Egy éve állították le az utolsó három német atomerőművet. A háború okozta energiaválság miatt erre a tervezettnél valamivel később került sor, és
az ellátásbiztonság érdekében sokan szorgalmazták a nukleáris blokkok üzemidejének további meghosszabbítását.
Robert Habeck zöldpárti német szövetségi gazdasági miniszter (Wikipedia, fotó: Stephan Roehl)
Többek között a Zöldek vezette szövetségi gazdasági minisztérium szakértői is ezt az álláspontot képviselték, azzal érvelve, hogy
az atomerőművek alacsony működési költségeinek köszönhetően csökkenthetők az áramárak.
Jelentésükben az atomerőművek bezárása mellett szóló egyetlen érv sincs. A környezetvédelmi minisztérium szakértői pedig úgy ítélték meg, hogy biztonsági aggályokat sem vet fel az erőművek további működtetése.
Az ajánlásokat azonban nemcsak figyelmen kívül hagyták, hanem – amint a Cicero magazin által bírósági perrel megszerzett dokumentumokból kiderül – teljes bekezdéseket töröltek belőlük, s volt, amit egyenesen meghamisítottak. A környezetvédelmi miniszter számára készült feljegyzésben például már az szerepel, hogy az atomerőművek élettartamának meghosszabbítását „nukleáris biztonsági okokból el kell utasítani”.
Végül a bajorországi Isar 2 atomerőművet is bezárták (Wikipedia)
A koalíciós szabad demokraták, akik tavaly ellenezték az atomenergiából való kiszállást, komolynak ítélték a felmerült vádakat. Jens Spahn, a CDU frakcióvezető-helyettese szerint az atomerőművek leállítása nyilvánvalóan ideológiai döntés volt. A Zöldek pártérdekeiket tudatosan az ország érdekei elé helyezték, s ezt eltitkolták a közvélemény elől. Párttársa, Thorsten Frei beigazolódva látja a régi gyanút: az atomenergia kivezetésekor hazudtak a parlamentnek és a lakosságnak. Vezető kereszténydemokrata politikusok Robert Habecknek írt levelükben arra figyelmeztetnek, hogy ez aláássa az állami intézményekbe vetett bizalmat.
Friedrich Merz, a CDU elnöke a vizsgálóbizottsági kezdeményezést bejelentő levelében azt állítja, hogy a zöldpárti miniszterek, Robert Habeck és Steffi Lemke a pártideológiát az ország érdekei fölé helyezve,
kizárólag a zöldpárti politika logikája szerint döntött
a nemzeti energiabiztonság sarkalatos kérdésében.
Nyitókép: atomenergia-ellenes tüntetés Gronauban a csernobili baleset 25. évfordulóján (Wikipedia)
