Nem mindennapi apropója lesz annak, hogy július 23-án 19.30-kor az Országút iglujában vendégül látjuk a magyar streetart két ismert alakját, Voidot és Petykát. Ugyanis az Országút magazin színpadra állít egy interaktív performanszt A streetart arcai címmel.

A világ csodáit, hétköznapi jelenségeinek drámai pillanatait örökítette meg Szabados Árpád: kis extázisok ezek a képek, a rácsodálkozás, a dolgok megfejtése és a kialakult csodák kifejtése a vásznon.

„Világos, miről van szó. Átutazóban vagyok, egy idegen nagyvárosban. S ekkor, váratlanul, érdekessé válik a Nagykörút és az Oktogon és az emberek és a csilingelő villamosok. Az idegenség pezsdítő izgalma fog el. Vizsgálom a típusokat, próbálom ellesni a beszélgetők szavát.” (Karinthy Frigyes: Lekéstem a vonatot)

 Április 23-án, fennállásának huszonöt éves évfordulója alkalmából nyílt meg a Magyar Kárpitművészek Egyesületének húsvéti kiállítása.

Farkas Zsófia szobrászművész több mint két évtizednyi alkotómunka után új inspirációkat és lehetőségeket keresve az üveg felé fordult. Az anyag, a kifejezési forma most merőben más, új kihívást jelent számára. A fizikai és geometriai optika nagy hangsúllyal jelenik meg frissen elkészült üvegszobraiban. 

Két Szirtes János-kiállítás is látható Budapesten: a Várfok Galériában festészeti munkái, a Tér-Kép Galériában performanszai és installációi tekinthetők meg.

Brunelleschi és Masaccio tudományosan kikísérletezte, Michelangelo meg Leonardo tökélyre vitte a háromdimenziós rövidüléseken nyugvó reneszánsz perspektívát, amely a legnagyobb minőségi ugrás volt az európai festészetben. Ám a színek hőhatásán alapuló színperspektíva is képes lehet hasonló módon hozzájárulni a képek térhatásához.

„S a kék vizen, mint vén rizsbárka ring
a badacsonyi kőszállító hajó,
s fölöttünk halkan egy gém kering.”

(Takács Gyula: Balatonparton)

Sándor Antal festő- és szobrászművész műveit bemutató, Feltámadás, Hit-Zene, Teremtés című kiállítása továbbra is megtekinthető a Támogatáskezelő galériájában.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszéke kiállítással tiszteleg alapítója előtt, aki élete nagy részét az Epreskertben töltötte. Műtermének egykori átriuma ma kiállítóteremként funkcionál.

Az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a női szempontok beemelése a művészet és a műkereskedelem terére is. Portrésorozatunkban olyan nők szakmai tevékenységét vesszük górcső alá, akik meghatározó szerepet töltenek be a hazai műtárgypiacon.

Szőke Gáspár festményeinek minimalista eszköztára látszólag önkorlátozásra kényszeríti az alkotót, holott épp ennek a szigorú forma- és színrendnek köszönhetően, a variációk és mutációk minden útvesztőjét bejárva halad következetesen az alkotói folyamatban, miközben a játékosságából sem veszít.

A közhasznú, latinnak nevezett ábécé 26 nagybetűjéből csupán 10-nek, alig több mint egyharmadnak van tükörszimmetrikus alakja. Horkay István 12 betűből álló nevében 8 szimmetrikus betű van, vagyis a név kétharmada tükrözhető képlet, hogy az egyéb szimmetriákról meg a könnyen tipografálható 6-6-os szótörésről most ne is essék szó.

A kortárs angol filozófus, Timothy Morton szerint a hipertárgyak olyan titokzatos fizikai objektumok, amelyek elemi erejű hatással vannak környezetükre. Ilyen például a Nap vagy a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és a covid patogén is. Nem lehet előlük elrejtőzni, s őket irányítani sem.

Miféle városkép rajzolódik ki Gáspár György Imprint City / Lenyomat város című kiállításán – valódi urbánus táj vagy egy elképzelt, futurisztikus világ helyei? A tárlat olyan absztrahált helyszíneket tár elénk, amelyeken kívülről befelé haladva válnak újszerűvé múltbéli tapasztalataink és jövőbeni vízióink.

Különös helyszínen, az egykori pécsváradi bencés kolostor épületében kapott helyet Horgas Karinának, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara DLA-hallgatójának kiállítása. A várrá erődített szerzetesi monostor történelmi belső tere izgalmas harmóniát és kontrasztot teremt a kortárs, mégis antik témát körbejáró munkákkal.

Gigantikus textilszobrok fogadnak a rekonstruált Iseum előtt, a Szombathelyi Képtár udvarán. Tizenegy textilművész alkotásai. A tervezők közül Farkas Imolával és Nádasdi Katalinnal szobrokról, márkáról, barátságról, őszinteségről beszélgettünk.

A látását elveszített ember a sötétben tapogatózva rekonstruálja a körülötte lévő világot, ahogyan a fotós a sötétkamrában hívja elő a képeit, újraépítve az általa megfigyelt valóságot. A nagyítás nem készül, hanem születik. Folyadékból a fényre kerül. A láthatatlan világból látható válik, és ugyan szavak nélkül, de mesélni kezd.

A Jakatics-Szabó Veronika (1983) kiállításának otthont adó óbudai Selyemgombolyító neve nyelvi játékosságot, lágyságot sugall, amihez a maga természetességével illeszkedik a festményeken játszó gyermekek képe. Akár valamelyik mű címében is szerepelhetne a selyem gombolyítása, gurítása egyfajta misztikus játékként értelmezve.

Az ember a mitológiai világegyetemben él. Erre utal Northrop Frye a Kettős tükör (The Great Code) című könyvében. A budapesti Hieronymus Bosch-kiállítás margójára.

Két sajtófotó kiállítással örvendezteti meg a nézőket a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya: az idén 40 esztendőre visszatekintő Magyar Sajtófotó Kiállítás négy évtized legjobb magyar sajtófotóiból válogat: 123 fotográfus képeit, mellettük külön tárlókban az elmúlt 40 év kiállításaihoz, pályázati megjelenéseihez fűződő emlékeket és a fotóriporteri munka kellékeit mutatja be a Capa Központban.

Bordács Andrea könyve nőművészekről és női művészekről szóló válogatott írásainak gyűjteménye, melyek többségükben az elmúlt húsz évben különböző művészeti folyóiratokban megjelent hazai és külföldi kiállításokról írt kritikák, három újabb tanulmánnyal kiegészülve.

E kedves szójátékkal adunk hírt egy izgalmas, születésnapi tárlatról: a Munkácsy-díjas képzőművész, Kecskeméti Sándor, becenevén KES 75. születésnapját méltóképpen köszönti a Bartók Béla úti KAS Galéria tárlata, mely az  Initio Art & Design-nal közös szervezésben valósult meg.