2021. augusztus 26-án hajnalban, 81 évesen örökre elaludt Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A kortárs magyar szobrászművészet egyik kiemelkedő alkotója, Majoros Áron Zsolt ismertségét köztereinken is megtalálható, jellegzetes acélszeletekből építkező, teljes alakos szobrainak köszönheti. Eddigi munkásságát bemutató impozáns könyve Szeifert Judit művészettörténész tanulmányainak köszönhetően bepillantást ad szobrászatának fő motívumaiba. 

Mátrai Erik (1977) bár festőművészként végzett a Képzőművészeti Egyetemen, mégis ritkábban szorítkozik táblaképek megfestésére, mint térinstallációk megalkotására. Leginkább a színek és fények jelenségeivel, s azok tanulmányozásával foglalkozik.

Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. 

Most, a pápai hatalom politikailag egyre súlytalanabb, egyre erélytelenebb (vagy csupán annak tűnő?) korszakában, számomra egyre nehezebb elképzelni, hogy volt idő, amikor a szentatyák égi és földi hatalom első számú letéteményesei voltak, bizonyos értelemben a „királyok királyai”. 

Vörösváry Ákos több mint ötven éve műgyűjtő, harmincegy évvel ezelőtt többedmagával alapította meg az Első Magyar Látványtár Közhasznú Alapítványt, amelynek kiállítóterében évtizedek óta izgalmas kiállítások várják a látogatókat. 

Elhunyt „a szakrális tradíciót kortárs minimalista eszközökkel ötvöző, örök érvényű emberi kérdéseket feltáró, egyedi alkotóművészete elismeréseként” Kossuth-díjban részesült Lovas Ilona textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Az alábbi, 2020-ban készült interjúval emlékezünk rá.

Októberig látogatható Kovács Melinda fotóművész kiállítása a kékkúti Szent Dömötör-templom kertjében. Előző, nagyböjti tárlatához hasonlóan a templomkert fáinak törzsére erősítették a kisebb-nagyobb méretű fényképeket, szakrális ligetté alakítva az aprócska fenyőerdőt.

Tiziano Vecellio (1490–1576) és Diego Velázquez (1599–1660) az ecsetkezelés és színhasználat utolérhetetlen mesterei. Épp egy generáció nőtt fel kettejük között: Tiziano még a lóháton ülő V. Károly spanyol királyról festett képet, Velázquez pedig már IV. Fülöp udvari festője volt. 

Idén nyáron harmadik alkalommal pezsdíti fel a Balaton keleti medencéjének északi partját a Garten Balaton nevet viselő kortárs képzőművészeti programsorozat. A szervezők éppúgy várják a helyieket, mint a professzionális közönséget július 30. és augusztus 21. között már négy helyszínnel.

A színházi plakát különleges műfaj, a tervezőgrafika egyik legkötetlenebb területe, melyben megjelenhet egyéni hangú, autonóm művészeti alkotás. Baráth Ferenc és Korolovszky Anna plakátjaival számtalan alkalommal találkozhatott a színházszerető közönség.

A svájci szürrealista művész, az Alien-filmek ikonikus szörnyeinek, a xenomorphoknak megalkotója előtt tiszteleg az órás-filozófus Daniel Strom Agonium karórájával, melynek számlapján új életre kel Giger lemezborítónak készült, Agysalátaműtét című nevezetes képe.

Mindmáig vonzódom a pusztuláshoz: azt fényképezem nagy intenzitással és magas színvonalon – vallotta a hatvannyolc éves korában, 2021. július 18-án elhunyt Lugosi Lugo László fotográfus, művészeti író, filmkészítő.

A XX. századi magyar képzőművészet egyik megkérdőjelezhetetlen elismertségű alkotója Egry József. Életműve, egyéni hangulatú festészete rendíthetetlen kősziklaként emelkedik ki abból a századból, amelynek első felét élte csak végig, s amely végül nem hagyta őt elfeledni vagy a provinciális kismesterek közé sorolni.

Keserü Ilona a hatvanas évek elején induló, mára már a „nagy generációként” emlegetett képzőművészek egyik kiváló alkotója, akik megkíséreltek kitörni a szocialista művészetpolitika álmos, unalmas, korszerűtlen közegéből.

Rendhagyó, egyben példaértékű az a fajta alkotó-műgyűjtő korrespondencia, amely Urszinyi Máriát, a Nagyváradon élő festőművészt és Hajdú Lászlót, a műgyűjtőt együtt láttatja azon a tárlaton, amely a balmazújvárosi Semsey-kastélyban látogatható.

Sokszínűségéről és szemléletének rugalmasságáról tesz tanúbizonyságot különböző műtípusokat felvonultató kiállítási anyagával Majoros Áron Zsolt szobrászművész Influence/Hatás című tárlata a Hegyvidék Galériában.

Még a vírusválság előtti boldog békeidőkben egy katari milliomos állítólag 300 millió dollárt (más források szerint „csak” 210-et) fizetett a „Mikor fogsz megházasodni?” című Gauguin képért, amivel Paul Gauguin (1848-1903) rövid ideig a „világ legdrágább” festőművésze lett.

A 2021-es esztendő kurátori koncepciója szerint a pályázat a kapcsolatok köré épül, azokat ugyanis az elmúlt bő egy évet meghatározó koronavírus-járvány alapjaiban befolyásolta. Az emberi kapcsolataink mellett ráadásul a természettel való viszonyunk is változáson megy keresztül. 

A múlt évről átcsúszott kiállítás hazánk legjelentősebb évente megrendezett kortárs képzőművészeti seregszemléje, 155 művész 215 alkotásával. A Vásárhelyi Őszi Tárlat augusztus 31-ig látogatható.

A művészi eltörlés és felépítés sajátos véghezvitelét valósítja meg alkotásain Duliskovich Bazil. Az átváltozás kettősségét a humánum centrumának elmosódása és a kaotikus képzettársítások színrevitele jeleníti meg.

Az idei évben újra nyitva lesznek a múzeumok az aktuális járványügyi helyzethez igazodva. Az újranyitás első nagyszabású, országos kulturális eseményére, a Múzeumok éjszakájára 2021. június 26-án, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső hétvégén kerül sor.

Valóban felfedezhetjük magunkat a kortárs alkotások által? A legegyszerűbb személyesen meggyőződnünk erről a hazai kortárs képzőművészet fesztiválján.