék, istállók, hidak, szobortalapzatok. Mindezt akadémiai tanulmányok híján, nyilván kivételes tehetséggel megáldva, az építési gyakorlat adta tapasztalattal, valamint a mintakönyvekből, tervgyűjteményekből megszerzett tudással felvértezve tudta megvalósítani.

Fellner falusi templomainak egyike Nagyigmándon
 

A mester Tatáé volt. Innen indult el dicsősége útjára. Itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt nyugszanak hatalmas alkotásának kriptájában – ezek a nagytemplom falán olvasható emléktábla további sorai, melyet valószínűleg Révhelyi Elemér művészettörténész, Fellner életművének kutatója fogalmazott meg az Ungvári Lajos által faragott, és az eredeti tervek szerint a tatai nagytemplom előtt felállított Fellner Jakab-szobor felirataként. Fellner Jakab tatai kötődése nyilvánvaló, ezért fogott össze a város, hogy idén, születésének háromszázadik évfordulóján megemlékezzen az építőmesterről. Az önkormányzat, a Kuny Domokos Múzeum, a Fellner Jakab Kulturális Egyesület és más civil szervezetek együttműködéséből jött létrejött a programsorozat.

Hiszen Tata valóban sokat köszönhet Fellnernek. A tó és a vár két oldalán a két egykori mezőváros – a hajdan önálló Tata és Tóváros – Fellner idejében és munkásságával nyerte el egységes, késő barokk arculatát, azt a városképi karaktert, amely meghatározó volt még a XX. század első felében is.

Az akkor emelt házak ugyancsak a copf jegyében, Fellner épületeinek stílusát követve születtek meg. Közéjük tartozik az 1912-ben Baumgarten Sándor tervezte piarista gimnázium, amely az egri líceum karakterét követi, annak ellenére is, hogy Baumgarten sok más iskolaépülete már a kor szecessziós stílusában épült.

A csehsüvegboltozatos császári plébániatemplom, a kettős boltmezőn Dorfmeister István freskóival

A népszerű programok között a tatai és tóvárosi Fellner-épületeket ismertető városi séták, hiszen a régi Tata templomainak, lakóházainak, tereinek szinte kivétel nélkül közük van az építőmester életművéhez. Történetileg legfontosabb az Esterházy-kastély. Fellner 1763-ban mutatta be terveit a kastélyépítést szorgalmazó Esterházy Miklós grófnak. A terveket látva 1763 július 20-án kelt levelében így értékeli a mestert Esterházy Károly püspök: „Magyarországon tatai Építő mester hozzá fogható nincsen és Bécsben, vagyon-e? Kérdés.” Az építőmester gyakorlatilag ezzel a tervvel lett ismert, annak ellenére, hogy az építkezés később egy jóval szerényebb tervet követve indult meg. Abban az évtizedben ért pályája csúcsára Fellner, akkor kezdte tervezni a piarista rend tatai társházát és iskoláját, a veszprémi püspöki palotát is. Az 1751-ben alapított, új tatai plébániatemplom, a nagytemplom terveit még Anton Pilgram osztrák építész készítette, akit többször is foglalkoztattak az Esterházyak. Pilgram halála után a nagytemplom építése is Fellnerre maradt, ez egyaránt tetten érhető a külső és a belső térben, ahogy megjelent a copf stílus és annak uralkodó ornamense, a füzérdísz, a feszton. A hosszan elhúzódó építkezés 1778-ban jutott el odáig, hogy az első misét megtarthatták. A kortársak feljegyezték, hogy Fellner ezen az első, ünnepi szentmisén örömkönnyeivel küzdött.
 
A nagyigmándi plébániaház fagerendás tornáca
 
A Fellner-emléksétákat az egykori Esterházy-birtok területén tett kirándulások és épületbejárások követik. A távolabbi műemléki túrákat nikolsburgi (ma Mikulov, Csehország) kirándulás zárja a nyár derekán; Nikolsburg Fellner szülővárosa. Komoly eredmény várható a tudományos tanácskozásoktól az életmű összefüggéseit, hátterét taglaló előadásoktól az épületek műemléki kutatásának fényében. A programsorozathoz iskolák, közösségek, az egykori Esterházy-birtok települései csatlakoztak, könyvek jelennek meg. Úgy tűnik, Tata büszke múltjára, műemléki örökségére, és igyekszik felzárkózni annak a korszaknak a lendületéhez, amely elsőként kutatta és ismerte fel Fellner Jakab életművének jelentőségét.
 

Nyitókép: A közelmúltban megújult tatai Esterházy-kastély Fotók: Varga Edit/ Kuny Domokos Múzeum