Így árulták hajdanán a sváb legények Budapesten a mocsári teknőst, ahogy azt Szilárd János leírja az Egy viharvert legény tarsolyából című könyvében. Kíváncsiságból ő is vett egyet, de nem tudta rászánni magát arra, hogy fazékba tegye. Mások étlapján azonban azóta is szerepel.

Állítólag tényleg ott lakott valahol a Rába árterében, Körmend és Szentgotthárd között. A madaras ember élőhelyének megválasztása is hozzáértésre mutat, hiszen ez a folyó legszebb, legérintetlenebb része. Emiatt pedig itt lehet a legtöbb madarat látni, ami fontos szempont lehetett a számára.

Új szenvedélyem van. Kukázom. Pár hete strandon voltam. A nyugágyamon keresztrejtvényt fejtettem, mikor arra lettem figyelmes, hogy a szél ide-oda gurít egy műanyag palackot. Már harmadszor akadt meg a lábamnál, gondoltam, kidobom a szemetesbe.

A második világháború után, kiváltképp a nagyvárosokban súlyos volt a lakáshiány, nehéz helyzet alakult ki a fővárosban. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Budapesten több mint négyen laktak közös otthonban, s a lakások hetven százaléka egyszobás volt.

Majd három évszázada, 1736-ban Pestre költözött a burgenlandi kovácsmester, Unger Benedek. Letelepedett, berendezte műhelyét előbb az Új-Világ, ma Semmelweis utcában, majd az Egri (Hatvani) kapunál, a mostani Kossuth Lajos utcában. Megnősült, családot alapított.

Idén a műemléki világnapon a jáki templom felújítását Magyarország legrangosabb műemléki elismerésével tüntették ki. Az ünnepélyes átadáson egy kedves ismerősöm azt kérdezte, vajon miért nincs kész a templom északi oldalának helyreállítása. Elfogyott a pénz?

Európa-szerte végeláthatatlan mezőkön napelemtáblák sokasága csillog, így egyre többekben vetődik fel a kérdés, vajon a környezet védelmének nevében nem bánunk-e túlságosan is pazarlón egyik legfontosabb természeti erőforrásunkkal, a termőtalajjal.

Modellszámítások alapján kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kaliforniai helyi hőmérséklet csökkentését célzó geomérnöki erőfeszítések hőhullámokat válthatnak ki Európában. E területen ugyanakkor szinte teljesen hiányzik a nemzetközi szabályozás.

Legépebben megmaradt román kori műemlékünk – elterjedt vélekedés a jáki apátsági templomról. Valóban? A korszak kiemelkedő emléke, de ünneprontás nélkül sem feledkezhetünk meg a későbbi építészeti beavatkozásokról, amelyekkel együtt mai teljességét hordozza.

Fel kell készülniük a helyi közösségeknek arra, hogy napjaink negatív ökológiai folyamatai olyan rendszerszintű változásokhoz vezetnek, melyek komplex társadalmi rendszerek összeomlását okozzák. Döntő kérdés: a társadalmi alkalmazkodásnak milyen lehetőségei és eszközei lesznek.

Lélekvándorlás. Igen divatos és sokszor emlegetett szó manapság. Filozófiai magaslatok, bulvársajtó, Hollywood. De lehet egy közelünkben, Budán, a főváros második kerületében született új épület szellemi háttere is.

Komoly technikai nehézségekkel jár a repülés szén-dioxid-lábnyomának mérséklése. Az elektromos meghajtást az akkumulátorok nagy súlya teszi problémássá. A piacvezető gyártó azonban biztató kísérletekről számolt be.

A súlyosbodó hármas környezeti krízis idején az emberiség folyamatos útkeresésben van, miként tudná megfékezni a természet pusztítását. A szándékos környezetkárosítás ellen a büntetőjog eszközei is alkalmazhatók, s nemcsak természetes személyekkel, hanem vállalatokkal szemben is.

Amint a magyarországi bevásárló- vagy kosárközösségek ügyét előmozdítani hivatott egyik csapat honlapján olvasható: e kezdeményezések lényege, „hogy a termelők, a vásárlók és egy önkéntes csapat együtt, közösségben szervezi meg az élelmiszerek eljuttatását a termelőtől a vásárlóig”.

Több mint egy évtizede, hogy nagyobb társasággal a Dunán hajóztunk. Kedves barátnőm Sepsiszentgyörgyön élő testvére, bár nem először látta, érdeklődéssel nézte a Duna-parton a házsorokat, kérdezgetett az épületekről, építészetükről, múltjukról, jelenükről.

Csillagászati összegekbe kerül a szén-dioxid klímavédelmi célú leválasztása és földfelszín alatti tárolása. A természetes megoldások nemcsak megóvják az élővilágot, hanem olcsóbbak és hatékonyabbak is.

Az Országgyűlés 2023 decemberében fogadta el a 2024 októberétől hatályos Magyar Építészetről szóló törvényt, mely egyik előremutató kezdeményezésének tűnik, hogy a helyi védelem alatt álló értékek ezentúl általános műemléki védettséget élvezzenek.

Megduplázódhatnak a szállítási költségek az Egyesült Államokban az elektromos kamionok kötelezővé tételével. A szövetségi kormány környezet-egészségügyi okokból szorgalmazza az átállást a zéró kibocsátású áruszállításra, a fuvarozók ellenben sokallják a várható költségeket, s nemcsak Amerikában.

Közös otthonunk számos környezeti, társadalmi problémájával – egyebek mellett a klímakrízis várható következményeivel, a természet büntetőjogi védelmének esélyeivel és a Balaton mellett lakók életlehetőségeivel – is foglalkoznak az Országút 116. számának cikkei.

Habeck-akták néven vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a német ellenzéki CDU/CSU az atomerőművek leállításával kapcsolatban, azt állítva, hogy vezető német zöldpolitikusok az erőművek további működése melletti szakmai érveket szándékosan figyelmen kívül hagyták.

Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk…  a műemlékvédelem Citrom-díja óhatatlanul fölidézi A tanú szállóigévé vált mondatát. Ha nem is sárgább, de kétségtelenül savanyú. Bizony az. És bizony a miénk, hogy a méltatlan műemlékgondozásra figyelmeztessen.

Ideiglenes kiállításon válogatás látható a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar építészhallgatóinak féléves tervezési munkáiból a Zsolnay Gyár egyik gyárcsarnokában. Aktualitása, hogy megkezdődött néhány utcafronti épület korszerűsítése.  

Minden ellenérv és fenntartás dacára, éghajlatvédelmi okokból (legalábbis arra hivatkozva) elszántnak tűnik az Európai Bizottság a belsőégésű motorral hajtott járművek kiszorítására, az elektromos gépjárművek egyeduralkodóvá tételére. Most azonban komoly figyelmeztetés érkezett…