A Balaton mellé születni szerencse dolga, de az is jó, ha a szülőfalu alatt csordogál egy kis patak. S ha még egy jó vízhozamú folyó is van elérhető távolságban! Csak szánni tudom azokat, akik olyan helyen nőttek fel, ahol a legnagyobb nyárban sem lehet megmártózni patakban, folyóban vagy valami tóban.

Szülővárosa, Gyöngyös kultúrtörténetével, jeles szülötteivel, polgáraival és épületeivel, a szőlőművelés és borgazdálkodás évszázadok ködébe vesző históriájával ismertet meg Molnár Pál újságíró, s a hatalmas, múlhatatlan szerelemmel, a Mátrával – a Sástótól a siroki Várig.

Sudár Balázzsal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével beszélgettünk a Lovakon, nyergekben című, honfoglaló magyarokról készült ismeretterjesztő filmjükről.

Műemlékes szakmai ártalom, hogy egy várba, kastélyba, templomba lépve, nem hagyjuk, hogy elragadjon a hely szelleme, előbb vizsgálni kezdjük az épület állapotát, a felújítás minőségét, esetleg annak hiányát. S így van ez akkor is, ha magánemberként érkezünk.  

Az idősebbek nosztalgiázhatnak, de a fiatalok is átélhetik az Ikarus-élményt a szabadtéri repülőmúzeumban ötödik alkalommal megrendezett Ferihegyi Ikarus Találkozón, ahol az egyik legsikeresebb magyar iparvállalat százhúsz veterán járműve mutatkozik be, köztük az egykor Pécsett szolgált emeletes magyar busz.

A Szépművészeti Múzeum impozáns Csontváry-kiállításon gondolataim a múltból egy régi emléket hoztak elő. Még a múlt században, 1980-ban, a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolás pályázatot írt ki Csontváry Múzeum a Városligetben címmel.

Műemlék-helyreállítások, felújítások, építkezések, fejlesztések (méltók és joggal vitatottak) kísérik a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozatát. Aligha lehetne más, jobb helyszíne idén az Országos Műemléki Konferenciának.

Hat globális és hat európai jelentőségű olaj- és gázipari vállalat üzletpolitikáját vizsgálta meg a Greenpeace, bemutatva, hogy e cégek a közvélemény nyomására reklámjaikban sokat beszélnek ugyan a fenntarthatóságról, üzletpolitikájuk lényege azonban változatlan.

Édesapánk nagybátyja, akit mi, testvérek nagyszülőként ismertünk, családjával Kisnánán élt, a templom és a plébánia szomszédságában álló lakóházban, helyén ma óvoda van. Ott, a Mátraalján, falu szélén… kezdetű Fazekas Anna-mese, számunkra átélt valóság volt.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség öt templomának felújítása fejeződött be. Szentdemeteren, Székelybőn, Csíkrákoson, Nagyágon és Názna-Marosszentkirályon az épületek magyarországi finanszírozásban, a Rómer Flóris-terv keretében születtek újjá.

A valaha tapasztalt legforróbb nyarat éltük át az idei évben – állapította meg egybehangzóan a NASA Goddard Űrkutatási Intézete és az Európai Unió Copernicus műholdas rendszere. Az ember okozta lassú melegedést megfejelte az El Niño jelenség, s főleg a tengerek melegedtek.

Az erdő a végső valóság helye. Itt minden az, ami. Az igazság itt önmagát nyilvánítja ki. Az erdő ébersége kiolt mindent, amivel a városban az emberek áltatják magukat. A természetben nincs karrier, felelősség, számítás, morál. Csak a tiszta, romlatlan életösztön.

Újjáépíteni vagy romként megtartani? Identitásra, rosszabb esetben turizmusra hivatkozva újraemelni elpusztított falakat, vagy megőrizni a megmaradottat, s építészettörténeti kutatásokkal megfejteni titkukat és kiegészítve újrateremteni? A műemlékvédelem dilemmái.

Szeptember harmadik hétvégéjén, ha a közintézmények és a magánházak tulajdonosai, lakói is úgy gondolják, országszerte épületkontúr-rajzos és EU-csillagos, kék zászló kerül a homlokzatra, messziről mutatva, hogy az épület várja az érdeklődőket.

Szeptember 6-án nyílt meg Rudolf Mihály Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész tárlata a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában. A kiállításon két teremben ötven makett és száz tabló mellett számos képző- és iparművészeti alkotás mutatja be az építész negyvenéves munkásságát.

A Damjanich utca mikrovilágát is feldúlták a XX. század kataklizmái, ám a Horthy-naccságának csúfolt nagymama, a zöldséges Epstein bácsi és a regnumi atyák szelleme legyőzte a csillagos házak, a deportálás és az elvtársi betelepítés sötét árnyait.

Sokunk életének része a balatoni ingázás, az autópályán való ide-oda száguldozás vagy éppen döcögés, a hétvégék unott rutinja; pedig a Dunántúl ennél sokkal többet kínál, csak el kell hagyni a járt utat. Autópálya helyett mehetünk országúton is…

Huszonkét éve annak, hogy a Fertő-tó környéke határon innen és túl felkerült az UNESCO világörökségi listájára a kultúrtájak közé. Rangját természeti értéke, épített öröksége és kapcsolatuk, évszázadok során kialakult harmonikus egységük adja.

Power of Possibilities a címe az első Inota Fesztivál inspirációs fórumának, amelyen a hőerőmű gyárkomplexumhoz hasonló használaton kívüli gyárterületek funkcióváltó lehetőségeiről szólnak majd a beszélgetések, előadások augusztus 31-én, Inotán.

Az ünnepelt szoprán nem titkolta az építész előtt, határozott ízlésétől, elképzelésétől minden idegen, ami modern. S leendő villájukhoz férje már meg is vásárolta bontásból a tetőcserepet, az ellipszis vonalú csigalépcsőt, az intarziás parkettát…

Az emberben különféle képek, képzetek élnek a városról. Már a gyermekben formálódik, elsősorban a szülővárossal, a gyermekkori lakóhellyel, aztán az ifjúkori és felnőtt élettérrel, az utazásokkal. Alakítják az olvasmányok, a filmek és mások beszámolói is.

Ez itt a Rába völgye, szokta mondogatni az apám, amikor még együtt kerekeztünk le a folyóhoz. És körbemutatott, valahogy úgy, mint aki büszke arra, hogy itt élhet, hogy ez lehet az otthona.

Minden valamirevaló természeti csodához fűződik egy legenda: sárkányok, óriások, tündérek öröme, bánata vagy harca formázta a tájat olyanra, amilyennek látjuk. Ezúttal egy kacsa nyomába eredünk, amely feltárta hazánk egyik legszebb geológiai értékét.