Városvédő történelmi eseményekre emlékezik Balassagyarmat, hiszen 1919. január 29-én sikerült kiűzni a cseh legionáriusok csapatait Palócország fővárosából.
A harcokból a civilek mellett a helyi vasutasság is tevékenyen kivette a részét.
E szakma tisztelete Nógrádban mindig is létezett, bár napjainkra a közlekedési „módok”, körülmények változnak. Ennek is szerepe lehet abban, hogy a vasúti csomópont Balassagyarmat a közelmúltban elveszítette három szárnyvonala egyikét; ebben a helyzetben kell a vasúthoz való kötődést bizonyítani.
A XXI. századi ember a vizualitásban él, így mi más, mint a fotók tudják a legérthetőbben bemutatni, érzékeltetni a mögöttes mondanivalót. Hiszen a fotográfus Galbács Tamás éppen alkotásaival bizonyítja ezt a „kettős értelmet”, aligha választaná fotói témájául a nógrádi vasutat, ha érzelmileg nem kötődne hozzá.
Installációk a Városháza előtt (Nagy László fotója)
Négy installáció nyolc felületén látható a szabadtéri kiállítás, amely szándékoltan közel hozza a polgárokhoz a témát, bármikor „belebotlik” az arra járó. Ezt is kiemelte a kiállítást megnyitó Gere József, a MÁV forgalmi csomóponti főnökség egykori vezetője, helytörténész, aki A szárnyaskerék katonái című könyvében bemutatja a vasutasok szerepét a százhat évvel korábbi történésekben.
Galbács Tamás, a Balassagyarmat közeli Magyarnándorban élő fotós 2014-ben formatervezőként diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Képzettsége, illetve
érdeklődése sokrétű; grafika, 3D modellezés, látvány- és arculattervezés, honlapkészítés
mellett időt szorít a hobbikra, így többek között a vasútfotózásra is. Bár elkötelezett, sőt némiképp megszállott vasútfotós lehet az ember a felmenőktől örökölt kötődések nélkül is, Galbács Tamás családjában jócskán találni a magyar vasútért dolgozókat.
Elolvadt a hó Nógrádkövesd vasútállomáson (Galbács Tamás fotói)
– Nagyapám, dédnagyapám gőzmozdonyon fűtőként szolgáltak, de akadt a rokonságban Magyarnándorban és Nógrádkövesden szolgáló bakter, sőt mozdonyvezető is. Annak idején kacérkodtam a vasparipa hivatásszerű vezetésével, de végül ezt meghagytam gyerekkori álomnak. Egyébként az egyik kiállítási felületen magam vallom, addig jó, amíg meg tudjuk őrizni gyerekkori énünket. Ezért is szívesen emlékezem arra, hogy
nyaranta a nagyszüleim kerítésére felmászva sokszor láthattam a hosszú teherszerelvényeket,
amelyek a nógrádkövesdi kőbányából szállították a követ, vagy iskolám ablakán át hallhattam a mozdonyok kürtjelzéseit.
Dacia-mozdony vontatta tehervonat Magyarnándorban – hideg téli napon igazán jó ismerni az érkezés pontos idejét
Arra a kérdésre, vannak-e különleges tulajdonságok, amelyekkel egy vasútfotósnak rendelkeznie kell, logikus a válasz: türelem, kitartás, jó hely- és terepismeret, a külső körülmények változásakor sebes és ügyes mozgás. Továbbá pontos információ, érkezik-e, s mikor egy-egy különleges szerelvény, mert Nógrádban sajnos egyre ritkább a teherszállítmány, vagy éppen a látványos mozdonyok, vagonok közlekedése.
– Szerencsére engem nemcsak ismernek, hanem el is fogadnak a vasutasok. Ezért is kapok egy-egy mozdonyvezetőtől vagy baktertól előzetes híreket telefonon, de menet közben is érkeznek „fülesek”,
pontosan vagy késve halad el a hőn várt szerelvény. Hideg téli napon vagy tikkasztó hőségben tudja igazán értékelni ezt az ember.
De a fotós jó tulajdonságai közé tartozik a szabálytisztelet, a vasúti előírások betartása, azok ismerete is. Veszélyes üzem lévén ez nemcsak elvárható, hanem önmagunk számára is hasznos – vallja a vasútfotós.
Galbács Tamás felvételei látványosak talajközelből is, de még inkább a légtérből. Drónnal készült képei különösen „jól mutatnak” Görbeország dombos-völgyes vidékén, amint a vonat falvakon át kanyarogva halad házak, templomok, termőföldek mellett.
Görbeország dombos-völgyes vidékén kanyarog a vonat, az Ipoly völgyében, Nógrádszakálnál
Ami a fotózásra használt drónok műszaki tulajdonságait illeti, a vonatfotók esetében nem meglepő módon alapvető a képi felbontás. Galbács Tamás 12 megapixel felbontású drónnal dolgozik, de a technika már 48-nál jár, a célja ilyen szerkezet beszerzése.
– A repülési magasság, távolság fontos, de nem lényeges szempont, részben a nagylátószög miatt, viszont az akkumulátor kapacitása a „repülhetőséget” megszabja. Ilyenkor van jelentősége a tájékozottságnak a vonat érkezéséről,
nehogy a drón leszállása közben érkezzen a szerelvény,
ami a drónfotós rémálma.
Élethű játék a terepasztalon
Nem kerülhető ki a nógrádi vasút jelenéről, jövőjéről szóló kérdés, hiszen Galbács Tamás a gördülő állományt kívánja fényképezni, aligha váltana autóbuszfotózásra.
– Indokolt lenne a gyakoribb tehervonat-közlekedés. Nógrádkövesdre most éppen
ezernyolcszáz betonaljat szállítanak kétszáz kamionnal, holott ezt egy szerelvény tizenhét vagonnal
elhozhatná. Nehezen értem, ahogy más sem, az előbbi racionalitását. Ami a személyszállítást illeti, előbb a minőségi, kényelmi feltételeket kell megteremteni, s csak utána elvárni az utasszám növekedését. Nem elhanyagolható az utasbarát menetrend sem – zárjuk le a rövid együtt gondolkodást.
Kényelmes is lehet a kalauzok élete
Galbács Tamás Egy vonatfotós élményei Nógrádból című szabadtéri fotókiállítása 2025. március végéig látható a balassagyarmati Városháza előtt. Az érdeklődő a molinókon nemcsak remek felvételeket láthat, hanem az azokhoz kapcsolódó személyes történetekről, élményekről is olvashat. A modern technika révén
QR-kódok segítségével rövidfilmek, videók is
lejátszhatók okostelefonunkon a Galbács-féle nógrádi vasút világáról.
