A „felhőfényesítésnek” nevezett módszer alkalmazása során aeroszolokat permeteznek a felhőkbe, hogy azok jobban visszaverjék a Nap sugárzását a világűrbe, ezáltal mérsékelve a felszíni hőmérsékletet.
Jessica Wan, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Oceanográfiai Intézetének munkatársa arra figyelmeztet, hogy bár a módszer ma hatékonynak mutatkozik, e hatás idővel csökkenhet, ráadásul a világ különböző részeinek éghajlati rendszerei között megfigyelhető kölcsönhatások folytán a jövőben hőhullámokat okozhat a világ más részein, például Európában. Ennek oka az északi félteke időjárását nagymértékben meghatározó észak-atlanti-óceáni áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) várható lelassulása.
Aeroszolokat permeteznek a felhőkbe, hogy azok jobban visszaverjék a Nap sugárzását (képek: Pixabay)
E kockázatok kapcsán a kutatók
felhívják a figyelmet a geomérnöki tevékenység nemzetközi szabályozásának szembetűnő hiányára.
Ma alig ütközik akadályokba, hogy gazdag országok, városok, vállalatok vagy akár egyének módosítani próbálják a helyi éghajlatot, akkor is, ha ennek árát másutt élők fizetik meg.
Jessica Wan szerint kutatási eredményeiknek a tudomány és a politika párhuzamos fejlesztésére kellene ösztönözniük a politikai döntéshozókat, hogy ne fordulhasson elő az a képtelen helyzet, amikor egy régió maga is geomérnöki módszerek használatára kényszerülhet, hogy mérsékelje egy másik térségben tett hasonló intézkedések káros mellékhatásait.
