Gaál József festőművész kiállítása február 28-án nyílik meg az Országút Galériában, előtte azonban meglátogattuk a műtermében. Az erről készült kisfilmünk mellett egy korábbi írásunkat is közöljük, a maszk szerepéről olvashatnak, ami Gaál József művészetének az egyik alapvető metaforája.

Újrahasznosítható anyagokból nemcsak ruházati termékek, műszaki cikkek burkolatai és szőnyegek készülhetnek, de akár múzeumi tárgyak is. A zöld szellem már jó ideje betört a képzőművészet területére.

Nagy sikerrel nyílt meg A cirkusz láthatatlan lelke című kiállítás a Támogatáskezelő galériájában.

2021 októberében töltötte volna be kilencvenedik életévét Gera Mihály, a magyar fotográfia elmúlt ötven évének talán egyik legaktívabb szervezője, a „kortárs fotográfia szolgálója”. A Capa Központ ezzel a kamaratárlattal folytatja megemlékezéseinek sorát.

A Műcsarnok 2021 decemberében immár ötödik alkalommal rendezte meg Frissen típusú kiállítását, ahol minden egyes művész egy teremben,egy kurátor közreműködésével mutatkozik be. A mostani, Személyesen című tárlat kilenc terme külön-külön, de együttesen is értelmezhető.

Meghalt Beke Laci. A nekrológ fölött az Országút egy olyan képet közölt (Komka Péter / MTI fotóját), amelyen egy bekeretezett rézkarcom, a Mitológia lóg Laci feje fölött. Mivel csak a kép sarka látszik, rajtam kívül aligha vette észre más.

A XIX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria novemberben nyílt kiállítása, melynek nyitvatartását február 20-ig meghosszabbították. A mintegy százhúsz művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja életművében.

Elment egy intézmény. Egy két lábon járó tudásközpont, a hazai művészettörténet és kortárs művészet egyik oszlopa. Meghalt Beke László. Díjait, vendégprofesszori és hivatali státusait vitte magával. Hívő ember volt, nem a rangja és a kitüntetései, hanem a hite emeli most magasra.

A Budapest Galéria első emeletén, a Journal intime című kiállításon Takáts Márton személyes naplója elevenedik meg, melynek gazdag anyagában budapesti helyszínek, különféle utazások képei, természeti tájak és személyes belső terek válnak láthatóvá.

Kis rigmussal csalogatja látogatóit honlapján Galyó Béla, a Különleges Régiségek Múzeumának alapítója: …látványtár, nem hiszem, hogy ilyet máshol láttál már! Talán nem is fogalmaz túlzón a versike, s ki tudja, hogy az idejövők közül hányan kezdenek el hinni a csodában.

Műfaji szempontból Barabás Márton (1952) sokszínű életművének egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, a zeneiséget jellemző olyan fogalmak, mint az ismétlés, a repetíció, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése.

Filmes gondolkodású festő, történetbeszélő, helyszínek, fények, gesztusok adják képeinek magmáját. Úgy dolgozik, mint egy gondos rendező, a téma (bázisnovella) kiválasztása után helyszíneket keres, szereplőket válogat, és felépíti a teljes forgatókönyvet.

Tóth Béla szobrászművész január 18-án életének 81. évében elhunyt. Alkotói hitvallását körvonalazva Goethét idézte 1995-ös kiállításkatalógusában: „Az ember sosem érzi magát olyan szabadnak, fennköltnek és boldognak, mint lóháton.”

A Szépművészeti Múzeum kiállítása a francia mester életművének és a XX. század első fele klasszikus európai avantgárd irányzatainak kapcsolatait vizsgálja, s próbál választ adni arra, miért fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára.

Matisz Richárd képes a tél közepén is nyárias hangulatot varázsolni egy pesti belvárosi kiállítótérben. Most, amikor a járvány időszakában sokszor nehézkes és kockázatos az utazás, talán még inkább felértékelődik a hiánypótló vizuális kaland.

Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki folyvást újjászületett.

A kubizmus egyik hazai megismertetőjeként számon tartott Kmetty János (1889–1975) nem vette át az irányzat minden jellegzetességét, hanem annak saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki.

Globalizált világban szocializálódott generáció tagjai a tárlat kiállító művészei, akiknek életére elkerülhetetlenül hatást gyakorol a regionalitás. Fontos kérdés, vajon ez mennyiben érinti az identitásukat, s mindez hogyan tükröződik az alkotásaikban.

A Ludwig Múzeum nagy életmű-kiállítása az IPARTERV-nemzedék markáns képviselőjének, Frey Krisztiánnak egyéni hangú művészetét mutatja be az absztrakt képektől a számítógépes alkotásokig.

Koroknai Zsolt összegző tárlatának címe egyetlen betű, az M. Ezt pontosítja a hosszabb megnevezés, a Modellfüggő valóság. Vajon mi mindent rejt e tömör cím, és a kiállított munkák hogyan képesek modellezni a mindenséget.

Az Esterházy Privatstiftung az Esterházy hercegi család közép-európai történelme és nagy hagyományokkal rendelkező mecénási tevékenysége folytatásaként 2009 óta Esterházy Art Award díjjal és a hozzá kapcsolódó kiállítással támogatja a magyarországi kortárs művészetet.

Ott, ahol a Gondviselés fénnyel nyugtatja az eget, és így azon az áldott helyen a hetvenezer fényárnyékredő szelíd fénnyé egyszerűsödik, ott kezdhetsz el festeni. Először ecset és festék nélkül, csak lélekben, lassan. Kárpáti Tamás festményeinek túloldala.

Lénárd Ilona sokoldalú művész, a budapesti Színművészeti Főiskolán színpadi színésznőnek készült, majd Hollandiában, a rotterdami Willem de Kooning Vizuális Művészeti Akadémián szobrászként diplomázott.