Hogy ezt milyen úton-módon valósítják meg – hetente, adott napon, előre rendeléssel vagy helyben, piacozással, webshopon keresztül online rendeléssel, vagy akár a gazdaságokat meglátogatva, családi napok szervezésével –, az már a közösségen múlik.

Ami biztos: a helyi termelőket és a lakosságot összekötve, közösséget szervezve oldják meg a szezonális, egészséges élelmiszerek (és akár más termékek) eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is hozzájárulva az élelmiszer-ellátás fenntarthatóságához.

A helyi élelmiszerek fogyasztásának talán legnyilvánvalóbb előnye az ellátási lánc rövidítésével a szállítás okozta környezetszennyezés mértékének csökkentése.

Élelmiszer-ellátási láncnak nevezzük azon folyamatok összességét, amelyeken keresztül a megtermelt élelmiszer eljut a felhasználóhoz. Ez a lánc lehet egészen rövid és egyszerű – a vasárnapi ebéd hozzávalóit a piacon szerezzük be a helyi őstermelőktől –, de lehet ennél sokkal bonyolultabb is.

Ha szupermarketben vásárolunk, könnyen előfordulhat, hogy más országokból, vagy akár más kontinensről származó élelmiszereket kapunk le a polcról. Vajon a lecsóba kerülő marokkói paprika hogyan jut el a tányérunkra? A messziről érkező élelmiszer hosszú ellátási láncot eredményez, a hosszú – országokon átívelő, soktényezős és -szereplős – ellátási lánc pedig nagyobb ökológiai lábnyomot, több szén-dioxid-kibocsátást. És mivel az élelmiszerek esetében – tekintettel azok romlandó jellegére – különösen fontos szempont a tárolás, a hosszú ellátási lánc további következménye a még több tároló- és csomagolóanyag, így végeredményben a még több hulladék.

Mindenki vásároljon tehát helyit! – ami leírva egyszerűnek tűnhet, megvalósítani azonban jóval bonyolultabb. Hiszen kinek van lehetősége – lakóhelye vagy elfoglaltságai miatt – folyton piacra járni, vagy felkutatni a helyi gazdaságokat? Nem tűnik reális elképzelésnek. És épp ez adja a bevásárlóközösségek lényegét, hiszen

a közösség vállalja a közvetítő szerepet a helyi gazdálkodók és a fogyasztók között,

ami által a vásárló helyi, friss, szezonális és egészséges élelmiszerhez, míg a gazdaságok kiszámítható és megbízható piachoz jutnak.

De miért éri meg a helyit választani? A környezeti szempontokon kívül van-e gazdasági jelentősége is annak, hogy a szupermarketben dobunk valamit a bevásárlókosarunkba, vagy pedig a közeli gazdálkodótól szerezzük be az alapanyagokat? A KSH 2020-as kimutatása szerint a magyar háztartások kiadásaik 26,1 százalékát költötték élelmiszerre, tehát gazdasági szempontból is fontos kérdés, hogy az erre fordított pénz hova kerül.

Hosszú ellátási láncok esetén a gazdasági haszon a (kereskedelmi) lánc résztvevői között oszlik el, jelentős része kiáramlik az adott térségből,

s nem olyan személyekhez kerül, akik érdekeltek a település fejlődésében és a közösség jólétének növelésében. Ez pedig hozzájárul a magyar vidéket egyébként is sújtó olyan problémákhoz, mint a munkanélküliség, az elszegényedés és az elnéptelenedés.

A vásárló helyi, friss, szezonális és egészséges élelmiszerhez jut (képek: Pixabay)

 

Ha ezzel szemben helyi vállalkozástól vásárolunk, vagy helyi szolgáltatást veszünk igénybe, azzal olyan emberek munkáját támogatjuk, akiknek valóban fontos, hogy az adott település, térség élhető legyen és fejlődjön, hisz maguk is ott élnek. A helyi vállalkozások bevételeivel arányosan nemcsak a helyiek jóléte nő, hanem új munkahelyek is létrejöhetnek, így a fiatalabb nemzedékek sem kényszerülnek arra, hogy máshol keressék boldogulásukat. A gazdasági fejlődés pedig magával hozza a szociális és kulturális fejlődést is.

A pénz elköltése értékrendválasztást is tükröz: a vásárló a pénzével voltaképpen szavaz is.

Amikor például állatkísérlet-mentes kozmetikumot vesz, akkor az állatok jogai mellett teszi le a voksát. De az értékrendjét fejezheti ki azzal is, ha a környezetileg és gazdaságilag is káros fast fashion üzletekben történő vásárlás helyett minőségi, kézzel készített ruhát vásárol. Épp így van ez az élelmiszerrel is.

Napjaink vásárlói szokásainak egyik következménye, hogy vajmi keveset tudunk arról, mi kerül az asztalunkra. Feldolgozott élelmiszerek esetében nehéz kiigazodni a címkéken lévő jelölések és rövidítések között, abba pedig egyáltalán nem látunk bele, hogy ezek nyersanyagait hogyan, milyen körülmények között dolgozzák fel. Emellett a származási országon kívül az alapanyagokról sem jut el információ a vásárlóhoz. Az természetesen szintén nem reális, hogy minden termék beszerzése előtt a gyártótól informálódjunk.

Ezzel szemben a bevásárlóközösségek lehetőséget adnak az élelmiszert előállító gazdálkodó megismerésére. Megtudható, milyen típusú gazdálkodást folytat (a legtöbb kosárközösség egyébként is igyekszik az ökológiailag tudatos termelőket megkeresni; ez a környezetnek és az egészségünknek is jobb); milyen vegyszereket (nem) használ; hogyan tartja az állatait. Sok közösség szervez olyan alkalmakat, amelyeken a tagok ellátogathatnak a gazdaságba és megtekinthetik az ottani munkát. Ha mindezt a család a gyermekekkel együtt teszi meg, ennek szemléletformáló hatása is van.

Az egyén szempontjából

a bevásárlóközösségek legfontosabb előnye azonban talán mégiscsak a közösségformálás.

Atomizált társadalomban élünk, az emberek számára egyre kevesebb lehetőség adódik megélni a közösséghez tartozást, hiába lenne ez egyéni és társadalmi szinten is rendkívül fontos. Napjainkra kevésbé jellemzők a többgenerációs családok, nem ismerjük a szomszédainkat, a településünk lakóit, és még ha az igény meglenne is minderre, előfordulhat, hogy az eszközeink nincsenek már meg hozzá. De kezdetnek talán elég lehet egy közös cél, mint a környezetünk, lakóhelyünk és családunk jólléte és jövője, hogy újra kapcsolódni tudjunk egymáshoz.

Ezt a lehetőséget nemcsak vidéken, de akár a belvárosban élve is ki lehet használni. Jelen sorok írója például a Zsámboki Biokert dobozrendszerét használja: hetente megrendeli az aktuális zöldség-gyümölcs dobozt. A rendelést a webshopjukon keresztül lehet leadni, minden héten szerdától a következő hétfő estéig, és csütörtökön szállítanak több budapesti helyszínre, így például a csomagolásmentes pesti Ligeti Boltba is.

A kosarak tartalma az aktuális szezontól függ

 

Az egyendobozok tartalmát feltüntetik a webshopon,de ezenkívül az aktuális kínálatból is válogathatunk, és hozzátehetjük a rendeléshez. A dobozok tartalma az épp aktuális szezontól függ, de mindenképpen változatos; krumpli, gyökérzöldségek, gyümölcsök és salátafélék általában kerülnek bele, de találhatunk benne feldolgozott élelmiszert is, mint például a Biokert által készített lecsót vagy pestót. Előnye, hogy akár olyan élelmiszereket is rendelhetünk, melyeket egyébként nem vagy kevéssé vásárolnánk, ezzel színesítve az étrendünket, és a kísérletező kedvű szakácsok is örömüket lelhetik benne.

Ahhoz, hogy egy olyan világot adjunk át a jövő generációjának, amelyben biztonságosan tudnak élni, globális összefogásra van szükség. Egyéni döntéseink súlyát sem szabad azonban elbagatellizálni, a globális megoldások mellett szükséges az egyén felelősségvállalása is. Ennek pedig kiváló módja, ha az élelmiszer-vásárlást tudatosan éljük meg. Ennek része az is, hogy felismerjük:

azzal, ahogyan a bevételeinkkel gazdálkodunk, egyfajta értékrendet közvetítünk

a nálunk nagyobb gazdasági súllyal rendelkezők felé. Ha nem leszünk részei a környezetre káros fogyasztási szokásoknak, azzal előbb-utóbb változást érhetünk el, és a fenntarthatóbb jövő felé is lépéseket tehetünk.

 

A cikk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetével és a Genezis Kiválósági diákműhellyel együttműködésben készült.